Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)

Bagi Gábor: Besenyszög határának történeti vázlata a honfoglalástól a török hódítás koráig

Balázs* 1467-1500 Orbán* győri, egri püspök 1467-1491 t 1491 "Filep" János* 1467-1498 nagylucsci Lipcsei László* 1482-1520 Mihály* 1515 Ilona* 1482-92 Dámján* Kelemen* Tamás* 1482-1522 1482-1500 1482-1500 1482-1500 1492-1522 1500 1492 1492 Benedek* 1467-1476 t 1482 e. 0 Margit nagylucsci Dóczy " I Orbán* kamarásmester 1482-1526 fi 526 Vili 29 Mohács j.: Sz. Forster Anna 1488 0 G. Forgách Margil Margit* somorjai Fodor Gergely* János' szerémi püspök 1490-1494 I 24 t 1494 IV 28 e. Miklós* 1515 László* 1515 A Nagylucsei Dóci család leszármazása Nagylucsei Orbán egri püspök pecsétje kielégítésének feltételével. A Bonok itteni birtoklásával kapcsolatban más adatunk nincs, valószínű azonban, hogy Losonciék fellebbeztek az ügyben. Annyi bizonyos, hogy Losonci Albert fia Lászlót - és vele feltehetó'en az Országhokat - 1470-ben a budai káptalan a birtokok­ba visszaiktatta. 1481. július 29-én I. Mátyás újra Országh Mihály nádornak, Losonci Lászlónak és utódaiknak adta Szécsény, Somoskő és Hollókő' várait tartozékaikkal, közte a már említett falvakkal és pusztákkal. 1488. június 9-én Budán Báthori nádor előtt Losonci László a maga és fiai, Zsigmond és Albert nevében 700 forintért zálogba adta Szentiván, Alcsi, Fokorú és Szászberek Heves megyei birtokait Barancsi Mihály mesternek. 14 A Losonci és Országh családok mindazonáltal már nem sokáig bírták itteni ingatlanaikat. 1485. január 30-án Budán I. Mátyás okle­vele szerint nagylucsei Dóci Orbán püspök és rokonai, másrészt Hédervári Miklós a maga és gyermekei (Lőrinc, Ferenc és Katalin nevében is) megegyeztek, hogy bármely fél kihalta után bizonyos lekötött birtokokat a másik fél örökli. A felsorolt javak között Heves­ben egy Szentiványt is említenek, ami esetleg az itteni falu, vagy an­nak egy része lehetett. A szerződést I. Mátyás március 27-én hagyta jóvá. 1489. június 26-án guti Országh László nádor és Losonci László a maguk és gyermekeik nevében 6000 aranyforintért eladták a Heves megyei Alcsi, Fokorú és Szentiván egész falukat, Szászberek mező­város felét, Szabolcs, Kölkes, Bezetelek és Iván pusztákat nagylucsei Dóci Orbán egri püspöknek és testvéreinek, Balázsnak (és fia László­nak), Jánosnak (és fiai Domjánnak, Kelemennek, Orbánnak és Tamás­nak), illetve a néhai Benedek fia Ferencnek. 15 A feltűnő nagylucsei Dóciak eredetileg Pozsony megyéből szár­mazó köznemesek voltak. A család egyes tagjai a Hunyadiak szolgá­latában álltak, és hadi érdemeikért jelentősebb birtokokat is szerez­tek. Vagyonuk megalapozója azonban a papi hivatást választó Orbán (? -1492) volt, aki szerémi, győri, egri, majd bécsi püspök lett. Világi tisztségei közül elsőnek a királyi kincstartóság említhető, majd Or­szágh Mihály halála után a nádort helyettesítő királyi helytartó lett. A család birtokállománya Orbán unokaöccsei révén erősödött tovább. A besenyszögi határban azonban csak rövid ideig voltak birtokosok, mi­vel ott a XVI. század elején már a román eredetű Morékat találjuk. Ők leányágon egy Dóci családdal rokonságban voltak, ám ezek talán nem a nagylucsei, hanem a szegi Dóciak lehettek. 16 A csulai Morék a XV. század közepétől Balaszentmiklós (ma Törökszentmiklós) környékén tűntek fel. A rokonságuk még a Csulai és a Ficsór neveket is használta. Eredetileg a Balaiak és a Pozsárok szolgálatában álltak, de a török elleni vitézségük révén fokozatosan rangokat és birtokokat nyertek. Pillanatnyilag a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a nagylucsei Dóciaktól a királyhoz került javakat nyerték el a Morék. 1504. augusztus 5-én Budán Perényi nádor előtt Csulai Vladul fiai, Móré György nándorfehérvári bán és neje Dóci Kata (vala­mint gyermekeik László, György és Erzsébet), továbbá Fülöp bácsi prépost, királyi titkár és Csulai Váncsa János, bár egyszer már felosztották, most újra két részre osztották birtokaikat György ága (1/2-ed), illetve a másik kettőé (1/4-ed-1/4-ed) között. Ezeket György néhai Ficsór László szörényi bánnal közösen szerezte, bizonnyal a török elleni harcokban tanúsított vitézségéért. A felosztott javak között szerepelt Balaszentmiklós és Szenttamás (ma Szenttamás puszta Törökszentmiklós mellett) Heves és Szolnok, Tenyő (Tisza­tenyő), IMagypó és Kispó (Kétpó) Külső-Szolnok, valamint Alcsi, Szent­iván, Szászberek, Szeg, Bála (ma Bála puszta Törökszentmiklóstól 14 BO. II. 85-7.; A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete oklevelei (a továbbiakban MTA. Rl.), Dl 59677.; Iványi B. i.m. 477-8.; Bártfai Szabó L, é.n. (OL. Galg. Lad. 96., Fasc. 10., No. 5.), Benedek Gyula: Oklevelek Jász­Nagykun-Szolnok megye volt hevesi részeinek 15. századi történetéből, 1401-1500. In.: Zounuk, 12. Szolnok, 1997. 326-329. (D1.16959.) 15 16 Engel P. i.m. (MKA.) Dl. 103027., 106904.; BO. II. 228., Kollmann Örs L, i.m. 131-132. Engel P. i.m. (Genealógia). 117

Next

/
Oldalképek
Tartalom