Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)

Csépai Ferenc: A karcag-asszonyszállási kun falu temetőjének növény- és textilleletei

IRODALOM BARKÓCZI László 1965 New data of the history of laté Román Brigetio. AAnt. Tom. XIII. 259-272. A textíliákat Hajnal L-né határozta meg, i. m. 259-266. BEKÉ Ödön 1935 Az ürömtapló készítésének régi leírása. Ethnographia. XLVI. 145. BÉKÉSY Miklós - GARAY András 1960 Az anyarozs Claviceps purpurea (Fr.) Tul. Magyarország Kultúrflórája. I. köt. 10. BELKY János 1895 Törvényszéki orvostan alapvonalai. Bp., 144-147. BORBÁS Vince 1885 Az alföldi rónaság egyhangúsága és pirossága. Földrajzi Közlemények, Bp., XIII. 589. 1887 A magyar Nagy-Alföld tölgye. In: Erd. Lap. 26. évf. IX. füz. 714-715. BRUCKNER Győző 1965 Szerves kémia. Bp., III. 2. köt. 979-982. CAMERARIUS Rudolf 1709 Disputatio botanica de ustulagine frumenti. Planer, J. A., Tubingae. In: Békésy Miklós - Garay András: Az anyarozs Claviceps purpurea (Fr.) Tul. Magyarország Kultúrflórája. I. köt. 1960, 7. Cato, M. Porcius De agri cultura CLXVII. 159. "Intertrigini remedium in viam cum ibis, apsinthi pontici surculum sub anulo habeto." (feldörzsölődés ellen való orvosság, "amikor utazni készülsz, pontusi üröm ágacskáját tedd magad alá.") Csalog József 1957 A szentesi református temetők gombosfái. Néprajzi Ért. 39. 204. Csapó József 1930 Új füves és virágos magyar kert. 1775. In: TTK, 63.434-436. Csűrös Zoltán—Rusznák István 1964 Textilkémia. Bp. DANISSKA József-BAGI József-ANTAL Jánosné 1965 Vetőmagismeret, vetőmagminősítés. Bp., Mezőgazdasági Kiadó, 198. DE CANDOLL Alphonse 1894 Termesztett növényeink eredete. Ford. Pavlicsek Sándor, az eredetivel összehasonlította Mágocsy-Dietz Sándor, Bp., 427. ENDREI Walter 1969 Magyarországi textilmanufaktúrák a 18. században. Bp., Akadémiai Kiadó, 206. FEHÉR Dániel 1954 Talajbiológia. Budapest. FEKETE Lajos-BLATTNY Tibor 1913 Az erdészeti jelentőségű fák és cserjék elterjedése a magyar állam területén. Selmecbánya, 2. köt. II. INI. térkép FEKETE Zoltán 1952 Talajtan. Budapest. FEKETE Zoltán-HARGITAI László-ZSOLDOS László 1967 Talajtan és agrokémia. Budapest. FENT I. 1930 A magyar selyemtenyésztés 250 éves múltjából. Bp., Pátria Kiadó, 10. FÜZES (FRECH) Miklós 1963 A vörsi langobard temető növényleletei. A Veszprém Megyei Múzeumok Évkönyve. GIOVANNI Rudolf-SZATHMÁRY Géza 1961 Gyógynövényeink. Bp., 93. GOMBOCZ Endre 1936 A magyar botanika története. Budapest, MTA. GOMBOCZ Zoltán 1960 Honfoglalás előtti bolgár-török jövevényszavaink. In: Nyelvtud.-i Ért. Bp., 24.20. GREGUSS Pál 1959 Xylotomische Bestimmung der Heute lebenden Gymnospermen. Budapest, 1955; Holzanatomie der europáischen Laubhölzer und Stráucher. Budapest. GYIMESI János 1968 Textilanyagok fizikai vizsgálata. Bp. Gyógyszerészeti Hetilap 1862 Az anyarozs származásának oka. Szerző nélkül, Buda. GYÖRFFY István 1955 Nagykunsági krónika. Budapest, 78. HERMÁN Ottó 1914 A magyar Pásztorok nyelvkincse. Budapest, 678. HOHENAUER István 1877 A rozskór vagy anyarozs. In: Természet, Bpest, 10. HOLLENDONNER Ferenc 1953 A fenyőfélék fájának összehasonlító szövettana. Budapest. HORVÁTH Géza 1896 A honfoglaló magyarok természetrajzi ismeretei. TTK. XXVIII. 513. ILLYEVÖLGYI János-SCHINDLER István 1958 Ruházati áruismeret. Bp., 163. ISSEKUTZ Béla 1948 Gyógyszerek és gyógyítás. Bp., I. 299. JÁGER, Klaus-Dieter 1966 Die Pflanzlichen Grossreste aus der Burgwallgrabung Tornow, Kr. Calau. Berlin, 177. Taf. 44. i. Tab. 3. Bell. 12. JENEY Endre 1967 A bakteriológia elméleti alapjai és gyakorlata. Budapest. K. MÁTYUS József 1787 Ó és Új Diaetetica. Pozsony, 123-125.; "R'os-anya, varjú köröm" LIPPAY János 1664 Posoni kert. VII. r. 33. p.; VI. r. 37-38. LONICER, Adam 1582 Kreuterbuch. Frankfurt a. Main. In: BÉKÉSY Miklós-GARAY András: Az anyarozs Claviceps purpurea (Fr.) Tul. Magyarország Kultúrflórája. 1960,

