Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Szabó László: Gömör és Kishont vármegye paraszti társadalmát meghatározó tényezők

19. kép. Horthy Miklós bevonulása Kassára 1938-ban (Fotó: Debreceni Egyetemi Könyvtár) medencék, egymást természetesen kiegészítő tájak).

42 E tényezők meghatározták az emberek mozgását, vagy legalább befolyásolták kapcsolatrendszerüket. Egyes településeket összekötnek, kapcsolatba hoznak egymással, másokat — főként az előző két évszázadban — szétválasztanak egymástól jobbára gazdasági tekintetben. Gömör és Kishont vármegye tájai kiegészítik egymást, van egy belső és szoros kapcsolatrendszer, ugyanakkor a megye kötődik egy nagyobb táji egységhez is, s épp fazekas-, vas- és faáruja miatt kapcsolódik az Alföldhöz, a hegyvidék alatti tágasabb síksághoz is. E kérdéssel Paládi-Kovács Attila és Viga Gyula részletesebben is foglalkozik. Bár Viga Gyula nagyszerű könyve Gömört már kevéssé érinti, mégis sok adatából kiderül, hogy a Rimavölgy, sőt ettől északabbra lévő gömöri területek hasonló kapcsolatrendszerbe illeszthetők bele, mint az általa szorosabban vizsgált terület.

43 4. Az egykori Gömör megye természetes geográfiai egységet alkotott, s méltán szolgált rá a „Gömörország" névre. Eltérő tájai kiegészítették egymást, és jó lehetőséget biztosítottak lakói életének. Éppen a XIX. század folyamán értek be adottságai, egy modern, kapitalisztikus korszakban úgy, hogy már nemcsak a helyi lakosság eltartása volt a tét, s nemcsak a befelé élés, hanem a kapitalizálódó ország egészébe való bekapcsolódás is. E tekintetben nem a déli, mezőgazdasági részek s a magyar etnikum jutott jobb lehetőséghez, hanem a szlovák. Ezért asszimilált, kiterjesztette érdekkörét délre, felszívta a német, magyar, rutén és egyéb szórványokat. Ha egy határ mentén ez az egység — mert a mezőgazdasági övezet elválik az iparitól — mintegy kettétörik, akkor a töréspont épp a magyar—szlovák etnikai határ, ahol a szakadás a vegyes etnicitású részen következhet be. Nem ez történt, politikai érdekek (s az ezzel összefüggő gazdaságiak is) a magyar etnikumot vágták ketté, s hozták mindkét oldalon lehetetlen helyzetbe, szorították a perifériára. „Gömörország" megmaradt egységesnek a békekötés következtében, déli részéről szakadt le csupán 16—21 település, s a többi Csehszlovákia, majd Szlovákia része lett. A határvonás azonban déli természetes kapcsolatokat vágott el, s ez főként a magyar etnikumot hozta hátrányos helyzetbe. Mindez még a mai társadalomra is rányomja bélyegét, de közvetlenebb módon befolyásolta, sőt sokkolta a Trianon utáni évtizedek társadalmát. IRODALOM Andrássy Géza é.n. Előszó, in: Borovszky Samu (szcrk.): Gömör-Kishont vármegye. Budapest. VII—X. Ács Zoltán 1984 Nemzetiségek a történelmi Magyarországon. Budapest Bakó Ferenc 1989 A határainkon túli magyarok néprajza. Budapest Balassa Iván 1989 A határainkon túli magyarok néprajza. Budapest Bednárik Rudolf 1972 Einleitung. In: Die slowakische Volkskultur. Bratislava Belitzky János é.n. Nógrád megye története 896—1849. Salgótarján Bél Mátyás 1984 Hungáriából Magyarország felé. Budapest 1992 Gömör vármegye leírása (1749). Debrecen Borovszky Samu (szcrk.) é.n. Gömör-Kishont vármegye. Budapest Dányi Dezső— Dávid Zoltán 1960 Az első magyarországi népszámlálás (1784—1787). Budapest Faggyas István 1986 Kelemér. Fejezetek a község néprajzához. Debrecen 1988 A Sajó és Szuha vidékének kisnemcsségc. Debrecen 1990 Lakosság és templomi ülésrend. I. Debrecen 1991 Lakosság és templomi ülésrend. II. Debrecen 1992 Fejezetek Putnok múltjából. Debrecen Fényes Elek 1837 Magyar országnak 's a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geográphiai tekintetben. Pest III. 1852 Magyarország geográphiai szótára. I—

II. Pest Forgón Mihály 1909 Gömör-Kishont vármegye nemes családaí. Kolozsvárt 1997 Gömör-Kishont vármegye nemes családai. 2. kiadás. Pozsony Gecse Annabella 2000 Fejezetek Baraca társadalomnéprajzából (szakdolgozat). Kézirat a Damjanich János Múzeum Adattárában, Szolnok 2001 Cigányok, parasztok Baracán. Ethn. 125—148. 42 Prinz Gy., é.n. III. 321— 33. 43 Paládi-Kovács A., 1988. 147—149. a cseregyermek küldésével kapcsolatban a korai XVI. századi adatokat is elemzi. — Ua. 157—194. —Viga Gy., 1990. 334