Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)
Egri Mária: Chiovini Ferenc
móniája. Tulajdonképpen ez volt az ő stílusa, a többi jószerével adaptáció, amit kitűnő művészi képességgel mindig színvonalasan művelt. A tanult és vérévé vált mesterségbeli kötelmek alól csak a legutolsó időszakában oldódott fel, oly mértékig, hogy több ízben már az alapozást sem érezte fontosnak. A hetvenes évektől például a farostlemez eredeti, sima felületét sok esetben festetlenül hagyja, textúráját a képbe komponálja. A hatvanas években még ez komoly problémát jelentett számára, festői habitusa, felkészültsége más hagyományokhoz illeszkedő megoldást követelt. Az ilyenfajta „impresszionizmus utáni" jelzett és foltszerű motívumok benne a vázlatszerűség, a befejezetlenség érzetét keltették, amely kötöttségektől csak az utolsó években szabadult. A stílusáról elmondottakhoz jó példát kínál az 1928-ban festett Hordás™ című kisméretű vászna. Ezen a képen több olyan alkotói elképzelés érvényesül, amely Chiovini Ferencet egész pályája alatt kísérte. Ahogy a Tűz a faluban vásznán a mozgó tömeg impressziójának képi megoldását tűzte feladatául, a Hordás kompozícióján az Alföld horizontális síkjainak hangsúlyát, statikus nyugalmát, a pillanat érzékeltetésével szemben a végtelenséget, állandóságot sugallja. Itt már rátalál azokra az opálos szürkékre, arra a finom szordínós koloritra, amelyet a horizontális látás mellett művészete egyik jellegzetes, hagyományokhoz kötődő alföldi vonásaként tart számon, „...itt a valóság jellegéhez nem tartozik a külső színesség, a meglepő felharsanó részletek. Amit látok, azt reálisan érzékelem. A valóságélmény rögzítődik bennem, és ezt próbálom képben visszaadni. Nem a dekoratív kolorizmus eszközeivel, hanem a belső megérzés, a lírai hatások fűtöttségéve/." ]b - nyilatkozza 1962-ben az Élet és irodalom kritikusának. Lényegében ez a látványhűség, az ecsetjárás érzékeny ihletettsége, magas fokú színkultúra, a horizontális természeti kép hangsúlyozása a kompozícióban Chiovini Ferenc természet elvűségének jellemzője a legutolsó időkig. A Tűz a faluban dinamizmusa pályája során művészetében még többször tetten érhető. A szintén 1925-ben festett E/akadt kocsi™ horkanó-ágaskodó lovai, nekifeszülő emberei ugyanúgy a szituáció mozdulatokkal kifejezett drámai csúcsát sűrítik, mint az 1940-ben festett Lakodalmasok" repülő szánja vagy az 1953-as dátumú Rákóczi zászlóbontása™ kompozíciójánál a lebbenő zászló, a nyereghez feszülő emberek, indulásra kész, nekilendülő lovak. A dinamizmus mellett a kiegyensúlyozottságra, statikus nyugalomra, harmóniára építkező képei közül kiemelkedik az 1929-ben festett Anya gyerekkel vászna. A fiatal nő ölében virágot markoló gyermekével az anyaság meghatóan lírai megjelenítése. A harmincas években a gazdasági nehézségek miatt több művész próbálkozik a drága olajfesték helyett temperával. Aba-Novák Vilmos, a Pólya testvérek, Mattioni Eszter, mellettük Chiovini Ferenc is. Természetesen a technika befolyással van a stílusra is, s az egymás közelében dolgozó alkotók munkáinál óhatatlan a kölcsönhatás. így áll elő az a furcsa helyzet, hogy Chiovini 1932-1933-as temperáinál éppen azokat a dekoratív, síkban és foltban megjelenő erényeket fedezzük fel, amelyek ellen ő a későbbiek során tiltakozik. Ebben az időszakában az ő munkáira is a többiekéhez hasonlóan elsősorban a dekoratív kolorizmus jellemző. A szolnoki napilapok általában minden esztendőben megkérdezték a kolóniára érkező művészektől, hogy mivel töltötték a telet a 14 Hordás 1928. o.dekli, 32x42 cm Repr. Gyűjt. Kiáll. 1979. Kat. 45. 15 I.J.: A hatvanéves szolnoki művésztelepről. Élet és Irodalom 1962. június 9.1. 