Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)
H. Bathó Edit: Köszöntjük a hatvanesztendős Füvessy Anikót!
KÖSZÖNTJÜK A HATVANESZTENDŐS FÜVESSY ANIKÓT! Az idő mindnyájunkhoz könyörtelen és szívós kitartással pergeti éveink számát. S mégis kollégáink, barátaink esetében sokszor nem érzékeljük az idő múlását, vagy csak egyszerűen nem törődünk vele. Úgy gondoljuk, minek azzal foglalkozni, halad az úgyis magától. S aztán igencsak meglepődünk, amikor kiderül, hogy valamelyik kollégánk kerek évforduló mérföldkövéhez érkezett. így történt ez ebben az évben is. Bármennyire hihetetlen, de szeretve tisztelt kolléganőnk, Füvessy Anikó, a tiszafüredi Kiss Pál Múzeum igazgatója 2004. január 24-én hatvanesztendős lett. Mi, akik régóta együtt dolgozunk Anikóval, hitetlenül álltunk a ténnyel szemben. S úgy véltük, bizonyára valami tévedésről van szó, hiszen Anikó ma is oly fáradhatatlanul és kitartóan dolgozik, mint egykoron. Rendszeresen gyűjt, publikál, előadásokat tart, tanít, kiállításokat rendez és programokat szervez. Egy szép kerámiáért vagy egy nyeregért az ország legtávolabbi vidékére is képes elmenni, csak hogy felhasználhassa leendő tanulmányához. Szeretett múzeumát valódi gazdaasszonyként igazgatja, s működése alatt az egykori Kiss Pál kúria a népi értékek sokak által látogatott kincsestárává vált. Kiváló szervezőkészségével a múzeum köré széles körű társadalmi bázist teremtett, ami a Tariczky Alapítványon keresztül élteti az intézmény munkáját. Füvessy Anikó a cívisek városából, Debrecenből érkezett a Tisza partjára, s élete már régóta Tiszafüred városához kötődik. Itt alapított családot, innen indult és terebélyesedett ki ma is szépen ívelő tudományos munkássága. Úgy vélem a hatvanéves évforduló igen kiváló alkalom arra, hogy egy pillanatra megálljunk, visszatekintsünk az elmúlt esztendőkre és végigkísérjük egy rendkívül gazdag életpálya eddigi legfontosabb állomásait. Füvessy Anikó 1944. január 24-én született Debrecenben, és iskoláit is e híres alföldi városban járta ki. 1967ben végzett a KLTE magyar—néprajz szakán, és még ugyanebben az évben Tószegre költözött, s mint segédmuzeológus a szolnoki Damjanich János Múzeumban kezdte el szakmai munkáját. 1968-ban a tiszafüredi Kiss Pál Múzeumba került, ahol múzeumigazgatónak nevezték ki, s e munkakörben mind a mai napig tevékenykedik. 1972-ben az ELTE Néprajzi Tanszékén egyetemi doktori címet szerzett, Népi méhészkedés Észak-Borsodban című disszertációjával. 1992-ben pedig kandidátusi minősítést kapott a tiszafüredi kerámiáról írott kiváló értekezésével. Füvessy Anikó 37 éves tudományos munkássága alatt számos témakört kutatott, s dolgozott fel. Kutatásait 1967-ben a népi méhészkedéssel kezdte, amelyhez a legtöbb anyagot Borsod-Abaúj-Zemplén megyében gyűjtötte, de végzett szondázó feltárást a Jászságban is. Méhészettel kapcsolatos tanulmányai az Ethnographiában jelentek meg. Tiszafüreden kezdte el a népi táplálkozás, a néphit és a népművészet témakörében végzett vizsgálódásait, amelyek közül különösen nagy jelentőségű a Józsa Gyurihoz fűződő helytörténeti mondagyűjtés, valamint Pénzásó Pista, füredi táltosról szóló hiedelemanyag. A kutatás eredményei számos cikk, tanulmány formájában a múzeumi évkönyvekben és emlékkötetekben láttak napvilágot. E témát kutatta az 1990-es évek elején is egy magyar—román közös gyűjtés keretében a Fekete-Körös mentén és a magyarországi Dél-Biharban. 1976-tól fő kutatási témája a tiszafüredi, majd az alföldi kerámia lett, amely témakörökben számos tanulmánya jelent meg. 1979-ben a füredi Katona Nagy fazekascsaládról írott tanulmányáért megyei nívódíjban részesült. Tagja volt annak a kutatócsoportnak is, akik 1987-ben, az Európa Könyvkiadó által megjelentetett Szolnok megye népművészete című nagy sikerű monográfiát elkészítette. E monográfiában a megye fazekasságát dolgozta fel. Füvessy Anikó jelenleg a magyar néprajz egyik országosan elismert kerámia kutatója. Füvessy Anikó több mint tíz éve foglalkozik a tiszafüredi nyereggyártással és az országszerte híres, faragott füredi nyergek motívumanyagával. Kutatásait előadásokon és tanulmányokban teszi közzé. 9