Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)
The Plant and Textile Troves of the Cemetery of the Cuman Village in Karcag-Asszonyszállás
RADNÓTI István 1967 Szálasanyagok és fonalak kézikönyve. Bp. RAMASZÉDER Károly 1960 Textilipari vizsgálatok. Bp. RAPAICS Rajmund 1934 A kenyér és táplálékot szolgáltató növényeink története. Bp. 1943 Termesztett növényeink eredete. Bp. RATHLAUWJ. P. 1747 Het berugte jeheim in de vroedkunde van Rogier Roondhuizen ondekt..., Amsterdam. In: BÉKÉSY Miklós—GARAY András: Az anyarozs Claviceps purpurea (Fr.) Tul. Magyarország Kultúrflórája. I. köt. 1960, 7. REÁD 1771 Traité de seigle ergoté, dans lequel in examine les causes de cetté excroissance végétable. Strasbourg. In: BÉKÉSY Miklós—GARAY András: Az anyarozs Claviceps purpurea (Fr.) Tul. Magyarország Kultúrflórája. I. köt. 1960, 7. REGÖLY-MÉREI Gyula 1962 Az ó'semberi és késó'bbi emberi maradványok rendszeres kórbonctana. Paleopathologia. Budapest. RENNER Antal 1881 Az anyarozs. Földmívelési értékeink. 18. sz. 169-170-, 21. sz. 199-200., 209-211. REXA Rezső 1936 Népi gyógymódok a XVIII. századból. Bp., Ethnographia—Népélet, XLVII. 223. "Serkes fejrú'l... isten fat lúgban meg fó'znyi véle..." RÖMPP Hermann 1960 Vegyészeti Lexikon. Bp., 2. köt. 540. SÁGI Károly-FRECH' (FÜZES) Miklós 1966 A régészeti növénytan alapelemei és néhány módszertani kérdése. Budapest. SÁRKÁNY Sándor-SZALAY István 1964 Növénytani praktikum I. Bp. SCHERMANN Szilárd 1966 Magismeret. Budapest, Akadémiai Kiadó, I—II. k. SCHILBERSZKY Károly 1924 Az anyarozs (varjúköröm) élettörténete és használata. In: Term. Tud. Közi., 56. 36-42. SOÓ Rezső 1941 Magyarország növényvilága. In: A Természet Világa sorozatban a Növény és élete c. Bp., II. 308. 1964 A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve. Budapest. SOÓ Rezső-KÁRPÁTI Z. 1968 Növényhatározó. Budapest. SZABÓ László 1968 Szolnok megyei gyűjtéséből származó eredeti XIX. századi kéziratból: "Tüdő rothadásról... vedd vizét a fehér ürömnek ... 10 nap egymásután éljen ezzel és igya ..., Mely fájásról ... istenfát főzd meg annak levét gyakran igyad." (Szabó László szíves közlése alapján.) SZABÓ Zoltán 1925 A növények életmódja. In: TTK. Budapest, 116-117. SZENTPÁLY Tibor-SZENTPÁLYNÉ LEITNER Rózsa 1963 Textíliák kémiai vizsgálata. Bp. SZUTÓRISZ Frigyes 1905 A növényvilág és az ember. Bp. TAKÁCS Imre 1960 Növényi eredetű élelmiszerek és abraktakarmányok mikroszkópos vizsgálata. Bp., Mezőgazdasági Kiadó, 110. TAKÁTS Sándor 1917 Rajzok a török világból. Bp., III. 113. "...Ragadós betegségek idején... Az házakat mindennap ürömmel és örménygyökérrel füstöltesse kegyelmed és az egérfarkkal." VARJAS Béla 1943 XVI. századi magyar orvosi könyv. Kolozsvár. PL: "...Egy marok fe'er wrmeoth fez megh vízben ...' 155. (1.114b), "...Fe'er wremnek Nyers leweleth ... térd ezwe 'ol ..."265. (1.194a), "...Ifthen fa"at... feozdmegh ann' v'zben ..."378. (1.281b), "...Fekete wrmeth ... feozd megh Borban ..." 379., 283a. etc. VARRÓ Aladár Béla 1926 Gyógynövények, mint háziszerek. Bp., 78-81.199. 1936 Gyógynövények gyakorlati alkalmazása, h. n. Székely ny. 47,59,63,66, 70, 73, 77,85,139. é.n. Magyar fűszeres növények termelése, gyűjtése, alkalmazása. Bp., Székely ny. FERENC CSEPAI THE PLÁNT AND TEXTILÉ TROVES OF THE CEMETERY OF THE CUMAN VILLAGE IN KARCAG - ASSZONYSZÁLLÁS The excavation of the cemetery of the former village of Asszonyszállás approximately 6 km's north-east of the town of Karcag was started in 1968 by dr László Selmeczi per procuration of the Damjanich Museum of Szolnok. The village itself became extinct at the end of the 17 th century as a result of the ruthless depredation of the Tartars, its inhabitants scattered. As subjunction of skeletons, somé vegetál and garb textilé traces were unearthed in the graves. This essay deals with the various questions of the conservation, laboratory tests and designation of these objects. The conclusion of the results of these examinations can be summed up in the following. Based on our soil chemistry and microbiological investigations we established that the soil of the excavation site is acid reaction pratal clay-soil. The characteristic features of this might have caused the decalcination of the skeletons, and the relatíve entireness of organic findings because of the low intensity of microbiological degrading features of the soil. Vegetál findings: according to our microscopic expoloratory excision the remnants of the coffin wood can be classified intő Larix Populus, Picea, Tilia, Quercus and Popuiu genus. We alsó expostulated the role of the reed leaves (Phragmites c.) and flowery 85
