Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Bogdán Melinda: A moldvai csángó csujogatások szerelmi szimbolikája

Zegéssz világ csudálkozik, (Embri Gergely) házasodik. Zegéssz világ megbánta, Hogy e szép lant elkapta. SzGy:0268 (Bodó István) odvara, Nuntára van kinyitva. Zegész világ csudálkozik, Hogy a leánya adódik. Zegész világ megbánta, Hogy szép legént megkapta. SzGy:0268 Ebbe van egy cseppecske, Sz ulyan mint a mezecske, Sz aggyig iszom belőle, Míg lebujom melléje. SzGy:0268 Addig iszom, míg egy ló lesz, Azután a víz esz jó lesz. M:0269 Addig ittam pálinkát, Eszakadt a katrincám. Immá iszom borecskát, Hogy vegyünk egy fatecskát. M:0269 Kicsi csipor új mázasz, Kosa Márton új házasz. M:0269 Ágasz, bogasz korcsomárosz, E vén bába boszorkányosz. M:0269 Hosszú e zut, poroszka, Mik nyirelünk módoska, S a kucsmája hajtószka, Százforintos van ritta. M:0269 A zén hajam irambla, Minden szálon egy subla(?). M:0269 Apró hajma, petrezelyem, Mik nyirelünk fődig selyem. M:0269 Viszik, viszik a szilvát, Ropogtasszák a magját. Ha nem admak belölle, Nyivadjanak meg vele. M:0269 Őszvel érik e tidva, Hedd el, szökjél e példa. M:0269 Hozz ki mámo sziékecskét, Vegyük le e sziépecskét. M:0269 Kinek élek buszujára, Folyón méreg e torkára. Dögöljék meg félórára, Menjek a komondárjába! M:0269 Akinek itt kedve nincs, Annak egy szál esze sincs. M:0269 Ne nézzétek, rongyosz vagyok, Met én attól ügyész vagyok. Hazamenek, inget veszek, Mégisz veled rendbe leszek. M:0269 E vén asszony akkor szökik, Mikor ződ faszujkát eszik. Sz akkor esz csak azét szökik, Hogy zsirosszat nem ehetik. M:0269 Szegény öreg mire jut, Kerekfejnek isz nem jó, Met annak esz poronnyó. M:0269 Szép a leán ideig, Tizennyóc esztendeig, Tizennyócat ha elmúlja, Többi lányoknak bolondja. M:0269 VIZÁNTA (Ideki a) gödörbe Bort árulnak hitelbe, Azt sem adják mindennek, Csak az ügyes embernek. Hujujú, hujujú! KSz: 12730a Gyere ki te gyöngyvirág, Mert feljött a holdvilág. Majd kimegyek hajnalba, Magasfejű kalapba. KSz: 12730a Anyósasszan mit csinál, Hányja veti kend éjit, Várja menye kezeit. KSz: 12730a Komámasszony pendelye Végigfeslett az este, S azétt nincsen pendelye, Tóba veszett kendere. Komámasszony ne szégyellje. Tóba veszett a kendere. KSz: 12730a Én Isenem add nekem, Be igazán szeretem. Ha ezt nekem nem adod, Én Istenem meghalok. KSz: 12730a HELYNÉV NÉLKÜL Én Istenem valaki, Csak a színyig hína ki. Onnan tovább elmennék, Sz amit kérnék, azt adnék. Juhuhu, huhuhu! CsD:111.2 Én Istenem láss csodát, Zember tatrtsa a bubát, Ez a buba ne lenne, Becsülete sem lenne. Juhuhu, huhuhu! CsD:111.6 Szép a virág, ha fehér, Csúf a legény, ha kevély. Szép a virág, ha veres, Csúf a legény, részeges. Juhuhu, huhuhu! CsD: 112.20 Kinek nincsen bubája, Annak nincsen zúzája. Juhuhu, huhuhu! CsD:111.7 Én Istenem, mi lehet? Macska hiúba lődörget. Juhuhu, huhuhu! CsD: 112.9 Szedett kendő a fej in, Kilenc kulyak a tövin, Kilenc tetű tetejin. Juhuhu, huhuhu! CsD:112.10 Münköt híjába néznek, Velünk úgysem jöhetnek. Velümk csak úgy jöhetnek, Ha belétet vehetnek. Juhuhu, huhuhu! CsD:112.18 Kecske elment nuntába, Kifordított bundába. Juhuhu, huhuhu! CsD:112.11 Azért nincsen pendelyem, Mert nem fontam a télen. Kilenc ingnek egy pendely A tüzpajtámban kender. Juhuhu, huhuhu! CsD:112.12 Komám uram azt fogadta, Hogy az éjjen nekem adja. Nekem biza nem kéne, Szakassza le a cinke. Juhuhu, huhuhu! CsD:112.17 Falu végén lakok én. Híres dáma vagyok én. Ötnek, hatnak adok én, Úgy is igyz vagyok én. Juhuhu, huhuhu! CsD:l 12.21 Ki kenderit fölveti, Azt az ura szereti. Ki kenderit föl nem veti, Azt az ura nem szereti. Juhuhu, huhuhu! CsD:112.13