Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)
Kiss Erika: Az Aprítógépgyár fél évszázada
1950. szeptember 22. VB. (Végrehajtó Bizottság) jegyzőkönyv, részlet a 68/ 1950 sz. határozatból. „...A Végrehajtóbizottság a gyárépítkezésből kikerült földmennyiségnek a DISZ-székház előtt elterülő Zagyva meder feltöltése után fennmaradó részét a Sportpálya mellettiterületfeltöltésére átengedi.....elsősorban a fenti földmennyiségből a Zagyva meder kerüljön feltöltésre..." A kikerülő földdel gyakorlatilag a Víz utca és a mai városi strand területe lett feltöltve, ami akkor még víz alatt állt. A DISZ-székház a korábbi Legényegylet épülete. Ebben már évtizedek óta a Jászság Népi Együttes működik. Ugyanekkor szűnt meg a Zagyván az akkor még létező belső vízimalom, s alakult ki a mai út s a Margit-szigetre való bejárás. Az első sajtóhír a gyár építéséről a Szolnok Megyei Néplap 1950. október 18-i számában jelent meg. A cikk címe: Lelkes Népfront gyűlés Jászberényben. Tisza József beszédéből egy idézet: „A felszabadulás óta állandóan fokozódik Jászberény területén a házépítkezés. ... Fásítottuk a város területét, parkosítottuk a főteret. Teljesen rendbe hoztuk a háború következtében tönkrement kórházat, sőt 150 ágyasra fejlesztettük. Felállítottunk egy nemibeteg-gondozó intézetet. Új bekötőutat építettünk Portelekre, és itt közigazgatási egységet létesítettünk. Kibővítettük a vágóhidat, korszerűsítettük az olajütő-malmot. A Dohánybeváltóban tegnap avatták fel a kultúrotthont. Kibővítettük a tüdőbeteg-gondozót és megkezdtük a város leendő gyárának, a gépgyárnak az építését." Majd 1950. december 2-án szintén a megyei lapban 4 ez jelenik meg: „Jászberényben 50 millió forintos beruházással aprítógépgyárát létesítenek az ötéves terv keretében. Az új üzemben különböző vas- és famegmunkáló gépeket fognak előállítani. Az üzemből, melynek előmunkálatait már meg is kezdték, 50 milliós beruházással még ez évben öt szerelőcsarnokot építenek meg. Az üzem építésével párhuzamosan megkezdik munkáslakások építését is, és még ez évben több lakóház építését befejezik." Az Aprítógépgyár 25 éves jubileuma emlékezetes esemény volt. Ekkor, azaz 1976-ban is riport jelenik meg a Néplapban 5 , s azokat faggatja az újságíró - Hajnal József-, akik a kezdetekkor is ott voltak. Kun Lajos visszaemlékezése szerint az építés 1950. augusztus 3-án kezdődött. „- A magasépítő vállalatnál voltam asztalos. Ide rendeltek, mert kellett a szakember a töméntelen beton zsaluzásához... A csarnokokat lépcsőzetesen építettük, úgy, hogy az egyiket már átadtuk a gázszerelőknek, a másikat még akkor zsaluztuk.... Akkor még nem vezetett vasút a gyárhoz. Emlékszem az első gépeket egy Fejes nevű fuvaros szállította be lovas kocsin a gyár ideiglenes kapuján... 16gépünk volt, horizont, pár darab csúcseszterga..." Következzen ismét egy újságcikk, mely az építkezésről ad hírt. A Szolnok Megyei Néplap 1951. február 14-i számából. A gyár építését a Jászberényi Magasépítő Vállalat végezte, az ő munkájuk eredményéről szól a riport. „A gyárépület óriási csarnokainak váza magasan emelkedik ki az építéshely anyagtengere közül... Innen a barakkiroda ajtajából jól látszik a „lépcsőzetes építkezés" menete... a legszélén zsaluznak, középen a betonozás folyik, ott az épület másik szélén a tetőszerkezeti gerendákat rakják fel... Azelőtt egy ilyen gyárat 4 évig építettek." 4 Szolnok Megyei Néplap (későbbiekben Néplap) 5 Néplap 1976. szeptember 8. 