16 Elakadt kocsi 1925. o. dekli 32x45,5 cm mgt. 17 Lakodalmasok 1940. o.v. 120x150 cm DMLtsz.: 82.19.1. Szolnoki Képtár 406 fővárosban, és milyen nyári tervekkel érkeztek a Tisza partra. 1932-ben a telep megalakulásának 30 éves jubileumára készült, ennek méltó megünneplése volt az elsődleges feladat. Nem érdektelen idézni a Szolnoki Újságból a még várt vagy már megérkezett művészek névsorát.,,Aba-Novák Vilmos, Chiovini Ferenc, Fényes Adolf, Förstner Dénes, Istókovits Kálmán, Pólya Iván, Pólya Tibor, Révész Péter Pál, Szlányi Lajos, Udvary Dezső, Vidovszky Béla, Zádor István és Zombory Lajos, akik közül egy páran a tél nagy részét is itt töltötték. Műterem hiányában nem jöhet le a nyáron Péter Marianne és br. Schossberger Klára, ellenben Kunwald Cézárai szaporodott a telep létszáma, bár ő bent a városban lakik. Várják még a telepen gr. Batthiányi Gyula és még sok festőművész érkezését is, akik a nyáron a telep vendégei lesznek. Ez is egyik bizonysága, hogy művészeink milyen hathatós propagandát fejtenek ki Szolnok érdekében és tényleg jelentősen növelik az idegenforgalmat. A telet majdnem mindenki nagy munkában töltötte.... Chiovini Ferenc legújabban ügető és galopp turf képeket fest s ezen kívül a portré festésben aratott szép sikereket, így lefestette Palásthy Irént s nemsokára hozzá fog a férje, Hans Bartsch festéséhez is. A télen több kiállításon vett részt s igy a Sergő című képe kint van a velencei nemzetközi kiállításon, a Kubikusok pedig szép sajtó sikert aratott. m Később, a „magyar Barbison" megnyílt jubileumi kiállításáról írott részletes tudósításból megtudjuk, hogy „Chiovini Ferenc saját műtermében kb. 18 képet állit ki, köztük olaj és tempera képeket. Igy az Alcsi tanyák című nagy olajfestményének ragyogó színe, levegője, fénye, az Ülő nő, Három templom, Aszfaltjavítók és Strand című tem pera festményei, valamint a Summások című olajképe nagy érdeklődésre tarthat számot. m A harmincas évektől a szolnoki Gettler Bankház térítésmentesen átadta a Művészeti Egyesületnek egyik Magyar utcai helyiségét, ahol egy-egy művész, köztük 1933-ban Chiovini Ferenc is, önálló tárlatot rendezhetett. A Szolnok és Vidéke tájékoztat arról, hogyan fogadták a fiatal művész első önálló kiállítását. „... Vasárnap zárult a Szolnoki Művészegyesület művészkereskedésének Zádor rajzkiállítása a Magyar utcai Gettler házban, és kedden az agilis vezetőség már meg is nyitotta az új tárlatot a Szolnoki Művésztelep egyik legtehetségesebb fiataljának Chiovini Ferencnek tizenöt olajfestményéből álló képkiállítását. Chiovini Ferenc ma már teljesen kiforrott művésze az ecsetnek. Ezt állapították meg róla az őszi kiállítás alkalmával is. Új képei csak megerősítik régi véleményünket. Chiovini Ferenc piktúrája legtisztább magyar művészet. Revellálja anélkül, hogy giccses magyarkodó motívumokba sekélyesítené mondanivalóját. Impresszionisztikus képein lüktet az élet egy mozdulata, amit csodálatosan rögzít meg Chiovini akár az ügetőverseny a téma, akár a szántás. Más festményein a sötétszínű ég nyári fülledtsége ejti ámulatba a szemlélőt, ami sátorként borul a poros országútra. Téli képein pedig derűs színek diadalmas uralkodása árasztja szépségét. Művészien hat, ahogy látja a tájat, egy figurával elevenné tölti és színesíti. Élmény marad mindenkinek, aki megnézi a Chiovini kiállítást. A Piroskendős lány, Mosás, Bárkák, Zagyvahíd stb. mind-mind egy nagyra hivatott tehetséggel megáldott művész kiemelkedő alkotásai, amik mellett a szolnoki közönség nem mehet el közömbösen... m Fentiek közül a Piroskendős lány 33 a szolnoki múzeum tulajdonába került. 18 Rákóczi zászlóbontása 1953 o. dekli 22,5x30 cm Repr. Gyűjt. Kiáll. 1979. Kat. 27. 19 Anya gyerekkel 1929. o.v. 68x55,5 cm. Repr. Gyűjt. Kiáll. 1979. Kat. 20. 20 Szolnoki Újság, VII. évf. 1932. júl. 5.1-2. 21 Szolnoki Újság, VII. évf. 1932. szept. 8.1.