Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)
Kókai Magdolna: Adatok Jászapáti születés körüli szokásaihoz és hiedelmeihez
napjainkban is élnek. Próbálnak következtetni az állapotos nő hasformájából, a gyermek elhelyezkedésének, megmozdulásának helyéből. „Azt mondják, hogy amelyik baba jobb oldalon mozdul meg az lány lesz, amelyik bal oldalon az fiú lesz. Akinek hegyes a hasa lány, akinek széles annak fia lesz" (Budai Istvánné Kun Terézia, szül. Jászladány 1941) A csecsemő nemének megállapításának egy napjainkban is alkalmazott eljárását említette a védőnő. „Leveszik a gyűrűt az ujjúkról, azt ráteszik egy szál cérnára, és akkor ha kileng kisfiú, ha körbe megy - azt hiszem, hogy - kislány lesz a baba." (Budai Istvánné Kun Terézia, szül. Jászladány, 1941) II. Szülés és gyermekágy A bábák képzésére irányuló intézkedések, az anya- és csecsemővédelem intézményesülési folyamatai A 14-15. század folyamán terjedő fertőző betegségek, járványok szükségessé tették az egészséget óvó, védő intézkedéseket. Az egészségügyi igazgatás kiépülése Mária Terézia uralkodása alatt kezdődött. Rendelkezések, jogszabályok láttak napvilágot. így például az 1778-ban kiadott rendelkezés szabályozta az orvosok, megyei fizikusok, sebészek, gyógyszerészek és bábák feladatait, gyakorlati teendőit. 5 Jászapáti tanácsülési jegyzőkönyveit lapozgatva nagyon jól nyomon követhetjük a bábák képzésére irányuló törekvéseket. Az 1796. és 1797. évi bejegyzések között olvashatjuk, hogy Gallya Julianna „A Jász Megyének Fő Bábája" Apátin tett „periodica visítatió"-\a alkalmával a 3 bába közül csak egyet talált arra alkalmasnak. A másik kettő „próbálatlan" és „tanulatlan" ezért helyettük „Bagi Apollót Tóth Márton özvegyét, és Herczeg Erzsébetet Jerabik Mártonnak hitvesét projectállya alkalmatosabb lenni"} Ugyancsak a fő bába javasolja 1796-ban, „hogy mivel ezen városban a szenvedő asszonyokk szülő székjek nem volna, a könnyebb szülésekre nézve igen hellyesnek gondolná, hogy egy olly alkalmatos Kar Szék minden hozzá tartozandóival együtt publica provisione meg szereztettni rendeltettne" 1 . Ezt egy határozatban el is fogadta a városi tanács. Egy 1798-as bejegyzésben már arról olvashatunk, hogy Herczeg Erzsébeth Jerabik Mártonné kitanulta „9 hetek alatt a kévánt tudományt" te vizsgát is tett. 8 Úgy látszik, hogy az újonnan kitanult bábáknak fejükbe szállt a dicsőség, ugyanis 1808-ban a városi elöljáróság megfedi Jerabik Jánosné, Bodnár Mártonné és Tót Jánosné bábákat lustaságuk és engedetlenségük miatt. „Engedelmességre és szerénységre serio megintettek, elejékben adván, hogy a hová hivattatnak azonnal egész kézséggel el menjenek a gyermek szülő asszonyokon segítsenek, ha belső nyavalájok volna, vagy a szülést szerencsétlenné vélnék, a Helybeli Borbélyt segítségül hívják, a Bor és Pálinka italt, a Gyermek ágyas Asszonyoknak meg ne engedjenek, a fekvőkhöz egy hétig állandóan eljárjanak, magok is a Bábák az Itallal mértékletesen bányának. Részegségig az Itallal ne bányának"} Több ízben (1812, 1816, 1817, 1849-ben) is olvashatunk arról, hogy a 5 Nyíri Anett, 1999. 2-3. 6 Jászapáti Tanácsülési Jegyzőkönyvei 1797.6-86. 7 Jászapáti Tanácsülési Jegyzőkönyvei 1796.5.125-126. 8 Jászapáti Tanácsülése Jegyzőkönyvei 1798.6.480. 9 Jászapáti Tanácsülési Jegyzőkönyvei 1808.11.70. 10 Jászapáti Tanácsülési Jegyzőkönyvei 1812.13.201.Caps.54.Fasc.26.No.16 . bábák fizetésük „szaporítását" kérelmezik. 