Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)
Balázs Lajos: Az erotika a lakodalom eszmeiségében
BALÁZS LAJOS AZ EROTIKA A LAKODALOM ESZMEISÉGÉBEN A lakodalom eszmeiségéről, még pontosabban arról, hogy az erotika milyen súllyal van jelen ebben az eszmeiségben, nem sokat beszélt a folklorisztika. Nem beszélt, mert „a lakodalmat a házasságkötés szokáskörének legfontosabb eseménysorozata" gyanánt értelmezi, a gyűjtések, kutatások előterébe a szertartások leírása került inkább. A lakodalom, ahogy György Erzsébet fogalmazott, „a kultúra csúcsteljesítményeként vonzotta magára a figyelmet" 1 . Abban csaknem mindenki egyetért, hogy a lakodalom igazából egy nagyszabású, a történelem folyamán modellált ünnep 2 . Az ünnepről pedig tudjuk, hogy függetlenül típusától, mindig ideológiákat hordoz: nyíltan vagy burkoltan. Az „ünnepek kialakításában mindenütt és mindenkor a közösség fennmaradása, ezen belül boldogulása az elsődleges szempont" — olvasható Hernádi Miklós tanulmányában 3 . A lakodalom mint ünnep esetében eme általános eszmeiség konkrétumát abban látom, hogy a közösség a lakodalom által tudomást szerez és elfogadja az egyén sorsának változását, emlékezetessé teszi az átmenetelt mind az egyén, mind a közösség számára, szolidarizál vele és támogatja anyagi, lelki, morális vonatkozásban egyaránt. Ezek az ideológiák egyértelműen az egyén és közösség gazdasági, társadalmi egzisztenciáját, gazdasági, társadalmi fennmaradási esélyét alapozzák meg. Csakhogy a fennmaradásnak demográfiai, kedélyi, szenzuális vonatkozásai, vonzatai is vannak, amelyek legalább olyan fontosak, mint az előbbiek. Ezen a ponton, talán ezen a kiskapun jutok el az erotika értelmezéséhez, amit a lakodalom eszmeiségének sajátos elemeként fogok fel, és amely ugyanúgy része a közösségi boldogulásnak, mint a többi tényező. Györgyi Erzsébet egyik előadásában bukkantam olyan reflexióra, mely tökéletesen ráérez arra, hogy az erotika a lakodalom organikus, funkcionális eleme: „Szexuális kapcsolat létesítése és házasságkötés és az ezekhez társuló nagy ünnep itt teljes mértékben összekapcsolódik." 4 Az erotika — a nemi ösztön lelki megnyilvánulása 5 — csíkszentdomokosi alapkutatásaim szerint, tagadhatatlan, hogy egy lehetőség a szórakozásra, sikamlós beszédre, pajzánkodásra, mindig az aktuális helyzet ürügyén, de része is, és ezt kell észrevennünk, a rítusoknak. Tehát nem öncélú, súlytalan, semmit mondó epizódja, olcsó tölteléke a szokásjelenetek hézagainak, szüneteinek. Ellenkezőleg, az erotikának súlya van, rendeltetése, üzenete van és a spontaneitás látszata ellenére jól átgondolt, olykor épp mesterien időzített, megjelenített művészi játék. Az erotikának súlya van azért, mert célirányos rendeltetése révén — ez pedig a gyermeknemzés — része egy tágabb értelemben vett társadalmi, bátran mondhatom, demográfiai stratégiának. A lakodalom színjátékszerű kibontakozásában végig találni olyan, ma is mágikusnak vélhető, mítoszokban gyökerező rítusokat, melyek rendeltetése nem más, mint biztatni az új pár nemző és szülési kedvét, ráhangolni őket a nemi életre. Szeretném azonban egyértelművé tenni a dolgot: nem arról van szó, hogy a fiatalok ne tudnák maguktól is, hogy minek van ideje a nemiség terén. Mindezek a praktikák, játékok egy metaforikus kommunikáció-együttes, mely által a közösség felszabadít, felold egy tabut, ezt pedig úgy teszi, hogy annak ellenkezőjére, vagyis a nemi élet gyakorlására ösztönzi, biztatja a fiatalokat. Az, ami a közösségi erkölcsi normarend szerint tiltott volt, most közösségi elvárássá, késztetéssé, normává lett. Úgy is fogalmazhatok, hogy a társadalmi átmenetellel párhuzamosan (ami az esküvő és lakodalom fő rendeltetése) és annak keretében a közösség megszervezi, illetve rituálisan elismeri a nemi élet gyakorlásába való átmenetel jogát, szabaddá teszi az átmenetelt a nemi élettől való tartózkodás állapotából annak gyakorlási szabadságába, állapotába. A szokás, a rítusok nyílt vagy rejtett nyelvezete csaknem végig magában hordozza az erotikum tudatos eszmeiségét, ami az új pár testi egyesülését és az ebből következő gyermekáldást követi. Tudatos eszmeiségről beszélek, mivel a rögtönzéseket leszámítva csaknem ugyanazok a rítusok, hagyományozódó szövegek és játékok ismétlődnek. A lakodalom folyamán léteznek helyzetek, amikor az erotikát kimondják, máskor céloznak rá, 1 Györgyi E. 1983. 467. Lásd még MNL., Dömötör T. 1972. 48. 2 Balázs L. 1998. 3 Hernádi M. 1982. 31. 4 Györgyi E. 1983.469. 5 Idegen Szavak Szótára 1979. 195
