Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Erostyák Zoltán András-Kovács Júlia: Szexuális viselkedés a szentetomyai cigány közösségben

szexuális életre vonatkozik, de azt végképp. Az asszonyok a problémáikat, esetleges aggodalmaikat megbeszélik ugyan a családtagjaikkal, de egy „idegennek" nagyon nehezen nyílnak meg: „A cigányok két dologról nem beszélnek: a halálról és a nemi életről. A kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz. Mindkettőben az emberi test, testiség, nemiség, tisztaság és tisztátalanság van jelen."

26 A szexualitásról nem lehet világosan beszélni, amíg nem tisztáztuk a nő szerepét a házasságban. A fent említett feleség szerep kiszolgáló jellege itt is megjelenik. A szexuális együttlétek gyakoriságát majdnem minden esetben a férfi határozza meg. A gyakoriság kérdésére az idősebb nők is szinte mindig azt felelték, hogy amikor az uram akarta, akkor volt. Ezt pedig szó szerint kell érteni. Volt, aki elmesélte, hogy az udvaron dolgozott, mikor a férje közeledett hozzá nyilvánvalóan szexuális szándékkal. Azt mondta: „akkor bementünk, oszt megcsináltuk. (Itt gondolhatott a gyerekre is.) Néhányan panaszkodnak arra, hogy a férjük állandóan akarja, hogy túl gyakoriak az együttlétek, de ezt az ismerősök folyton cáfolni igyekeznek, mondván: szereti az a szexet, csak úgy mondja ezt, mert szégyenlős. Ezekből láthatjuk, hogy jobbára a férfi a kezdeményező fél, nőknek ebben nem jut túl nagy szerep. A szeretkezés pozíciója is ezt árulja el, a legtöbb nő azt mondta, hogy „mi úgy csináljuk, hogy én a hátamon fekszem, az uram meg rajtam'". A közösségben nyílt prostitúcióval nem találkozunk. Ez is a közösség kontrollját mutatja. A szerelem viszont a legtöbbek elmondása szerint nem feltétele a szexuális együttlétnek, de hát a házasok már szerelmesek egymásba, azért vannak együtt. A nők szerelme a férjük iránt (mint mindenki másnál) egy idő után lanyhul, de a szex szeretete és a szeretkezések gyakorisága, valamint a gyerekeik nevelése leköti őket, ezenkívül segít nekik átlépni ezt az akadályt. A közösség pénzügyi helyzete igen elkeserítő. A tisztálkodáshoz nem áll rendelkezésre külön fürdőszoba, vagy amelyik házban igen, ott raktárnak, vagy kamrának használják. Eszemben sincs általánosítani, természetesen vannak kivételek, de a többségnél ez a helyzet. Az intim együttlétek előtt és után sem tisztálkodnak gyakrabban, mint egyébként. Egyik idősebb asszony elmondta, hogy olyanok állnak össze, akik nagyjából egyformán tiszták, vagy piszkosak. Aki nem szereti azt, ha a másik piszkos, nem mennek mondjuk bizonyos férfihoz (és itt a nevet említette). A betegségek ebből fakadóan előfordulnak, komoly elterjedésüket csak a szervezetük különlegesen erős ellenálló képessége akadályozza meg. Ha mégis valaki elkapja, nem valószínű, hogy rögtön orvoshoz szaladna, (mert a bizalmatlanság az orvosok iránt óriási egyébként is) hanem megpróbálja addig titkolni, amíg lehet. Mikor már elviselhetetlenek a tünetek, csak akkor kéri szakember segítségét. Ebben a témában ki kell térni a fogamzásgátló szerek használatára is. Általánosan elterjedt tévhit, hogy a fogamzásgátló szerektől beteg lesz a nő. A gumióvszer használata pedig a férfiak számára elképzelhetetlen. Marad tehát 26 Mészáros 1984. 60. a fogamzásgátlás nélküli szexuális élet az idősebb, 30—40 éves korosztálynál, azonban a fiatalok a ma már az iskolában is hallható felvilágosítás és az otthon hallott „jótanácsok" között sodródnak. A döntés pedig rajtuk múlik. Természetesen nemegyszer győz a hagyomány, mely a termékenység kontrollját, béklyóját láttatja a fogamzásgátló szerek használatában. A házastársi hűség kérdésében is más jogok illetik meg a nőket, mint a férfiakat. A nőnek „tisztának" kell maradni, mert különben könnyen rásüthetik a kurva jelzőt. Nem nagyon mernek félrelépni, mert abban az esetben a megszégyenített férfi, férj bosszújának nem szab határt senki. A szentetornyai cigány közösség férfi tagjainak nagyobb része (szinte mindegyik) ült, vagy éppen most ül börtönben. Ezalatt az idő alatt pedig a nő, a feleség kint, egyedül van, átmenetileg magányos. Mondhatni, szabad préda a férfiak számára. Mesélte egyik fiatal nő, hogy míg a férje börtönben volt, többen is megpróbáltak közeledni hozzá, de ő bizony tisztességes és nem engedett nekik. Másrészt, ha a férje megtudta volna, akkor talán meg is ölte volna, miután szabadult. A férfiak viszont sokkal szabadabban élhetnek. A nők erről úgy vélekednek, hogy nem bánom, ha elmegy, úgyis visszajön. Kérdésemre, hogy miért olyan biztos ebben, azt mondta, hogy a gyerekek miatt. Láttam azonban példát olyan kapcsolatra, élettársi közösségre vonatkozóan is, amely egy harmadik személy, (általában egy másik nő, ritkán a feleség félrelépése miatt) bomlott fel. Azt pedig maguk az asszonyok mesélik, hogy a férj alkalmankénti félrelépéseit szótlanul kell tűrni, mindig azt mondták, hogy nem szabad féltékenynek lenni. Ilyen volt a neveltetésük. A férjük alkalmi kapcsolatairól az a véleményük, hogy „nem bánom, hadd menjen, csak ne tudjam meg". (Az effajta említés azonban sejtetni engedi, hogy mégsem teljes a diszkréció.) „A férfiak megkötése a szerelmen kívül kemény, önfeláldozó életmódot kíván, mert a férjek, akármilyen léha népség, mégis ők hordják a kalapot. Aztán, ha belecsinálnak is, attól még emberek maradnak.. ."Tiszteld uradat, ő a te parancsolod." „ A te uraddal ne állj vitába, ne akarj magadnak igazat, mert ő az ember." „ Ne legyél féltékeny." Vég nélkül lehetne sorolni a tiltó és parancsoló mondatokat, melyek az ember előnyeit biztosítják az asszonyok kötelességeivel szemben."

21 A nemcigány közösség megítélése Mint a fentiekben már utaltam rá, több olyan adoma- és anekdotagyűjtemény, valamint vicc létezik, amiben a cigány alakja a szexuális potenciál és szabadosság példája, illetve megfelelően rafinált ahhoz, hogy ezeknek a tulajdonságainak eleget tegyen. A kérdésünk az volt a kutatásunk során, hogy az általunk vizsgált cigány közösséget 27 Lakatos 2000. 227. 297