1812-ben fizetségüket „az elsőszülő Asszony"esetében két márjásban és egy kenyérben, a többi gyermek születése esetén egy márjásban és egy kenyérben határozták meg. 10 Többször folyamodnak olyan kéréssel a tanács felé, hogy a kuruzslók és a „haszontalan Kenők" tevékenységét tiltsák be. 1816-ban például a kérelemhez csatoltak egy feljegyzést is, melyben felsorolták az általuk ismert kuruzslókat - 54 személyt akik „Nehézkes, vagy Szülő-Asszonyokat Kennek, és Tzinoberral is füstölnek, és itatnak és így a Szülőkben Károkat okoznak"." Az 1829. évi bejegyzésekben arról is olvashatunk, hogy Apáti város tanácsa két bába kitaníttatásáért 52 forintot és két kila búzát küldött Zirczen Therézia jászberényi fő bábaasszonynak. 12 „A közegészségügy rendezéséről szóló 1876. XIV. te. a magyar egészségügy múlt századi legjelentősebb jogszabálya." 13 A törvény 2. része többek között megemlíti, hogy minden község, amely legalább 1500 lakost számlál, köteles szülésznőt alkalmazni. Azok a települések, melyeknek lélekszáma 1500 alatt van, községi szülésznőt közösen alkalmazhatnak. A szülésznőt a község választja. 14 Majd 1910-ben ismét megjelent egy szabályrendelet a községi bábákról. Vármegyénkben a lakosság számához igazodva számukat 129 főben határozták meg. E szabályrendelet nagy jelentőségű volt. Eredményeként a vármegye számos településén egy vagy több bába kezdte el tevékenységét. Ahol több bába volt, a községhez tartozó pusztákra és tanyákra is kijártak. 15 A 129 bábából Jászapátin 3 dolgozott. Az anya- és csecsemővédelmet tartotta fő feladatának az Országos Stefánia Szövetség. Megyénkben 1920-ban kezdte működését. Jászapátin 1929-ben indult. 1930-ban személyi ellátottsága következőképpen alakult: 1 vezető tanácsadó és orvos, 1 védőnő. 16 1941ben a Stefánia mellett megjelenik a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szövetség. Intézményei, fiókintézetei az egészségházak voltak. Kezdetben feladatuknak az anya, és csecsemővédelemet tekintették, melyet a Stefánia fiókintézeteivel párhuzamosan végezték. 17 Az 1940-es évek elején a Jászság településein is épült ilyen egészségház, mely helyet adott - többek között - a Stefánia Tanácsadó- és Szülőotthonnak. Jászapátin 1940 augusztusában került tető alá. Működését csak később kezdte el. Meg kell említeni, hogy az asszonyok kezdetben idegenkedtek mind a terhesvizittől, mind a szülőotthonban történő szüléstől. Különböző kedvezményekkel próbálták becsalogatni a kismamákat a terhesgondozásra. A védőnő megpróbálta felderíteni a várandós asszonyok hollétét és elvitte tanácsadásra. Akik rendszeresen megjelentek, kaptak kelengyejegyet, közvetlen háború után cukorjegyet, szappanjegyet. Mindez ösztönzőleg hatott, s ezáltal nem érte az anyát a szülés - főként első gyerek esetén - felkészületlenül. A szülés módja és menete, az anya és az újszülött ellátása Adatközlőim elmondása szerint, az ő idejükben, illetve a szüleik idejében már az ágyban történő szülés volt az általános. De ahogyan az előzőekben említettem, a tanácsülési jegyzőkönyvekben van utalás a széken történő szülésre is a XVIII. század második feléből. A szülés levezetését egy valaha Apátin dolgozó bába, Mihályiné Terike néni 11 Jászapáti Tanácsülési Jegyzőkönyvei 1816. Capsa.54.Fasc.28 . No. 1. 12 Jászapáti Tanácsülési Jegyzőkönyvei 1829.20.146. 13 Zádorné Zsoldos Mária. 1996. 8. 14 Zádorné Zsoldos Mária. 1996.10. 15 Zádorné Zsoldos Mária. 1996. 34. 16 Zádorné Zsoldos Mária. 1996. 54-55. 17 Zádorné Zsoldos Mária. 1996. 58-59. 267
