Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)
Kocsis Mónika: Egy rontáseset fázisai
ami meghatározza a viszonyulásukat a transzcendenshez. A következő kérdésekre próbálok meg választ adni. Miért lesz a fiú váratlan házasságából eset a falu közvéleményében? Hogy kapcsolják össze a házasságot és a nagymamája böjtjét, mit „látnak"? 8 Milyen szakaszokra osztható a rontáseset percepciója? A családi élet alapításához két fiatalra van szükség, akik „szeretik" egymást. Minden egyes kultúra egy általános forgatókönyvet készít az életpályára vonatkozóan 9 : kijelöli a főbb szakaszokat, meghatározza azokat a kiemelkedő eseményeket, amelyeket az egyénnek át kell élni, hogy beilleszkedjen a csoportjába. Az egyén számára az érzelmi és tudati viszonyulást is igyekszik előírni, így biztosítja a közösség a stabilitást, az értékrend fennmaradását. A közösség külső szemlélőként jogosultnak minősíti magát arra, hogy megállapítsa, hogy kik szeretik/szerethetik egymást. Ez a megállapítás néha nem veszi figyelembe a „szeretőknek" mondottak valós érzelmi állapotát, csak a külsőségekből tud ítélni: az együtt töltött idő mennyisége és minősége, a viselkedés, a szándéknyilatkozatok stb. Kak közössége, ezen belül a fiatal K. Piroska úgy ítélte meg, hogy a fiú, Anti, szeret egy lányt, Júliát, és el akarja venni feleségül. Anarchikusán kezdenek alakulni a szociális viszonyok. Szerelmi háromszög keletkezik: a fiú teherbe ejt egy másik lányt, Flórit, akit a gyermek megszületése előtt feleségül vesz. A közösség ebből a perspektívából próbálja értelmezni az eseményeket. Magyarázatot keresnek arra, hogy miért történt ez, és milyen tényezők figyelmeztettek erre előzetesen, amiket nem vettek figyelembe. Innen tűnik fel a fiú korábbi deviáns viselkedése, nem tud nyugodtan viselkedni, állandóan mozognia kell. ,JLátod ezt csinálta, toporzékolt, jött, ment mindenfelé, a fejit vakarta, azt se tudta merre menjen, mit csináljon.'" A fiú esetté válik, mert viselkedése eltérő képet mutat a közösségben elfogadotthoz képest, egyéni megoldások jellemzik. A közösség fél az esetté vált embertől, mert csak az lehet azzá, akinek fekete folt van az életében, valami megmagyarázhatatlan, elfogadhatatlan. 10 Az esetet a biográfiák bemutatásával kezdik, mintegy összeválogatva azokat az eseményeket, amelyek kontaminálódtak a rontással. A nagymama egyedül élt a faluban, amíg kiskorú unokáját maga mellé nem vette. Ő nevelte, és igyekezett a legjobbat nyújtani neki, hogy idősebb korában jó gondozója legyen. A házastárs kiválasztásában is szeretett volna közreműködni, hogy az unokájának jó felesége legyen. Flóri volt az a személy, akit a nagymama „szeretett", és azt akarta, hogy ő legyen a „menye". De a fiú, valószínű, nem hallgatott a tanácsára. A faluban elter8 Lammel Annamária terminusa, amelyet a mentálisan felépített ismeretrendszer kultiválásának gyakorlatára vonatkoztat. Lammel 1999.311. 9 Mandclbaum 1982. 34. 10 Emil Cioran az esetté válást egyéni sorssal való rendelkezésként írja le. Aki individuumként kivétellé válik, annak sorsa lesz, és így képes végtelen komolyságra szert tenni a léte. Cioran 1991. 17—20. 11 Sz.P. erre utal, mikor megszakítja K.P. történetmondását :„ Én úgy hallottam Évi bűtölte". Ezt a szálat egy későbbi beszélgetés során sikerült tisztázni, de erről a böjtről nem tudtak semmit mondani. jedt az a hír, hogy a nagymama szomszédjában élő lány, Évi, böjtölni kezdett, hogy az ő rokonát, Júliát vegye feleségül Anti. 1 'Ebben a helyzetben a nagymama csak a mágia útján látta megvalósíthatónak célja elérését, annál is inkább, mert már mágikus befolyás hatása alatt gondolta unokáját, és ragaszkodását Júliához. Anarchikussá kezd válni a szociális élet: mágikus praktikák hatnak az életre, amelyek befolyásolják a döntéseket, a jövőt. Anti és nagymamája életében sorseseménnyé 12 válik a mágiához való fordulás: ettől a pillanattól megváltozik az életük. A külső csoport, a faluközösség szemszögéből is sorsesemény ez, hiszen amikor összekapcsolják a két történést, akkor az addig földalatti értelemképződés hirtelen napvilágra kerül, és új identitással „látják el" a nagymamát, az unokát, és új értelemmel cselekedeteiket. A nagymama „böjtölve megrontó" lesz, a fiú „böjtölve megrontott". A nagymama szokatlan viselkedését böjtölésnek látják, a fiú mozgáskényszerét a böjtölés hatásának. A következőkben más szövegeket is bevonok az értelmezésbe, amelyek a gyűjtési szituációban hangzottak el. Ezek explicittebbé teszik a hiedelemtartalmat. A fiú „esetének" közvetlen szövegelőzménye a beszélgetés során egy asszony története, akinek ellopták a tyúkját, és fogadott böjttel visszaszerzi azt. Ebből a történetből, arra lehet következtetni, hogy a mesélő elfogadja azt, hogy az ember mágikus cselekménye útján befolyásolni tudja egy másik személy életét, halálát, szándékait. A világnak van egy transzcendens része, amelynek a segítségével az ember olyat is megtehet, ami addig nem állt hatalmában. A böjt hatására a tolvajt „annyira bántotta az ördög, hogy mán annyira zavarta, hogy aki ellopta, hogy visszaadta" 13, (A fiú mozgáskényszere e megjegyzés fényében minősülhet akár az ördög „izgatásának" is, vagyis a böjtölő szándékát előidéző cselekedetének, de ez nincs expliciten kifejezve. A középkori egyházi emberek szerint a démonok által megszállottak fizikai zaklatottságot, disszociatív viselkedést mutattak, ezeket a tünetek akarták megszüntetni ördögűzés során. 14 ). E hiedelemtörténetből kiderül, hogy a hiedelemhordozók tudatában léteznek olyan lények, amelyek nem az emberi világhoz tartoznak, akik valamilyen jól meghatározható kapcsolatban állnak az emberrel. Az ember képes mágikus eljárások során elérni célját, vágyainak beteljesülését. A mágikus eljárásokból 15 lehet következtetni azokra a dolgokra, értékekre, amelyek központi szerepet játszanak a hiedelmeket éltető közösség életében. Az állatállomány hasznának megőrzése (ez jelentette a jólét alapját), a rágcsálók eltávolítása a háztól (a megszerzett javak megőrzése), a családi élet nyugalmának és minőségének megőrzése (keret, biztonság a család, amely 12 Tengelyi 1998. 38—43. 13 Érdemes lenne megvizsgálni, hogy milyen is az az ördög pontosan, melyik hiedclemlénnyel rokonítható a leginkább, de ebben a dolgozatban nem térek ki. 14 Caciola 2002. 128. 15 A tehén megrontása, a tehén megrontásának megelőzése, a patkányok elűzése, a tolvaj megbüntetése böjtöléssel, feketekönyv olvasásával stb. mind mágikus eljárásoknak tekinthetők. 282
