Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)

Benedek Csaba: Idegenek a faluban

nem adatközlőim emlékezete és a rendelkezésemre álló források adta lehetőségek függvényében időben visszafelé is tájékozódtam, mivel az idegenek megítélését az is befolyásolja, hogy az adott település milyen történelmi gyökerekkel rendelkezik. Kutatástörténeti áttekintés Kevés ugyan a néprajzi irodalomban az olyan írások száma, amelyek témáját a közösségek és az idegenek viszonya adja, ám olyat már szép számmal találunk, amelyekben a megjelölt vizsgált terület mellett, kiegészítésképpen szerepel néhány fontos információt hordozó adalék. Ezeket az adalékokat elsősorban a népességmozgásokat, migrációs folyamatokat, (árucsere, vásárok, vándoripar, idénymunkák, exogám házasságkötés),

8 feldolgozó munkákban és a viszonylag fiatal antropológiai személyvizsgálatokkal

9 foglalkozó írásokban találjuk meg. Néhány más szempontú kutatás is érinti az idegenek kérdését: - Bárth János több munkájában is foglalkozik a problémával, határperek és földesúri szerződések (kontraktusok) kapcsán is. Szeremle falu határperében egy idegen rácot kérnek fel arra, hogy a török idők alatt ottjártában tapasztalt határviszonyokról beszámoljon, de ő az eredeti viszonyokat valójában nem tudhatta, ezért a pert Szeremle nyerte meg.

10 A Kalocsai kontraktusok című munkájában pedig több olyan szerződéssel találkozunk, melyben a földesúr megtiltja az idegenek beáramlását egy adott településre (1, 2, 3, 5, 7, 8, 9,17 kontraktusok).

11 - Takács Lajos írja, hogy az 1940 es évek végén Várongon senki sem volt, akit földterülete alapján kuláklistára lehetett volna írni, ezért két betelepült családot jelöltek ki, hogy a kötelező „falu kulákját" előállítsák.

12 - Tátrai Zsuzsanna leányéletről szóló munkájában is találkozunk azzal, hogy a falubeliek szeme megkülönbözteti a helybelieket az idegenektől.

13 A témához közelebb visznek azok a tanulmányok, melyek a faluközösséggé szerveződés folyamatát veszik nagyító alá,

14 ám olyan kutatás mind a mai napig nem valósult meg, amely a betelepülés körülményeire, nehézségeire koncentrálva figyelné meg a faluközösség befogadó vagy kirekesztő magatartását. A paraszti értékrenddel, magatartásformákkal illetve identitással foglalkozó írások már jobban árnyalják a betelepülés kérdéskörét, figyelembe véve a közösség reakcióját, az idegenek megítélését is.

15 Kézikönyveink közül a Néprajzi Lexikon kizárólag a jövevény címszót ismeri, s a következőképpen definiálja: „valamely birtokon külföldről vagy belföldről - újonnan megtelepedő jobbágy, zsellér. 8 Viga Gyula 1986,1990, Dankó Imre 1976,1992, Balassa Iván 1985. Dimény Attila 2000 9 Bodó Julianna—Oláh Sándor (szerk.) 1996, Bodó Julianna (szerk.) 1996. 10 Bárth János 1997. b. 11 Uö.: 1997. a. 12 Takács Lajos 1976. 74. 13 Tátrai Zsuzsanna 1994. Országos szokás szerint, bármilyen előzménnyel került a ~ az új földesúr joghatósága alá, a megtelepedés első éveiben adózási, szolgáltatási kedvezményeket kapott, amelyről - saját elhatározásából vagy a földesúr nyomására- lemondhatott (obligáció). A ~ elnevezés - megkülönböztetésül a falu törzslakosságától- rendszerint a mentesség éveire szólt. A ~ és a szabad menetelő (szabadon költöző, szemben a röghöz kötött jobbággyal) kifejezések az elmúlt századokban gyakran egybeolvadtak. "

16 A történelmi szemlélet tehát a betelepülőt elsősorban a földesúr szemszögéből nézi, nem ejt szót annak népnyelvi értelmezéséről, az idegenek tájak szerint elkülönülő megnevezéséről és a faluközösség reakciójáról sem. A Magyar Néprajz VIII., Társadalom kötetének „Kapcsolatok a külvilággal" fejezetében már jóval kidolgozottabb képet kapunk az elvándorlás-bevándorlás kérdéséről. Szilágyi Miklós jól érzékelteti a téma árnyaltságát, általános képet nyújtva a beilleszkedés nehézségeiről, illetve az elvándorlás körülményeiről, megállapítva, hogy az egyén társadalmi környezetből való kiszakadásához „elháríthatatlan kényszer vagy az életkörülmények megváltoztathatásának csábító ígérete szükséges'*

1

. A probléma egyáltalán nem új keletű, ezt az is jelzi, hogy a Bibliában is csaknem száz alkalommal találkozhatunk a jövevény kifejezéssel.

18 A Keresztyén Bibliai Lexikon néprajzi szempontból is használható definíciója szerint: „Olyan személy, aki saját közösségéből—családjából, népéből—, kiszakadva huzamosan tartózkodik egy másik közösség területén, magában vagy szűkebb családjával. Megkülönböztetendő az idegentől (átutazók, követek, stb.j, akik csak ideiglenesen vannak valahol, és a foglyoktól, rabszolgáktól, akik külső kényszer alapján vannak ott. "

19 A kutatás alapfogalmait Szabó László Társadalomnéprajz

20 című munkáját alapul véve a következőképpen definiáltam. Idegen

: Olyan személy, aki nem helybeli születésű, hanem később költözött a településre, nincs vérrokonságban a falu lakóival, és a faluközösség idegennek tartja. Nem sorolom ide azokat, akik nem állandó lakói a helységnek és azokat sem, akik bár helyileg ott élnek, mégsem tartoznak a faluközösségbe, mert vallási vagy etnikai különbözőségük miatt másik közösséget alkotnak. Faluközösség

: Azon személyek összessége, akik a faluban születtek, egymáshoz rokoni szálakkal kötődnek, és az adott településre jellemző sajátos normarendszerrel rendelkeznek. Időben két egységre bontva vizsgáltam a kérdéskört, az 1989 es rendszerváltást tekintettem múlt és jelen elválasztójának. A mindennapi élet általános tapasztalatainak összegzésén túl mindhárom vizsgált település adatait négy csomópont köré szerkesztettem. Mind a gyűjtés, mind a jelen tanulmány megírása során a születés, házasság, halál és az esetleges konfliktushelyzetek mentén igyekeztem megragadni a problémát. 14 Szilágyi Miklós 2000. Szabó László 1992. 15 Nagy Olga 1989.1990., Huseby Éva Veronika 1983. 16 Török Katalin 1979. 688. 17 Szilágyi Miklós 2000. 831. 18 Biblia 1992. Jövevény volt Lót Sodomában (1Móz 19,1-10), Ábrahám Kánaán földjén (1Móz 23,1-7), Mózes Mindjánban (2Móz 2,21-22), stb. 19 Dr. Bartha Tibor (szerk.) 2000. 776. 20 Szabó László 1993.190-208. 288