Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)

Bagi Gábor: Besenyszög határának történeti vázlata a honfoglalástól a török hódítás koráig

Átellenben szomszédos volt Rakassál és a Zagyva itteni révjével, illetve Bezetelekkel. A Tiszát elérve felfelé előbb Alcsi, majd Fokorú falunál végződött a határ.

30 1415-ben állítólag Czudar Péter és fiai birtoka, de utóbb újra a Szécsényieké. Szécsényi László ezt a birtokát is zálogba adta 1445ben Országh Mihálynak és Losonci Albertnek. Lászlónak fia nem lévén 1460-tól javai lányai férjeire, az Országhokra és a Losonciakra szállt. A velencei Bonok ugyan 1467-ben Szentiván egészét is megkapták I. Mátyástól, ám három év múlva azt visszaadták az Országhoknak és a Losonciaknak.

31 Szentiván 1480-ban a váci káptalan zálogbirtoka volt, de hamar visszakerült eredeti uraihoz. 1481-ben az Országhok és a Losonciak Hollókő tartozékaként Szentiványra is adományt szereztek. 1488-ban Barancsi Mihály kapta zálogba, de 1489-ben az Országhok és a Losonciak Nagylucsei Orbán egri püspöknek és rokonainak adták el. A Nagylucseieknek a Hédervári családdal volt kölcsönös örökösödési szerződésük, melyben a falu is szerepelt. 1504-ben már a Morék és rokonaik osztozkodtak itt. 1513. augusztus 8-án a budai káptalan bizonyította, hogy Hindi Ábrahám Szentiván Heves megyei birtokát más egyebekkel eladta. 1521-ben Csulai Móré László a garamszentbenedeki apátságtól felvett 200 forint kölcsön biztosítékául itteni birtokát kötötte le.

32 A besenyszögi határ települései számos faluval érintkeztek. Keletről Dóba határosa Nagykörű volt, bár a XV. század második felében itt egy Most nevű kis települést vagy majort is említenek. Nagykörű névalakja elvileg lehet személynévi eredetű is, amennyiben alapja az ótörök „Kürü" és a „kür", jelentése „bátor, merész". Valószínűbb azonban a „nagy körű folyókanyar" értelmezés. Monostoros hely volt, kezdetben a Gutkeled nem birtoka. Apátjai neve alapján talán görög rítusú, Vazul-rendi szerzeteseké, bár alapító rendje ismeretlen. 1318-ban Károly Róbert elvette a Gutkeled nembeli Lothard bán hűtlen fiaitól, és az Aba nembeli Kompoltiaknak adta, mely több évszázadon át bírta. Nana és Oroszlánkő várának uradalmához sorolták. 1523 után a kihalt Kompoltiaknak az Országhokkal kötött örökösödési szerződése alapján az Országh családé.

33 Kőtelek neve a „kő" anyagnév és a puszta faluhelyet jelölő „telek" szó összetétele. Talán a Szalók nem, majd a XIV. században a Kompoltiak birtoka, Nana és Oroszlánkő uradalmának tartozéka. Mellettük a Zohayak (Szohai ?) is birtokolnak itt. 1523 után ez is az Országhokra szállt, de az Atkári Apaffyak is bírtak itt részeket.

34 Északon Tiszasüly - és a határában sejthető Dódon falu - volt határosa. Nevének jelentése nem egyértelmű. Süly régi Árpád-kori 30 ZSKO11/1.526. (Dl. 9093.); Gyárfás I. i.m. III. 116., 534.; Benedek Gy., 1991. 324-327. (Dl. 73527.1-4.) 31 Bártfai Szabó L. é.n. (Dl. 10333., 10335., 15111.); Soós A., 1935.14.; BO. I. 682-683. és II. 85-87. (Dl. 16536.); Bártfai Szabó L, 1911. 19.; Benedek Gy.-Z. Zsoldos M. i.m. 35. (Dl. 74568.); SIH Dl. 14943., 15444.; Bártfai Szabó L, 1938. 224., 229. 32 Bártfai Szabó L é.n. (Dl. 21324., OL Galg. Lad. 96. Fasc. 10. No. 5-6.); Dl. 21324.; MTA. Rl. Dl. 59677.; Iványi B. i.m. 477-8.; BO. II. 228.; MKA, Dl. 103027., 106904.; Benedek Gy.-Z. Zsoldos M. i.m. 177. (Dl. 106083.); Soós A., 1935. 20. (Dl. 23558.) 33 Kiss L, 1983.447., Juhász Dezső': A Körű-féle helynevek kérdése. Magyar Nyelv, 1979.4. szám., Uő. Utólagos megjegyzések a Körü-féle helynevekhez. Magyar Nyelv, 1980.4. sz., Bátky Zsigmond: Örmény, Örményes. Magyar Nyelv, 1927. 215-9., Wertner Mór: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Temesvár, 1891.

