Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)
Szabó István: Ami Szolnokot országosan is ismertté tette
124. kép. Pólya Tibor: Ruth Massay Tovell 125. kép. AbaNovák Vilmos: New York-i részlet (1935) mázz"); 1930-ban megnyitotta a Belvárosi Szabadiskoláját; s felmerült benne a könyvillusztrálással való próbálkozás is, (Zola: „Germinal" és „Nana" című regényeihez próbáltak tőle rajzokat szerezni.). A harmincas évek közepén azonban túltengő energiáját főleg Amerikában tett útja után elsősorban az Amerikai Magyar Művészeti Akadémia létrehozásának szolgálatába állította. Ottjártakor megfigyelte, hogy „...itt európai import kell és egy autochton amerikai festőt csak akkor vesznek komolyan, ha Európában, lehetőleg Parisban a piktorát illetőleg polgárjogot nyert!... (ezért a létrehozandó)... Akadémia célja az is volna, hogy az amerikai fiatal művészek, akik Európát rendszeresen nyaranta felkeresik és így 2-3 hónapot Franciaországban töltenek el, jöjjenek Magyarországra is. "" 6 Mivel Aba Nóvák megfelelt a kritériumoknak - kiderül ez Malcolm Vauhgan Derainről írott könyvébe szőtt Aba Nóvák értékeléséből, illetve azokból a vitathatatlan kiállítási sikerekből és díjakból, amelyek igazolják, hogy Európában „a piktorát illetően polgárjogot nyert" (Itália - 1928-tól minden velencei biennálén részt vesz, s 1940-ben nagydíjat nyer, 1931-32 és 1932-33 telén Milano - Genova Bergamo - Triest kiállításon szerepel; Anglia - 1931 és 1936: a pittsburgi Carnegie Institute kiállításain, 1934: a londoni Knoedler Galériában; 1935: New York-i Silberman Galéria, 1936: a chicagói Modern Múzeum F. Blayr Prize kitüntetése; 1936: Bécs - Vindobona-érem; 1937: Párisi világkiállításon kapott Grand Prix): AbaNovák konkrét szervező munkába kezdett. Ennek egyes etapjairól az Akadémia egyik kiszemelt helyszínének, Szolnoknak a lapjai rendszeresen tudósítottak. Az újabb és újabb fejleményeket legkövetkezetesebben magát az alaphírt felröppentő Szolnoki Újság szállította. 1934. szeptemberében azt közölte például, hogy „...a Művésztelep szezonzáró kiállítására Szolnokra érkezett Bartók Tibor, a Magyarországon létesített amerikai festőművész kolónia titkára, aki röviddel ezelőtt érkezett vissza Amerikából, ahol állami kiküldetésben megkezdte a magyar-amerikai nyári akadémia első évi megalapozó munkálatait. Bartók Tibor azért jött Szolnokra, hogy megtekintse a Művésztelepet abból a szempontból, vajon alkalmas lenne-e az amerikai festőművész-kolónia elhelyezésére... A szolnoki látogatás a város szempontjából eredményes volt: „...sikerült az akadémia titkárát, Bartók Tibort meggyőzni arról, hogy az akadémia Szolnokon nyerjen elhelyezést...". 111 A lap néhány héttel később ismét visszatér az amerikaiak várható látogatására, sőt visszautal korábbi reklámozó híradásaira is. „... A "Szolnoki Újság" már beszámolt arról, hogy az amerikai festőművészek nyári akadémiája jövőre Magyarországba jön s a tervek szerint Szolnok lesz az akadémia központja. Az akadémia Szolnokra való elhelyezéséért küzd s veti latba teljes tekintélyét AbaNovák Vilmos, ezt a tervet támogatja az akadémia másik két tanára, IványiGrünwald Béla és Kandó László is s a szolnoki megoldás híve Bartók Tibor is,... - teszi közzé immár kész tényként bennfentes értesülését a tudósító - ... aki nemrég/ben tért vissza Amerikából, ahol állami kiküldetésben megkezdte az előkészület munkálatait... Az európai államok verekedtek azért, hogy országuk legyen az akadémia színhelye, de az idén a magyar festők külföldi kiállításainak hatása alatt az amerikaiak Magyarországot választották. Hová jöjjenek az amerikaiak? — volt a következő kérdés. AbaNovák Vilmos, akinek szava az amerikaiak előtt a legtöbbet jelent, azt mondta — Szolnokra. Itt van az a festő szempontból csodálatos táj, amely nagyságos síkjaival, egével, napsugarával, ethnikumával évtizedek óta csábítja a festőket; itt van ez a táj soktitkú mondanivalójával; ingerlőén és varázslatosan hív minden művészt, hogy valamit megörökíthessen, vászonra vetítsen örökszépségűarcából. ,m Újabb két hét elteltével még több kedvező információt közölt a lap olvasóival. Azt olvashatták, hogy „...az amerikai festők megcsömörlöttek már Paristól és Rómától, ahová hosszú esztendőkön át jártak, frissebb vizuális élményeket keresnek, a túlzott intellektualizmus helyett színekben visszatükröződő lírára vágynak, akik - a leghíresebb amerikai kritikus szerint — "napbamártott ecsettel festene B. SUPKA Magdolna 1966.102. p. 277 Szolnoki Újság, IX. évf. 1934. szeptember 13.1. p. 278 Szolnoki Újság, IX. évf. 1934. szeptember 25.1. p. 382
