Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Erotik in der Folklore

viszonyítottan túlméretezett fallosz „felpattan", és az erekciós nemi szerv látványát kelti. A fallosz mérete mind a fallikus bábuknál, mind a halottas játékok imitációiban feltűnően nagy, ami a nemiség fokozott hangsúlyozásátjuttatja kifejezésre. Kedves Közönség! Hosszú és ma már aligha belátható az az út, amelynek az elején a fallikus motívumok elsődleges funkcióban szerepeltek a kultuszokban és a különböző termékenységi rítusokban. Jól példázzák a változás bonyolult folyamatát a rítustól a komédián át napjainkig a klasszikus és az újkori görög példák. Ezt mutatják a kiállítás tárgyai, a népművészet fallikus szimbólumai és erotikus jegyei is. A kiállításon látható tárgyak és ábrázolások hátterében olyan folklór jelenségek állnak, amelyek az utóbbi időkig a népi kultúra részei voltak. ZOLTÁN UJVÁRY Liebe Zuhörer und Zuhörerinnen! Die Ausstellung, die wir jetzt gerade eröffnen und uns anschauen, hat fást keineVorgeschichte in der ungarischen Museologie. Das Thema selber ist solches Charakters, dessen Erscheinen mit Gegenstánden, besonders dessen Vorstellen als eine bizarre Idee vor dem groBen Publikum in einer früheren Zeitperiode hátte nie aufgetaucht werden dürfen. Vor kaum einem oder anderthalb Jahrzehnten mussten wir auch in unseren wissenschaftlichen Publikationen die Zeilen mit Punkten ersetzen, die heute man oft als Bindewörter benutzt. In einem in den 1970-er Jahren erschienenen ethnografischen Artikel hat der Verfasser geschrieben, dass er jetzt vier Seiten ausfallen lasse, weil der Text unverschámte Worte enthalte. Das war eine Prádikation eines Todesspieles, eine solche, die schon von der Fachliteratur in mehreren Dutzenten veröffentlicht werden konnte. Es ándern sich die Zeiten, es ándert sich der öffentliche Geschmack. Leider vergingen schon mehr als 100 Jahre in unserem Fachbereich, seitdem wir schon über dieses Ensemble der Folklóré und der Gegenstandkultur des ungarischen Volkes offen sprechen können. Obwohl dieses Thema von Jahrtausenden an in der Kultur kein Tabu mehr war... így például a dramatikus szokáshagyományban bőséggel találkozunk olyan jelenetekkel, amelyekben erotikus és fallikus megnyilvánulások vannak. Lakodalmi szokásként a közelmúltban is előfordult, hogy a menyasszonynak kelt tésztából sütött falloszt kellett elfogyasztani a közönség előtt. Szinte általános volt a kakas heréjének a megetetése, újabban a fallikus virsli, bárányfarok stb. Egyáltalán nem kétséges, hogy ezekben a szokásokban a termékenységi rítussal találkozunk. És éppen ezért nem pornó és nem obszcén. A népi közösség öncélúan nem fogadná el. így és ezzel a szemlélettel közelítsünk a kiállítás tárgyaihoz és ábrázolásához. Itt, most előttünk a népi kultúra ismeretlen részletei tárulnak fel. Meggyőződésem, hogy ez a kiállítás jelentős eseményként kerül be a magyar muzeológia történetébe. In den verschiedenen Ritenhandlungen hatten in erster Reihe die phallischen Gegenstánde eine wichtige Rolle. Der Phallus erscheint auch hier in der Ausstellung betont. Die Forscher wiesen darauf hin, dass der Phallus und der Geschlechtsakt je ein stándiges Element der griechischen Fruchtbarkeitriten waren. Jener bekam bei den Aufzügen in Verbindung mit Dionysos eine Rolle. Die Frühlingsriten zur Ehe von Dionysos wurden immer mit einem Rundgang auf einer Wiese eingeleitet. An der Spitze des Aufzugs ging eine den Phallus tragende Jungfrau. Die ihr Folgenden sangen obszene Lieder. Der Phallus hatte auch im Dionysos-Mysterium eine besondere Bedeutung, diese Mysterien hatten einen phallischen Rituscharakter. Der Phallus war ein stándiges Element des Bacchus-Kultes, aber er bekam sowohl in den Komödien, als auch bei den Orgien auch eine Rolle. Der Phallus bezog sich auch auf den Gott Hermes, weil er den Schafherden die Fruchtbarkeit hervorbrachte. Auch im Demeter-Kult erschien der Phallus. Seine Attributen kamen in den s. g. „Halos"-Feiern vor, die neben den göttlichen Demeter, Dionysos und Poseidon wieder als Fruchtbarkeitgötter erwáhnt waren. Zu diesen Feiern wurden Phallen aus Ton gestellt. Die Frauen trugen die Bilder der weiblichen und mánnlichen Symbole. Diese Symbole erschienen auch unter den Speisen der Feiern in Form von Kuchen. Das Ziel der phallischen Bráuche, der Geschlechtsakte EROTIK IN DER FOLKLÓRÉ 192