Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)
Voigt Vilmos: Nem mind ... ami fénylik
főúr névnapját köszöntő szöveget írják ezzel a sajátos módszerrel.) Nincs vicc sem erotikus viccek nélkül. Ezek gyakran nemzetköziek és gyakran igen nagy múltra vezethetők vissza. Az egyik legismertebb, vicclapokban sokszor közzétett rajzon egy falusi kerítés két oldalán, ahogy a szerelmesek szoktak állni, ott látható egy sellő és egy kentaur. A kép alatt a szöveg: „Úgy gondolom, most már illik bevallanom, van egy kis fogyatékosságom. — Nem baj, nekem is van egy kis fogyatékosságom." Az ilyen műfajok esetében a „közös műfajismeret", azaz egy szociopoétikai, befogadásesztétikai kohézió az oka az erotikus szövegek népszerűségének, az előadásnál jelen levők abból az előfeltevésből indulnak ki: „Te is ismered általában a mesét (viccet stb.) — azon belül vannak az erotikus mesék (viccek stb.)." A mesélő megkérdezheti, mondjon-e, mondhat-e „pikáncs" történetet? Erotikus viccek elmondása előtt meg szokás kérdezni a jelenlevő hölgyektől, szabad-e ilyent mondani? Persze a válasz voltaképpen igenlő, és persze hogy mégsem a legmeredekebb viccekre kerül sor. Az erotikus történetek együtt elmondása/hallgatása a jelenlevők kohézióját fejezi ki. Persze, nemcsak „erotikus kohéziót" ismerünk: politikai, antiklerikális, zsidózó viccek esetében ugyanilyen módon jöhet létre egység a jelenlevők között. Más műfajok, mint például a rejtvények estében ennél már bonyolultabb a helyzet. Itt is évezredek óta és sokszáz kultúrából ismerünk erotikus rejtvényeket. (Sokról ma már csak a kutatók tudják, hogy korábban erotikus rejtvények voltak.) Noha mára itt is a szövegpoétika dominál, azért olykor még mindig megtalálható a „beavatottság" szerepe: a befogadók büszkék arra, hogy ők értik a rejtvény „erotikus kódját". Persze, éppen emiatt sok az ál-erotikus rejtvény, amikor éppen nem ez a kód a rejtvény nyitja. „Mi az: ha felmegyen, lefelé áll, ha lemegyen felfelé áll?" (Stb.) Persze hogy nem az, amire a kezdő „erotikus interpretátor" gondol, hanem a macska farka. „Mi az, ami nincs elöl a vőlegénynek, van elöl a menyasszonynak, a majomnak meg elöl is van, hátul is van?" Itt is rögtön valamire gondolna a rejtvényfejtő, ám rájön, az a megoldás nem jó. Persze, hiszen a megoldás: „az m betű". Természetesen az ál-erotikus rejtvények nem azért ilyenek, mivel a „nép" szemérmes, vagy szeret képekben beszélni. Bizony, a magyar folklór rejtvényei elég szókimondók tudnak lenni, mondjuk így: „Öreganyám szétterpeszkedik, öregapám beleereszkedik. — Gémeskút." Persze az egyértelműen erotikusnak ható képek gyakran éppen hogy becsapják a hallgatót, hiszen a megfejtés nem erotikus. Ami „mindennap nyers hússal él, ahová jól bedugják" — az a csizma. Itt sem minden az, aminek látszik, ám éppen a kétértelműség miatt ezek nyilvánvalóan az erotikával operáló rejtvények. Ezeknél nemcsak a rejtvényt megoldani tudó közösség, hanem az ilyen „erotikus" kódba beavatottak homogenitása is fontos, e rejtvényeket fenntartó mozzanat. Ezekhez képest is szociodinamikus jelentőségű néhány más műfaj. Itt a közösség véleménye fogalmazódik meg az erotikus szövegekben. Az egyik legismertebb ilyen műfaj, amely a magyar folklórban is megvan, az úgynevezett lakodalmi „csujjogatások", rövid, rögtönzött rigmusok. Ezek csúfolják a házasulandókat, azok családjait, a falut, sok mindent. Főként a menyasszony (és kevésbé a vőlegény) kap ilyen erotikus szövegeket. Pl. „Alig mentek három házot / a menyasszony megbabázott.", vagy „A menyasszony irul-pirul / lába közé szorult a nyúl", sőt akár „A menyasszony pinája / olyan mint a nyúl szája". Ezeket a kiáltásokat a lakodalmi menetet kísérők, leginkább fiatalok, suhancok mondják — ezek funkciója kettős. Egyfelől a kiabálók ezzel jelzik, hogy ők már „nagyok", akik ilyeneket kiabálhatnak. Másrészt — mondják a néprajzi leírások — e kiáltások konszolidálják és ellenőrzik a falusi erkölcsöt. Mindkét állítás igaz is, ám a valóság ennél azért bonyolultabb. Az esküvő után rögtön megszülő menyasszony sztereotípiája ugyanis az egész országban ugyanígy van — függetlenül attól, melyik faluban hangzik el a szöveg, és milyen is a menyasszony valódi állapota. Hogy kik kiabálják ezt, az is módosulhat az idők során. Pontos és tüzetes vizsgálat nélkül itt sem jutunk a látszatnál messzebb, mivel az első látásra konkrét, személyre szabott szövegek igen gyakran folklór szövegek, amelyeket már így, készen vettek át, és adnak elő falvak százaiban. Igaz, csujjogatásaink, táncszavaink, rigmusaink között vannak olyan erotikus szövegek, elemek, mozzanatok, amelyek tüzetes, összehasonlító folklorisztikai elemzést érdemelnének. A menyasszony, aki „irul-pirul" és az erre rímelő „nyúl" között biztosan van más kapcsolat is. Egyértelmű képet fogalmaz meg az aranybárány, aranykos I mindjárt összemennek mos/t/". Itt csak azt lenne jó egy kicsit jobban tudni, miért is éppen aranyból vannak ők, és miért is éppen birkák? Az elhamarkodó magyarázónak most is csak azt mondhatom, amit a dolgozat címe már sugallt. Ha mondjuk Kossuth Lajosról azt mondja a dal, hogy ő is „aranybárány, aranybetű van vállán" — nem hiszem, hogy ez az előbbi „aranybáránnyal" vagy „a királykisasszony /anya/jegyeivel" egyeztethető erotikus magyarázatot érdemelne. Negyedik és záró tanulságunk is ennyi. Végső megjegyzésem: az ilyen szövegeket mindenki ismeri, tehát ez folklór! 248
