Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)

Hegyi Klára: A szolnoki szandzsák török várai: Szolnok, Szentmiklós és Csongrád

rendjében haladva a későbbi forrás kívánkozik az élre. Ez a szolnoki szandzsák tímár-deftere (Tapu 658), benne a vár kollektív tímár-birtokot élvező müsztahfiz, fegyverműves, tüzér és azab, azaz gyalogos csapatnemeivel; keltezetlen, 1593. január vége és 1594. augusztus vége közé datálható.

6 A lovasokat és a martalócokat ezúttal is a budai kincstár összesítéséből (MAD 3762) ismerjük, amely 999 második fele, azaz az 1591. április 25-e és október 18-a közötti hat hónap zsoldelszámolásait tartalmazza. A zsold-tímáros várvédők 21 len voltak, a zsoldosok 184 en: az 1590-es évek elején a szolnoki őrség teljes létszáma 395 katona körül járt (a három éves időeltérés miatt jobb a két forrás számainak összegét csak körülbelüli létszámnak venni). A teljes őrséget két évtizeddel korábban volt alkalmunk utoljára szemügyre venni. Azóta egyetlen számottevő változás történt: a martalócok 32-46 fő között mozgó állományát 1588 óta közel megkétszerezték, egységük most 70 katonát számlált. A többi csapatnemben a stabil létszám kicsiket ingadozott - Szolnok katonaságát tehát nem érintette az 1568 óta a budai vilajet belső területein fekvő őrségekre általánosan jellemző fogyás. Névsoraink csak a zsold-tímáros csapatokról vannak; ha ezek mellé a lovasoknál és a martalócoknál 1588-ban megismert arányokat párosítjuk, eredményként az derül ki, hogy a mostani őrségnek szűk fele viselt balkáni eredetet mutató neveket. A csapatnemek Müsztahfizok 1593-1594 ben: a listán 134 fő. Oszmán lljász kapitány és helyettese, Hurrem Ferhád kethüdá alatt Ahmed Mahmud raktáros és 14 tized. 32 katona új muszlim. A kapitány birtokának évi jövedelme 7700, helyetteséé 4800, a tizedeseké 1800-2000, a legénységé 1700 (három emberé 1800, kettőé 1600)akcse. Fegyverművesek (dzsebedzsik) 1593-1594-ben: a listán 3 fő. Önálló egység (dzsemáat) Véli Ferhád parancsnok (szer) alatt. Mindhárman muszlim családban születtek. A parancsnok évi jövedelme 2300, a másik két emberé 1800 és 1700 akcse. Tüzérek (topcsik) 1593-1594-ben: a listán 30 fő. Musztafa Abdullah parancsnok (szer) alatt 4 tized, az elsőben 3, a többiben 7-10 emberrel. Tizenketten új muszlimok, öten keresztény rácok. A parancsnok évi jövedelme 2000, a tizedeseké 1900, a legénységé 1800 akcse. Lovasok 1591-ben: zsoldot kapott 114 fő. Azabok 1593-1594-ben: a listán 44 fő. Oszmán Diváne aga, helyettese, Kurd Juszuf kethüdá és Mehmed Diváne rejsz alatt 7 hiányos tized 2-10 katonával. 11 azab új muszlim. Az aga évi jövedelme 5000, helyetteséé 4430, a rejszé 2400, a tizedeseké 1700-2000, a legénységé 1600 (két emberé 1700) akcse. Martalócok 1591-ben: zsoldot kapott 70 fő. 1596 után Szolnok átkerült a hódoltság harmadikként felállított tartományába, az egri vilajetbe. 6 A tugra szerint a defter III. Murád uralkodása alatt, tehát 1595. január 17-e előtt készült. Szerepel benne Mehmed korábbi budai beglerbég birtoka; Mehmed kétszer, 1592. január végétől egy éven át, majd 1594. augusztus 1596-1597 BOA MAD 16286,127 141. Vigyázat! A lista csak a zsolddal fizetett csapatokat tartalmazza, a zsold-tímárosokról ebből az időből sincs adat. Az egri vilajet várainak 1005. évi, azaz az 1596. augusztus 25-e és 1597. augusztus 13-a közötti évről készített zsoldlistája a vár lovasait - köztük egy vallási alkalmazottat - és martalócait regisztrálja, velük együtt a keresztényektől felégetett Szentmiklós őrségének ugyanezt a két csapatát, amely átköltözött Szolnokra. A szolnoki zsoldos várvédők száma 199, a szentmiklósiaké 140, együtt 339 katona. Ha a zsold-tímáros szolnoki és szentmiklósi gyalogosok számát nagyjából egyezőnek vesszük az 1591. évivel, azt feltételezhetjük, hogy 1596-1597-ben a várban kb. 400 szolnoki és - ha a gyalogosokat is ide telepítették - kb. 220 szentmiklósi, összesen 600 fő körüli katonaság szorongott. (A szentmiklósi gyalogosokat a lista utolsó, 146. lapján két tiszt képviseli: Mehmed Diváne aga és Szefer Bahsi kethüdá, valamint a következő bejegyzés: „a szentmiklósi müsztahfizok egysége, ... vár védelmében", ám a vár nevének helyét az írnok üresen hagyta.) A szűken vett szolnoki őrség szerkezetén nem gyanítható változás, létszáma szerényen emelkedett. Mozgásáról a lista alig árul el valamit, kevés személycserét tartalmaz (ebben az adminisztráció hanyagságát kell látnunk, mert nem valószínű, hogy éppen háborús időben nem cserélődött az állomány). A 119 szolnoki lovas és martalóc 70 százaléka, a szentmiklósiaknak a 71 százaléka látszik balkáni eredetűnek. A listát első isztambuli utamon jegyzeteltem ki; akkor még nem figyeltem a zsoldokra, így ezek hiányoznak. A csapatnemek Szolnoki lovasok (fáriszok): a listán 119 fő. Dzsáfer Ferhád aga alatt 12 tized kilenc-tíz katonával. A tisztikarban sorolták fel Ferhád Szelim váizt és Hüszejn Abdullah kapudánt; ők nem ennek a csapatnak a tagjai: a váiz a dzsámiban prédikált, nem is katona, a kapudán pedig az azabok tisztje (a 16. században a terminus a flottilla parancsnokát jelölte, a századfordulótól egyre gyakrabban használták helyi azab-egységek vezetőire). 26 katona új muszlim, 33 viseli a Diváne utónevet, feltételezhetően ők is balkániak. Szolnoki martalócok: a listán 80 fő. Haszan Diváne aga és Pétre Nikola szermije alatt 2 agaság 5 és 4, összesen 9 tizeddel. A második agaságban szolgált Bozso kalauz. Az agától eltekintve mindenki keresztény rác. Szentmiklósi lovasok: a listán 98 fő. Mehmed Ferhád aga alatt 10 tized, kettőben kilenc, a többiben tíz katonával. A csapatban két muszlim és egy rác kalauz is szolgált. Neve alapján 59 katonáról feltételezhető, hogy balkáni. Szentmiklósi martalócok: a listán 42 fő. Ali Diváne aga és Pétre Pavle szermije alatt 5 hiányos tized. Az agától eltekintve mindenki keresztény rác. végétől 1595 májusáig regnált Budán (Gévay Antal: A budai pasák. Bécs, 1841.16-17.), III. Murád életében tehát 1593 januárjától 1594 augusztusáig számíthatták „korábbi" budai pasának. 141