1. 253. 277-9.: Karácsonyi J. i.m. I. 36., Balássy Ferenc Szederkényi Nándor: Heves vármegye története. Eger, 1890-1897. I. 281.; Engel P. (MKA.) Dl. 64419., 64429., 64438., Bártfai Szabó L, é.n. (Dl. 23735.) település, 1311-ben Fogacsi Gergely fia Gergely lányai Anasztázia és Erzsébet (Neste) birtoka. Házasság révén Erzsébet ágán a Bőiek, Anasztázián az Uzsaiak és Selypiek, majd még a Toldi, Apci, Vanyarci, Kátai, Surjáni, Szécsényi és más családok is örököltek részeket. Utóbb a Bessenyeiek is megjelentek ott, és kisebb családok (Mohorai, Mulyládi) is. A XVI. században a Losonciakat is említik itt.

35 Északnyugaton, a mai jászladányi határban, a Miller mellett két kisebb település vagy puszta is létezett. Északon Himesegyház terült el, ettől délre pedig Kölkes. Hímesegyház a nevét temploma festett festett sár-, vagy vakolatlan téglafalairól kaphatta. Régi templomos hely, amelyet pusztaként említenek, birtokosai nélkül. A közeli „Barátér" helynév alapján nem kizárt, hogy egyházi birtok volt. 1399-ben Kölkes és Szentivány határosa. Bizonnyal nem azonos azzal a Himesegyházzal, amely a XV. század végén tiszazugi Kinizsi birtokok része.

36 Ladány névalakja feltehetően a honfoglalókkal bejött alán töredékre utal. A XV. század elején puszta, felét a jászok lakták. Ezek 1411-ben eredménytelenül próbáltak terjeszkedni a ceglédi határban. 1433-ban jász birtokosai Zsigmond király római kíséretének tagjai, kik a helyi Szűz Mária templom kegyuraiként fordultak a pápához. Ladány másik fele egy Alattyán Jánoshida központtal kialakult Aba nembeli család birtokához tartozott. Ez 1399 után a Csirke, illetve zömmel a Semsei családé, utóbb nőágon számos família szerzett még itt javakat. 1541-ben már teljes egészében jász település.

37 Ladány alatt, délnyugaton a XV. század elején még Szabolcsot említik, pár évtized múlva azonban ez már eltűnt, és a helyén Szászberek szerepelt. Mivel mindkét település Szécsényi birtok volt, talán a népesség spontán vagy tervszerű áttelepítésével is számolhatunk itt. A XV. század közepén Szécsényi László zálogügyleteinél még emiitik, majd 1489-ben a Nagylucseiek környékbeli birtokvásárlásakor. Talán még ekkor is elkülöníthető határa volt Szászberektől. A XVI. század második felében hol a ladányiak, hol pedig a szászberkiek bérelték. Helynévként ma is mindkét település határában előfordul.

38 Szászberek névalakja lehet a „szász" népnév és a „berek" szó kapcsolata. Az előtag talán Árpád-kori szász telepítés emlékét őrizte meg a közeli Ujszászszal, illetve a Jászságban Szászegyházával. Újabban elképzelhetőnek tartják a birtokosa - torzult - nevéből való eredeztetést is. A falu templomának védszentje Szűz Mária volt (1438). A XV. században tűnik fel, miután Szabolcsot nem említik. Mivel a két falu birtokosai azonosak voltak, talán áttelepüléssel, áttelepítéssel számolhatunk. Kérdéses, hogy Szabolcs mekkora határterülete került át ide, illetve Ladányhoz és Szentiványhoz. Előbb a Szécsényieké lehetett, talán Hollókő tartozéka. 1415-ben a Czu34 Széli Farkas: A nagybessenyó'i Bessenyei család története. Budapest. MDCCCXC. 9., Engel P. (MKA.) Dl. 14040., Kiss L. 1983.360., Soós A., 1935. 15. (Dl. 22180.), Bártfai Szabó L, é.n. (Dl. 23455.), Benedek Gy.-Z. Zsoldos M., 1998.103. (Dl. 8928.) 35 Györffy Gy. i.m. III. 132.; Anjoukori Oklevéltár. Szerk.: Kristó Gyula. (A továbbiakban AO.) Szeged, VII. (1323) 280. (DL 43572.), Bártfai Szabó L, 1911. 70., Széli F., 1890. 146., Bártfai Szabó L, é.n. (Dl. 19292., 23455., 75408., 97164.), Engel P. (MKA.) Dl. 15663. 36 Borovszky S. i.m. 101., Kiss L, 1983. 277., Györffy György: A tatárjárás pusztításának nyomai helyneveinkben. Emlékkönyv a Túrkevei Múzeum fennállásának 10. évfordulójára. Túrkeve, 1961. 38., Benedek Gy., 1991. 324-327. (Dl. 73527.1-4.), Benedek Gy.-Z. Zsoldos M., 1998. 146. (Dl. 106083.) 37 Bagi Gábor: Mohács előtti Adattár Jász-Nagykun-Szolnok megye történetéhez. Kézirat a szerző birtokában. Engel Pál: Az Aba nemzetség Alattyáni ága. In.: „Magyaroknak eleikről" Ünnepi tanulmányok a hatvan esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szerk.: Piti Ferenc. Szeged, 2000.127-136. 38 Lásd a birtokosokkal kapcsolatos fejezetet! 120