Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Bagi Gábor: A nemi erkölcs és a statisztika

Település 1820 1823 1824 1829 1830 1833 1835 1839 1840 1843 1845 1846 B erény 6 5 5 8 5 13 6 26 8 0 ? 19 Árokszállás 0 4 2 1 3 6 4 2 3 ? ? Apáti 4 4 1 3 6 3 6 4 1 0 ? ? Ladány 3 2 1 5 1 4 2 3 2 4 ? 1 Kisér 1 3 7 3 5 2 7 3 5 2 ? ? Alsószentgyörgy 0 0 2 1 0 2 0 0 2 1 ? 2 Fényszaru 3 2 4 0 0 2 1 1 2 3 ? ? Jákóhalma 1 2 0 1 2 0 1 1 1 2 ? 2 Dósa 0 0 0 0 1 0 1 0 0 1 ? í Mihálytelek 1 2 1 0 0 0 0 0 2 0 ? 3 Felsőszentgyörgy 2 4 0 2 1 1 2 3 2 ? ? 0 Jászság 22 24 25 25 22 31 32 45 27 16+ ? 35+ Karcag 9 10 11 13 11 10 12 13 13 3 9 10 Kisújszállás 9 9 3 10 4 11 7 17 11 11 11 6 Túrkeve 10 18 9 11 10 14 11 17 14 11 6 10 Szentmárton 5 4 5 7 4 7 2 6 3 5 5 3 Hegyes 5 2 2 6 3 6 11 4 3 5 3 4 Madaras 7 0 2 4 8 7 3 6 6 5 8 7 Nagykunság 45 43 32 51 40 55 35 61 50 40 42 40 Félegyháza 5 10 11 13 6 8 26 16 19 27 32 25 Halas 15 18 24 16 18 19 14 23 29 22 28 25 Szentmiklós 18 18 22 15 12 15 ? 17 26 9 6 10 Szabadszállás 8 7 9 10 8 5 ? 17 9 3 8 9 Fülöpszállás 1 8 3 1 3 1 ? 3 7 1 7 3 Dorozsma 3 1 0 0 0 0 2 2 1 4 4 0 Lacháza 7 4 3 3 3 2 ? 0 2 4 1 4 Majsa 2 0 2 5 4 0 3 2 8 2 10 6 Kiskunság 59 66 74 63 51 50 35+ 83 57 72 92 86 Jászkunság 126 133 131 139 113 136 102+ 189 134 128+ 144+ 161+ lentések révén elvileg 1790-től, a Jászkunság iratanyagában 1820-tól állnak rendelkezésre. Az így összeállított táblázat értelmezésnél azonban mindenképp figyelembe kell venni, hogy a törvénytelen születés (fattyúság) fogalmát bizonnyal eltérően értelmezték, talán még egyes településeken (felekezeteken) belül is. Nem tudjuk, hogy a házassággal utólag „törvényesített" eseteknél milyen nagysággal kell számolunk, sőt azt sem, ezeket hová sorolták. Gyanús, hogy a törvénytelen szülés és gyermek fogalmainak elkülönítésénél is voltak helyi eltérések.

17 A népességszámhoz, valamint a születések számához viszonyítva a táblázatokban található adatokat kapjuk. Látható, hogy a korszakban a legtöbb törvénytelen születés a Kiskunságra esett, s kezdetben ezen belül is a két nagy református településre, Halasra és Kunszentmiklósra. A jelek szerint csak a korszak végére „zárkózott fel" a kiskun kerületi központ, a katolikus Félegyháza, amit az 1805—1817 közötti adatsorok is igazolnak. E 13 év alatt a Kiskunságban számba vett 454 törvénytelen gyermek több mint fele (238 fő) Halason és Szentmiklóson született, sőt az ugyancsak református Szabadszállás adatait is ide véve ez a szám 334-re nő, ami Félegyházának az időszakra eső 41 törvénytelen gyermekével összevetve óriási eltérést mutat. 1820—1848 között a törvénytelen gyermekek számát tekintve második helyen a Nagykunságot találjuk, mely a korszak egészében megelőzte a Jászságot. A tájegységen belül elsősorban Karcag, Kisújszállás és Túrkeve mezővárosok átlagai a jelentősek, bár a három kiskun 17 JNkSzML., Jk. Kcr. kgy. ir. 1821. 5. fasc. 210. sz., uo. 1823. 5. fasc. 154.sz.,uo. 1825. 5. fasc. 167.sz.,uo. 1830. 5. fasc. 697. sz., uo. 1831. 5. fasc. 445. sz., uo. 1834. 5. fasc. 476. sz., uo. 1836. 5. fasc. 674. sz., uo. 1840. 5. fasc. 654. sz., uo. 1841. 5. fasc. 795. sz., uo. 1844. 5. fasc. 2151. sz., 1846. 5. fasc. 1075. sz., uo. 1847. 5. fasc. 2269. sz. 309