Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)

Gulyás Éva-Szabó László: Az emberi élet fordulóinak szokásai a Jászságban

az újszülött kezére piros szalagot kötöttek, hogy ne verjék meg szemmel. Nem látogathatták addig, míg meg nem keresztelték. Az anyja az olvasót állandóan ott hordta a nyakában, hogy el ne cseréljék a gyermekét. Jászszentandráson elment az anya az újszülöttel a szomszédba, ott tyúktojást adtak neki, hogy a gyerek arca olyan gömbölyű legyen. A gyerek körmét az anyja rágta le egyéves koráig, ollóval nem vághatták le, mert tolvaj lesz. Jászkiséren, Jászdózsán búza hordás idején nem választották el a gyereket mert bélmenést kap ( analógiás hiedelem ilyenkor ugyanis sűrűn jönnek-mennek a ko esik.) Jászkiséren az első gyereket kenyírnek, a másodikat lepínynek, a harmadikat vakarának, az utolsót vakaríknak nevezik.

4 Ha kinőtt az első foga, ezt mondogatták: Foga van a babának, Másik kell az anyának. (Jászkisérf És valóban azt tartják, hogy addig, míg szoptat az anya vagy foga nincs a gyermeknek (ekkor választják el), nem fogan új gyermek. De számos ezt cáfoló esetet is ismernek. A csecsemővel játszanak, csiklandozzák, hapciztatják: Happucáré, happucca, Nincs ídesnek papucsa! (Jászkisér) Felemeigetik a levegőbe, nevettetik. Az altatódalok közül az egyik legelterjedtebb, dallam nélküli ritmikus mondóka: Csicsíjjbaba Nincsen papa. Elment apa A malomba. (Jászkisér) vagy Jaj de huncut a német, Hogy a fene enné meg. A tüdejét, a máját, A két oldalbordáját. (Jászszentandrásf 1. kép. Anya gyermekével (Pusztamonostor, 1970. Szabó László felvétele. Damjanich Múzeum Néprajzi Fotótára [továbbiakban: DMNFJ: 2250) 2. kép. Járni tanuló gyermek (Jászdózsa, Szabó L felvétele DMNF: 4336) Amikor a baba megindul, vagy állni, járni tanítják, ezt mondogatják: Áll a baba áll, Mint egy gyertyaszál. (Jászjákóhalmaj

1 vagy: AH a baba áll, Mint a kismadár. Hónapután a kert alatt lepkét is fog már. (Jászkisér) A nagyobb gyermekeknek csiklandozókat mondanak. Kézbe fogják a kezüket és az arcukat csiklandozzák, kezüket bizserélik: Ciróka-maróka, Mit főztél, paprikás húst? Míg a templomba' voltál, Pap macskája mind megette... Sicc ki, miccki, pap macskája! (Jászszentandrás) Csete Balázs egész sor mondókás játékot gyűjtött Jászkiséren. Ismertebbek és gyakoribbak: „Csípi csóka", „Lovacskáztatás", „Pacsiztatás", „Kuszkolás", „Ciróka-maróka", „Pisze pisze...", „Szita-bita trombita". A nagyobb, 3-4 éves gyerekek már egész sor játékot tudnak, és játékszerekkel is játszanak. Ezeket a játékokat nagyapjuk, apjuk készíti, a leányoknak a babát ugyancsak szüleik, nagyszüleik varrják, készítik. Később azonban maguk is készítenek játékokat minden fellelhető anyagból, a fiúgyermek állandóan fúr farag, a leányok meg babáznak. A tavaszi sár, agyag, a kukoricacsutka, cirokszár, fűzvessző, deszkadarab, eldobott vasak, szegek, cipődobozok, cipőkrémes skatulyák, cérnagurigák, gombok mind-mind felhasználhatók. Rendszerint a felnőttek munkaeszközeit, munkafolyamatait utánozzák. Gyakori az ökrös szekér, eke, szánkó készítése kukoricaszárból, csutkából. Az ökrök készülhetnek csűdcsontból is. A technika fejlődése, a paraszti eszközök változásai nyomon követhetők a játékszerek változásain. A gereblye, kapa, ásó, szekér, létra mellett fellelhetők a traktorok, cséplőgépek is. Másik játékszertípus a fiúknál a technikai tudást, ügyességet kívánó játékok készítése: nyíl, nyílpuska, papírsárkány, kard és más effélék megalkotása, működőképessé tétele. A leányok babáikat többnyire kukoricacsutkából, szárból, rongyból készítik, főzőedényeiket agyagból formálják, a bölcsőt, ágyat dobozból, kis faládából fabrikálják. Ezekkel a játékokkal ugyanúgy játszanak, mintha valódi állatok, szekerek, babák, gépek lennének. Nyerítenek, bőgnek az állatok helyett, a földön csúszva terelő szavakkal irányítják, húzzák vonszolják őket, a babának altatódalt énekelnek, csicsijgatják, etetik, fegyelmezik. A gépek hangját utánozzák, berregnek, zakatolnak. Teljes átéléssel játszanak.

8 1972. 4 Csete Balázs, 1993.12. 5 A jászkiséri mondókák Csete Balázs gyűjtéséből valók. L. i. m 1993.16-18. 6 Molnár István gyűjtéséből, Jászszentandrás. 1979. A többi mondóka is ebből a gyűjtésből való. 7 Váradi Zoltán gyűjtéséből, 1978. 250