Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)
Vadász István: Nagyiván belterületének fejlődése
NAGY-IVANY belterülete 1863, A A/0 Sarkadi temető NYA V A Ört>* kocsma M<rchaJmi temef Nagyiván belterülete I863ban (Szerk.: Vadász István) ra, délnyugatra esőkét a Harchalmi-temetőben helyezték örök nyugalomra egészen az 1970 es évekig, amikor lezárták az alsó-temetőt, így ma már csak a Sarkadi-temetőbe temetkeznek. Mindkét temető kitüntetett pontján egy-egy temetőkereszt magasodik. A sarkadi, vagy felső-temetőben a temetőkereszt mögött egy kápolna áll. A „Fájdalmas Szűzanya" tiszteletére fölajánlott kápolnát 1866-ban építtette Farkas Istvánné Kovács Katalin „nagyiványi temetőben nyugvó kedvesei" sírja fölött. A szertartások helyéül is felavatott kápolna fenntartására és a család emlékének ápolására az építtető alapítványt is tett: a kócsihatárdűlőben fekvő nyolcvanhét holdnyi földet „örök tulajdonul átengedte" (ez volt a „Kápolna-föld") 10 . A harchalmi temető dombján ékeskedő feszületet 1870 novemberében Póka Zsigmond plébános szentelte fel. A mellette heverő régi kőkeresztet ugyanis egy vihar ledöntötte, így Trázsi György és neje, Nagy Zsuzsanna adományából készült el az új temetőkereszt 11 . Az 1850-es évektől ismerjük a különböző falurészek neveit. 12 Amint már említettük, a hagyomány szerint a keleti faluvégen lévő Hatház tűnik a legősibb résznek. Itt változó nagyságú, nagyobb - telkes jobbágyhoz - és kisebb - házas zsellérhez kötődő telkek jöttek létre, melyek sokszor szabálytalan alakú elhelyezkedésükkel több helyen zegzugossá tették az utcák futását. Az utóbb „Kis Hadháznak" nevezett rész zugaiban 2 gémeskút is látható. Délkeletről két vízállásos fenék ékelődik a telkek közé: az egyik 659, a másik 606 négyszögöl kiterjedésű, melynek szélében ott találhatjuk a „vályoggödröt", amelyből a falu épült. Ez a Nagy-Sarkadfenektől délre fekvő belterület jól láthatóan elkülönült a falutól. Ebben közrejátszott a Sar kad-fenek déli folytatódása, amely egy nagyobb - 10.915 - és egy kisebb - 4840 - négyszögöl kiterjedésű nádas-vízállásos területben folytatódott. Ez a kétágra szakadó ér vágta el a belterület déli és keleti részeit a központtól. Hadház ma létező két utcája már akkor kiala10 Lásd: Nagy-Iván kataszteri térképe, 1884. Városi Földhivatal térképgyűjteménye, Tiszafüred és az alapítólevél szövege: idézi Füvessy Anikó - Vadász István: Nagyiván, Száz Magyar Falu Könyvesháza Kiadó, Budapest, é. n, 186 p., p. 78. 11 Tölgyes Lászlóné i.m., p. 28. 12 Magyar Országos Levéltár, Nagyiván Anyakönyvei, Mikrofilmtár, A 985. Az anyakönyvekben - megszakításokkal - 1858-tól tüntetik fel a falurészek nevét. Ezek nagyon fontos településtörténeti adalékok. 191
