Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Szabó László: Gömör és Kishont vármegye paraszti társadalmát meghatározó tényezők

az uradalmak jelenléte egy térségben, vagy a vallási hovatartozás és a települések egymással való kapcsolata. A folyóvölgyek, medencék szerinti összetartozás, a jelentős kereskedelmi utak mellett való fekvés vagy a nagyobb települések (Rozsnyó, Rimaszombat, Jolsva, Dobsina, Murány) térségéhez való tartozás hatását a társadalmi kapcsolatokra szinte egy csapásra kiiktatta és megszüntette a trianoni határok megvonása. Ez egyaránt jelentette a közlekedési útvonalak eldugulását, a természetes táji kapcsolatok megszakadását, és a korábban volt virágzó települések sorvadásához, más települések kényszerű központtá válásához vagy megújulásához vezetett (pl. Putnok jelentéktelenné válása, Tornaija felfutása). E kérdések helyes felvetése, tudományos vizsgálata azért fontos, mert napjaink politikája tudatosan keveri a más-más időben ható tényezőket és azon van, hogy egy-egy adott korra nem jellemző és akkor szinte közömbös kérdést számon kérjen a másik nemzeten vagy történeti koron. Ez a tendenciózus és dilettáns szemlélet pedig beivódik a köztudatba, zavarokat okoz, hibás nemzetiségi, társadalmi kép meggyökerezését táplálja mind nemzetközi viszonylatban, mind az érintett lakosokban, akik mindkét oldalról szenvedő felek is.

10 Tanulmányunkban Gömör-Kishont vármegye magyar települései társadalmának vázlatos képét akarjuk nyújtani az elmúlt két évszázadból. Természetesen bizonyos összehasonlítást — éppen az objektivitás megőrzése miatt — a megye nem magyar településeivel nem kerülhetünk meg, s bizonyos tekintetben a megye valamennyi településének társadalmi vonatkozásait érintenünk kell. A közösségeket kívülről érő, történetileg változó, ám azok belső társadalmára és szemléletére ható tényezőket általában a megye egésze vonatkozásában értékeljük még akkor is, ha a magyar települések vizsgálata a célunk. Vannak azonban olyan közösségen belül érvényesülő társadalmi folyamatok jellegzetességek, amelyek bár nem függetlenek ezektől, de nem közvetlen szálakkal köthetők hozzájuk (pl. a nemesi közösségek megszűnése, társadalmi testületek, birtokos társulatok létrejötte, családszervezet átalakulás). Ilyenkor majd a magyar településekre koncentrálunk, és csak a szükséges pontokon térünk ki a megye nem magyarok lakta közösségeire. 3. Ha külső tényezőről beszélünk, nem gondolunk másra, mint az egyes közösségeket kívülről érő hatásokra. Azokra, amelynek révén egy-egy zárt falusi közösség bekapcsolódik a nagytársadalom, az ország vagy a nemzetközi politika egészébe. Mályusz Elemér 1924-ben a helytörténeti kutatások feladatairól írva azt hangsúlyozta, hogy nem elégedhetünk meg „a külső események vázolásával", s pl. a nagy-, a nemesi- és a jobbágy-paraszti birtoknak, teleknek olyan belső történetét kell megírni az élet mindennapjaira is tekintve, amely később — ha mindenütt megszületett ez a munka — mozaikszerűen összeilleszthető, s belőle a magyar történelem fő folyama erőltetés nélkül összeállítható.

11 Nem akarok most másoló UjváryZ., 1994. 165—190. — Szabó L., 1996. 11 Mályusz E., 1924. 563—56. 1. kép. Nagybirtokok és kuriális falvak a soknemes országában kat is idézni e tekintetben, mert Szabó Istvántól Erdei Ferencen át Vörös Károlyig húzhatnánk vonalat. Csupán azt említem, hogy a gömöri magyarság társadalmának vázlatos képét éppen e felfogás jegyében külső, a közösségektől független tényezők és a belső viszonyok összehatásaként szeretném jellemezni a következőkben.

12 3.1. A megye egyik legfontosabb társadalmi differenciáló ereje századokon át, de máig hatóan a nemes-jobbágy viszony volt. II. József népszámlálása szerint Gömör vármegye 250 településéből 107-et számított a nemesi közbirtokosság falvai közé a népszámlálást publikáló Dányi Dezső és Dávid Zoltán. A nemes családok száma ekkor 3613 volt. A ma Szlovákiához tartozó településeken 2431, a Magyarországhoz tartozó falvakban pedig 1182 nemes családot írtak össze.

13 Ha a nemesi falvak térbeli megoszlását pontosítani akarjuk, akkor jobb Fényes Elek 1837-es adatait térképre vinni, s ezt más forrásokkal is szembesíteni. Térképünkön megjelöltük az úgynevezett nemesi közbirtokosságokat (kuriális településeket) és a nagybirtokok nagyobb, nevesített tömbjeit illetve az egy falura kiterjedő uradalmakat.

14 Ebből világosan kitűnik, hogy a megye déli része csaknem egységesen kisnemesi település, nemesi közbirtokosság, s ez nagyjából fedi azt a területet, amely 1938-ban Magyarországhoz került, mint többségében magyar népességű település. Ehhez a tömbhöz csatlakozik még a Vály-völgyi kisnemesi falvak egy keskeny, de összefüggő láncolata. Gömör-Kishont megye 268 településéből 126 tekinthető nemesi közbirtokosságnak vagy olyan mezővárosnak, amelynek nem egyetlen nagy meghatározó földesura van. Ez az összes telepü12 A néprajzi módszerekkel megrajzolható belső viszonyokat másik cikkben tárgyalom. Gömör társadalma. Megjelenés alatt A gömöri magyarság néprajza II. kötetében. 13 DányiD. —Dávid Z., 1960. 52—55. 325