Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)
Szabó István: Möndölecskék
9. kép. A legkisebb fiú e/szegődik 10. kép. A legkisebb fiú megvédi a „ csodaszép kert"-et a betolakodó galambtól az első mező nevezhető a bevezetőnek, a cse/ekmény kibontakozásának. Ahol egy székely-kapuval jelzett ház udvarán a botjára támaszkodó szűrös öregember éppen szegődteti a mezítlábas, székely szokás szerint kalapot viselő, mellényes, halina nadrágos legényt a képmezőket összekötő és minden részbe át- „möndölő" juhnyáj őrzésére. A középső rész hátterében a mese cselekménye során megtörtént eseményekre történik utalás, a háttérbe helyezett és a perspektíva követelményei szerint is kisebb méretben fogalmazott alakok a mesében már elbeszélt korábbi eseményeket, a megtörtént múltat jelzik (legelő kövér marhák, a tó partján álló, vizet merigető asszony), amit a irodalom terminus technicusával a cselekmény kibontakozásának nevezünk. A centrumban ábrázolt mennyországbeli nagy fa tövében a mordályából galambra tüzelő féltérdre ereszkedett legény a mesében a bonyodalom tetőpontjának, a festménynél pedig az egész kép középpontjá-nak felel meg. Nemcsak a tudatos képszerkesztés, de festésmódja miatt is. Hiszen itt a legmozgalmasabbak a színek és vonalak, ez a freskónak a legélőbb része. Majd jön a befejező rész, megoldás, vagyis a megszolgált, kiérdemelt jutalom: a zsák arany elnyerése. Nemcsak a mese szövege szerint, de a festményen is. Melyen a hazatérő, a sikeres gyermek elé ölelésre tárt karokkal siet a boldog anya, s a háttérben feltűnnek a hitetlenkedő arckifejezésű, kudarcot vallott testvérek is. A korabeli ítészek kitűnő teljesítményként értékelték JÁVOR Pál első köztéri munkáját. Malonyay szerint JÁVOR a mese világát kiemelt, falra festett jeleneteivel „...a maga misztikus naivságában tudta megfesteni; nem magyaráz, nem aprólékoskodik, nem az erkölcsi lecke kockáit kívánja a gyermekszem elé perdíteni: a mese üdeséget akarja megőrizni képén - és színes, nagyon színes, de tarkaságában is egységes képet óhajt mutatni a gyermekeknek. ". Magyar Elek úgy véli, hogy „...igen érdekes a művész pszichológiája, amint a vörös színekkel kezdi s jelzi nekünk az életet, majd átmegy a kék és zöld színekre: a harcz, a küzdés kifejezésére. Magával ragadó a dinamikai hatása, a mozgalmassága. Igazán szépek a »Csodaszép kert« virágai, az orgona, a csipkerózsa és a többi; kifogástalan az egésznek a megkonstruálása, felépítése...". A Vasárnapi Újság tudósítója is sok tekintetben van azonos véleményen az idézettekkel, hiszen ő is azt tartja a mű erényének, hogy „...művét elég egyszerű eszközökkel s eléggé takarékoskodva a részletekkel alkotta meg a művész...". Ő azonban kritikai megjegyzéseit sem rejti véka alá, mert azt is hozzá fűzi előbbi szavaihoz, / 7. kép. Hazatérés a jól végzett munka után 399
