Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Cseh János: Régészeti terepbejárás a Tiszazugban 1986 tavaszán

CSEH JÁNOS RÉGÉSZETI TEREPBEJÁRÁS A TISZAZUGBAN 1986 TAVASZÁN Tiszainoka, Tiszakürt és Cserkeszőlő szarmata, gepida és avar településtörténetéhez Éppen tíz esztendeje annak, hogy rövid lélegzetű, csupán egynapos régészeti terepbejárást végeztem Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik Tisza menti falujának, Tiszainokának a határában. Ez 1986. március 24-én történt. A munka elvégzésére az késztetett, hogy utánajárjak egy kora népvándorlás kori, VI. századi gepida településnek, és megpróbáljam azonosítani a helyét. A lelőhely a kutatás előtt a szolnoki Damjanich Múzeumban lévő adatok alapján már ismeretes volt (Kalicz Nándor 1952—1953-ban végzett terepbejárásából származó információk és leletek). Végül is nem pusztán ezt a lelőhelyet kerestem föl, hanem végigjártam a környező, főként innen délkeletre eső magasparti részeket. Ezek a helyek a nyugat—keleti tengelyen hosszan elnyúló határú Tiszainoka község közigazgatási területének déli régiójába esnek, egy durván számítva 2500—3000 m hosszú sávra, melyet északkelet— délnyugati irányban a 44-es számú közút szel át. A munka során úgy adódott, hogy egy-egy lelőhely erejéig a szomszédos települések, Tiszakürt és Cserkeszőlő régészeti topográfiájához is gyűjtöttem adatokat (1. kép A és B). A bejárt terület földrajzi, morfológiai, vízrajzi és talajtani vonatkozásban számos tanulsággal szolgál. Két ősi, elhagyott és kiszáradt Tisza-meder kapcsolódik itt egymásba. Nyilvánvaló, hogy az egyik régibb, a másik ennél fiatalabb korban volt az élő Tisza mederágya. A mai faluhoz közelebb eső tűnik a markánsabbnak, a lapályban — Téglás Lapos, illetve Búzás Sziget Laposa — 81—82 m tengerszint fölötti magasságával. A közel L alakúan megtörő folyamágy partja 86—87 m-es szinten van. Ez a korban hozzánk közelebbi, mivel határozott parttal (ún. malágy) „gátolódott el" a másik mederrésztől, ahol már régészeti lelőhely is található(?). Ez utóbbi délkeleti irányban — értelemszerűen — csatlakozik az előbbihez. Bár külső partja pregnáns, a belső már annál lapályosabb, maga az ágy kevésbé mély fekvésű (óholocén korú). A Reksza, Szajka Halom és Hangács elnevezésű határrészek oldalán a mezőségi jellegű föld homlokfelszínbe megy át. A viszonylag jó megfigyelési lehetőségek közepette zajló terepbejárást a falu szélső házaitól úgy 300—400 m-re lévő magaslaton kezdtem. A magaspart említett L formájú hajlatát követve átmentem az ősibb folyóágy belső oldalára — keresztezve a 44-es számú közutat. A felszíni adatgyűjtést ezután messzebb, az átellenes parton folytattam, ám most már visszafelé, északnyugati irányban haladva, az említett müútig. Mindent egybevetve tizenegy régészeti lelőhelyet vettem föl, melyek azonban, mint általában, hozzávetőlegeseknek veendők, inkább csak tájékozódó értéküeknek. (Föltétlenül össze kell vetni őket az MRT-munkálatok eredményeivel.) Szükséges még említést tenni arról, hogy az én 1986. évi 5. lelőhelyem Kalicz Nándor terepbejárása egyik őskori településével — Tiszainoka, Szőlőút, Körös kultúra 17. lelőhely — azonosítható megközelítően. A régészeti lelőhelyek leírása A dolgozat tematikájának megfelelően az alább következő részben kizárólag a római, a kora és a késő népvándorlás kori telephelyek szerepelnek. Ezzel szemben tízezres szintvonalas térképünk mind a tizenegy lelőhelyet föltünteti. A kimaradt pontokon az őskor különböző időszakába sorolható edénytöredékeket gyűjtöttem, ahogyan egyébként a többi lelőhely egynémelyikén is. A képanyaghoz annyit kell hozzátennünk, hogy a régészeti-topográfiai pontok nem szigorú sorrendben következnek egymás után — a rajzos-fényképes illusztráció összeállításából adódóan. A térképre vetített lelőhelypontokat, valamint a szarmata, a gepida és az avar lelethelyeket 1. a 2—3. képen. 1. lelőhely (Tiszainoka, Téglás Lapos északi partja) A határjárás útvonala leírásának elején említett magaslaton cca. 100—150x50—80 m-es felületről szarmata és gepida cserepeket és egyéb telepleleteket sikerült összeszednem. (4. kép 1—3, 6. kép 1—8, 7. kép 1—4 és 10. kép 1—12) 29