Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)
Szabó László: Gömör és Kishont vármegye paraszti társadalmát meghatározó tényezők
13. kép. Felirat a rimaszombati városháza homlokzatán (Fotó: Gecse Annabella, 2004) 14. kép. A régi megyeháza Rimaszombaton (Fotó: Gecse Annabella, 2004) lakosság közvetlen haszna, de közvetetten mégis segít a megélhetésben, csakúgy mint az erdőmunkák (favágás, paraszti fuvarozás). Újabban az idegenvezetés is, amely legfeljebb a korábbi időkben néhány település kis rétegének adhatott munkát (Aggtelek, Dobsina, Betlér, Krasznahorkaváralja, Szilice). Ez a természeti környezet befolyásolta, hogy milyen életmódot éljen egy falu, milyen térségi tevékenységet folytasson, mennyire kötődjék vagy szakadjon el a természeti környezettől. Kiszakadjon-e a paraszti közösségből, munkássá vagy kétlakivá legyen valaki (Rimamurányi bányák, a Gömöri-érchegység vagy Rozsnyó térsége stb.). Másik szempont a települések nagyságrendje. Ez eléggé homogénnek mondható, hiszen Gömör és Kishont megyében apró falvak vannak. Elegendő itt arra utalni, hogy a települések zömének nagyságrendje átlagosan is 400— 600 között van. A települések általában nem haladják meg az ezer főt, s igen gyakoriak a 2-300 fős települések. A legnagyobb városok még a századfordulón sem túl népesek: Rimaszombat alig 8 ezret, Rozsnyó alig 5 ezret meghaladó lakosságával a legnagyobbak közé tartozik. A társadalom szempontjából ez pedig közvetlen közösségeket, tagolatlan társadalmat jelent, amelyben még a vagyoni különbségek sem játszanak túl nagy szerepet, s néhány rokon család kapcsolata határozza meg egy-egy falu társadalmának képét. Nagyobb birtokos ha van a faluban, akkor az el is különül a kisebb (nemes) birtokosoktól is, nemcsak a volt jobbágyoktól. A falvak társadalmát Gömörben a személyes kapcsolatok, közvetlen vérségi viszonyok alapvetően meghatározzák. 3.6. A kultúra térbeli tagoltsága akár etnikailag (nemzetiségek: magyarok, németek, szlovákok; vagy egy nemzetiségen belüli néprajzi csoportok), akár geográfiailag, akár jogi állapot tekintetében egy olyan nagyobb egységen belül, mint amilyen Gömör és Kishont vármegye vagy más néven „Gömörország", „Kis-Magyarország" társadalmi oldalról közelítve is alapvető kérdés. A nyelv, az életmód, a kultúra közösségeket, településeket, tájakat fog össze vagy választ el. Már utaltunk Gömörnek mint természetes táji egységnek létére, s ebből fakadó értékeire. Erről a századfordulón Schmidt Attila így szól: „Máskülönben a száz bérczü Gömör Magyarország egyik legáldottabb, legszebb megyéje, mint mondani szokás: 'Magyarország kicsinyben'. Míg déli részén megérik a szőlő, a legízletesebb dinnye, dúsan fizet az aczélos búza, s az ott termő dohány az ország legzamatosabb dohányai közé tartozik: addig éjszaki vidékein az árpa és a zab is csak keservesen teng s a hegyek magasabb pontjain zuzmón és törpefenyőn kivül semmi egyéb nem tenyészik. De nevezhetjük Gömört a kincsek megyéjének is, mert hegyeinek méhébe a természet drága kincset rakott le, s hol a gazda szűk aratást lát pótolja azt a sok érez, mely évenként milliókat jövedelmez. Kivált vasércze az, mely ma a nemzeti vagyonosodásnak nevezetes tényezője. Nevezhetjük Gömört erdős megyének, mert területét felerészben erdők borítják. Főleg éjszaki felén vannak nagy rengetegek, itt-ott meg15. kép. Jellegzetes gömöri táj. A Balog-völgy télen (Fotó: Gecse Annabella, 2003) szakasztva havasi legelőktől és rétektől. Ezek az erdőségek tömérdek fát szolgáltatnak... Nagy kiterjedésű erdőségeiben sok a vad.. ." 39 Ez a természetes egység nemcsak földrajzilag, hanem népi kultúráját tekintve is apróbb tájakra, kulturális egységekre tagolódik. A szlovák néprajz — a nálunk etnikai vagy néprajzi csoportnak mondott kulturális egységeket — a földrajzi 332
