Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)
Vadász István: Nagyiván belterületének fejlődése
NAGYIVAN belterülete 1969. Sarkad! timííó Nagyiván belterülete 1969-ben (Szerk.: Vadász István) lyet a helybeli, 1894-es születésű kereskedő 1920-ban nyitott és magas nívón működtetett. A tulajdonos képviselőtestületi tag volt, de a kereskedés mellett 15 kat. holdon is gazdálkodott. Balogh Albert háza és boltja a Kis-Sarkad parton volt, a Görbe kocsma felé vezető kanyarban, az Andornak és Hatház felé induló utcák közelében. Innen visszafelé jövet, a főút északi oldalán volt Entzék és Gárdosék üzlete, melyet az 1930-as évekre már Daragóék vásároltak meg. 1927-ben Daragó István tanító vezetésével megalakult a Hangya Értékesítési és Fogyasztási Szövetkezet. A szövetkezet a Kálmán-köz és a Temetőköz közötti szakaszon vásárolt telket, ahol saját házában vegyeskereskedést és italmérést működtetett 16 . A Temető-köz és a főút elágazásánál volt Grószék vállalkozása: a kocsma a Fő utcára, a szatócsbolt a Temető zug felé nézett. Innen kifelé menet, a Fő utcán, a Harchalmi temető, illetve az Újtelep felé vezető úton volt özvegy Zám Gézáné boltja. A falu közepén, az iskola mellett létesült Kovács Antal vegyeskereskedő üzlete. Ő 1893-ban született Nagyivánon, és 1912-ben lett önálló. Trázsi Jánosnak a Kismezó're lefelé menet, a templom mögött, Balogh Józsefnek Andornakon volt szatócsboltja. Az 1930-as években bejegyzett 30-35 iparos kilencféle iparágban tevékenykedett. Márcsak a szakma fontossága miatt is kiemelkedett Katona László asztalosmester, aki nemesi számazású családban, 1888-ban született Nagyivánon. Az 1910-es évek végétől temetkezési vállalkozása is volt. Később Rácskai Andrásnak is volt asztalos üzlete. Általában 4-5 kovács dolgozott a két világháború között: Hadházon Adrigán Rezső, Andornakon Antal István, a főúton Andrási Pál, a Temető-zug elején Balogh Kálmán és az Újtelepen Burián József. Balajti Bálint és Nagy Imre volt a kerékgyártó. Kovács Géza szabómester és Szabó József szűcsmester helybeli születésű volt. Bereznai Brizsák Lászlónénak cséplőgépje volt, de a munkát alkalmazott végezte. Géplakatos és gépész vállalkozó lett még Czinege István is. Ez a két műhely honosította meg a faluban a cséplőgépeket, illetve a mezőgazdasági erőgépeket: a cséplőgépet hajtó Fordson traktort, illetve a Lanz-Bulldog márkájú erőgépet, melyet később még a termelőszövetkezetben is használtak. Néhány építőipari szakember is volt a faluban: ács Virágh János például a foglalkozásáról kapta ragadványnevet. Birkás Jánosié Füvessy Anikó - Vadász István i.m, pp. 101-102. 193