6 Tanácsi jegyzőkönyv 5/1951. február 2. A munkaerő toborzása A tanácsi jegyzőkönyvben 6 olvasható; „...Jelentem továbbá, hogy az épülő Aprítógépgyár dolgozóinak biztosítására 1951. január 28-án kiszállt a gépgyárnak egy bizottsága Jászberénybe, és itt a városi tanácsháza nagytermében történt meg a kiválogatás a leendő gépgyári dolgozók alkalmazása ügyében. Ezen alkalommal a Városi Tanács több dolgozója is jelentkezett a gépgyárhoz alkalmaztatása végett. A gépgyártól kiküldött bizottság a Városi Tanácsnál alkalmazott egyik dolgozótól azt kérdezte, hogy mennyi itt a fizetése. És amikor ez megmondta, csodálkozását fejezte ki, hogy ilyen kevés és ugyanakkor kilátásba helyezte, hogy a gyár őt is alkalmazni fogja. Ez a magatartás a Városi Tanács dolgozóinál rossz hatást váltott ki, mely érezteti hatását abban is, hogy többen akarnak, illetve szeretnének elmenni a Városi Tanács szolgálatából azzal a céllal, hogy más munkahelyen többet keressenek... ...Az Aprítógépgyár munkaerő-toborzásával kapcsolatban ... hozzászólásában megállapítja, hogy a gépgyárnál is fontos a megfelelő, jó munkaerők beállítása, azonban tudatosítanunk kell a Tanácsháza dolgozóival, hogy a Tanácsnál a nép ügyeit vinni és a dolgozó nép érdekeit szolgálni szép és nagy feladat..." Majd egy másik jelentés 7 szerint: „A Jászberényben most épülő Aprítógépgyárhoz a hathónapos átképző tanfolyamra való toborzás 1950. október havában megkezdődött, és ennek eredményeként f.hó 15-én 95 fő indult a budapesti Ganz Vagonba rendezendő átképző tanfolyamra. " A tanácsülések 8 rendszeresen foglalkoznak a gyár építésének kérdésével: „Az Aprítógépgyár nemsokára teljesen elkészül, ezenkívül tervbe van már véve egy másik, még nagyobb élelmezésipari gyár /edény és háztartási gépek gyára/ építése, bár ez még nem teljesen biztos. De ha ez nem is lenne, valószínű más gyárat és még több kisüzemet is kapunk... Komoly és nehéz feladat a Városi Tanácsnak, mégpedig a munkaerő-toborzás ...Az Aprítógépgyárhoz sikerült valamennyi átképzőst biztosítanunk, de a legutóbbi megyei munkaerőtoborzásban a toborzandó munkaerőnek csak egynegyedét sikerült biztosítanunk." Az Aprítógépgyár dolgozóinak toborzásával is rendszeresen foglalkoztak a város vezetői, mert még a későbbiekben is több jegyzőkönyv és VB-határozat szól erről. 1951. június 22-i jegyzőkönyvben található, hogy 2 női és 39 férfi szakmunkást vettek nyilvántartásba. A szakmunkás-utánpótlásra is gondoltak, mert később újabb 11 női és 58 férfi átképzőst vettek nyilvántartásba, sőt tanulókat is irányítottak a vasas szakmák felé, 8 leány és 83 fiú szerepel a listákon. Alig egy hónap múlva ismét ezzel foglalkozik a VB. A július 14-i jegyzőkönyv tanúsága szerint 55 férfi és 2 női munkaerő lett az Aprítógépgyár rendelkezésére bocsátva. Átképzésre jelentkezett 68 férfi és 16 nő. Ipari tanulónak jelentkezett 101 fiú és 10 leány. Az újonnan épülő gyár számára 125 férfi szakmunkást biztosított a tanács. Továbbá a Makadámútépítő Vállalat részére is toboroztak, s oda 97 férfit és 10 női munkaerőt biztosítottak. Majd még egy fontos megjegyzés: „A meginduló gyár munkaerő-szükségletének keretlétszáma nincs megadva. Úgyszintén a vasipari tanulók létszáma sem. A vasipari tanulók toborzása és beiskolázása most van folyamatban." A városkép is alakul, formálódik a gyár építése kapcsán. A VB. 1951. június 8-i jegyzőkönyvében többek között ez olvasható: „ ...az 7 Tanácsi jelentés 1951. február 16. 7/1951. V.B.-jelentés 8 Tanácsülési jegyzőkönyv 5/1951. április 15. 202