1. köt. 7. Magyar Oklevél Szótár Legnagyobb részüket gyűjtötte Szamota István. 1902-1906. "isten-fája: abrotonum; eberwurz; stabwurz, NySz. 1638: Wannak ezen kertben kűlömn kűlömb fele füvek,... Ruta,... isten faia (OL UC.2/34.)". MAGYARI-KOSSA Gyula é.n. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata. Bp., 117. MÁTHÉ Imre 1933 A hortobágyi Ohat-erdő vegetációja. Bot. Közi. XXX. köt. 5. f. 169., 173. MELICH János-VERESS Imre 1898 A gyöngyösi latin-magyar szótártöredék. Budapest, 4. No. 89. "Abrotanum: Isten faya: obruta", No. 90. "Abrotonites: Isten fayanal fűveszet bor", p. 5. No. 104. "Absinthyum est herba o mára: Yerom.", p. 88. No. 2116. "Artemisia herba: alias mater herbarum. fekete yröm". (Megj.: A gyöngyösi szótártöredéket Mátyás Flórián és Szily Kálmán véleményével egyezően Melich J. a bevezető tanulmányban (p. XXV.) a XVI. sz. első felére teszi, sőt leszűkíti 1519-1556. közé (p.XXVI.) METCALF, C. R.-CHALK, L. 1957 Anatomy of the Dycotyledons. Oxford, 1312. (Vol. II.) Mezőgazdák talajismereti és trágyázási útmutatója. Szerk. Di Gléria, J. Budapest, 1964. MOLNÁR Vilmos 1947 XVI. századi betegségnevek. In: Magyar Nyelvőr, Bp., 1947.1. füz. 2., 2. füz. 58. Op. cit.: Varjas Béla: Emberi testnek betegségeiről való orvosságok. (Ugyanez XVI. sz. - magyar orvosi könyv címmel jelent meg 1943-ban Kolozsvárott.) NYÍRÖNÉ DR. KOVÁCS Klára 1961 A korrózió megelőzésének módszerei. Kézirat. Budapest. PACHINGER András 1874 Claviceps purpurea. Az anyarozs gomba. In: Nagybecskereki Algimnázium Értesítvénye. 1-12. PETERKA József Sebestyén 1814 Bábamesterséget tárgyazó katechismusa, Pest. "A'Szülő vagy gyermekágyasasszony körül holmi visszaélésekrül, és babonás tselekedeteikrül a'bábáknak. a./ A szülés idején", 201-202. 84