Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)
Bogdán Melinda: A moldvai csángó csujogatások szerelmi szimbolikája
Összejártam Kassát, Budát, Sose láttam olyan csudát, Asszony megverje az urát. K: 0618.6 GYOSZÉNY Ne máj sirj te Marika, Ez a mirel visz haza. Hujujú, huhuhú! S: 107 Ez a miénk, ez, ez, ez, Ezt nem adjuk senkinek, Csak a mük nyirelünknek. Hujujú, huhuhú! S: 107 Isten tárcsa mámámot, Ő csámta e szájamot. Hogy birjak énekelni, Veletek veszekedni. Ihuhú, huhuhú! S:103 Egér fészek, gurlán fészek, Mük emberünk fődig részeg. Ihuhú, huhuhú! S:103 Csak a pipa s e zálom, Kapa nyele halálom. Ihuhú, huhuhú! S:103 Asztal véginn a kancsó Habaradik a bacsó. F:01398.1 Szép a tavasz szép a nyár Szép aki párjával jár. F:01398.2 Van-e borik áruló? Annyi vagyon mint a tó. Ulyan édes mind a méz Feied tölle nem nehéz. F:01398.3 Mindcsebb fonyak egy orsót, Jobb meg haitam a kancsót. Orsó, guzsaj, motolla, Vesztél lenne pokolba! F:01398.4 Házasodjál te legény Kilenc párnás leánt végy. F.-01398.5 Itt is van egy csokricska mind egy csokor bokárna! (szamár csipke) F:01398.6 Tegnap ittam kancsóból, Ma ittam a hordóból, Ideki a gyükére, Fejünkbe az ereje. F:01398.13 Édes kicsi öregem Csak a szemit szeretem, Azt is azért szeretem, Kék a szeme mind nekem. F:01398.14 Édes kicsi öregem Érted buzog a vérem. Érted bizony nem is csuda, Mert te vagy a legszebb rózsa. F:01398.15 Kerek udvar, kicsi ház, Benne rózsám mit csinálsz. Csinálgatom magamat, Várom a galambamat. F:01398.16 Fecsegjetek fecskecskék És Geoszeni menyecskék. F:01398.7 Szedett végű kendőbe Menjünk mennyekezőbe. Fehér végű kendőbe Menjünk ki az erdőbe. F:01398.8 Idejövünk, adjanak, Hozzánk jönnek, hozzanak. F:01398.9 Füstös bába kikerül, Az iső is felderül. F:01398.10 Jaj a torkom mind hevül, Hogy a pahár elkerül. Ha pahár ne kerülne, A torkom se heülne. F:01398.11 Azért nincsen kedvetek, Zöld faszujkát ettetek. Egyetek egy csepp tormát, És igyatak pálinkát. F:01398.17 Foaie verde, kecske rágó, Én szeretőm félrejáró. Ő jár máshoz guzsjba, Én járok láncaiba. (Melyik leámynak van szeretője, az fon sárga vékony drótból láncot, amit a leány a nyakán visel) F:01398.18 Kerüld meg a kemencét, Csókold meg a menyecskét. Fogjad kezét keresztesen, Neked adjuk örökösen. F:01398.19 Kerüld meg a nádas házat, Hozzad ki a lepcses száiut. F:01398.20 Ez az asszony szomorú, Mert a csecse nyomorú. Én is voltam szomorú, De nem voltam nyomorú. F:01398.21 Éjjel(?) viszik a szilvát, Ropogtassák a magját. Ha nem adnak belőle, Nyuvadjanak meg tőle. F:01398.22 Édes anyám nézz ide, Micsa csomó nőtt ide. Ez a csomó ne lenne, Százszor jobb dolgom lenne. F:01398.23 (Szabónak) a kakasa Felhágott a kapura, Mind azt kukorékolja, Felesége nagy kurva. F:01398.24 Ez a mienk ez-ez-ez, Ezt nem adjuk senkinek, Csak a mük nyirelünknek. F:01398.25 Hozd ki mámo székecskét, Hogy vegyük le a menyecskét. F:01398.32 Hozd ki mámo lajtorját, Hogy vegyük le a madárkát. F:01398.33 Hozd ki mámo a nagy asztalt, Hogy vegyük le a nagy asszant. F:01398.34 Ez az ember bocskorba Seggen csúszik pokolba. F:01398.35 Fehér, fekete retek, Bálán embert szeretek. Azt te bizony ne kívánd, Mert teneked nem vág fát. F:01398.36 Ne szeresd a más asszonyát, Mert az neked nem sző gatyát. F:01398.37 Ploscuceni petrezselyem, Mük nyirászánk fődig selyem F:01398.38 Haragszik a gazda, Hogy mi itt mulatunk. Vigye el a házát, Mert mi itt maradunk. F:01398.39 Ez az asszony tulpanba Ulyan mint egy rossz bába. Én is voltam tulpanba Még sem voltam rossz bába. F:01398.40
