H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)
Szakái Aurél: Dudások a Közép-Tisza vidéken
marton határában a Hámszárító csárdában gyakran dudált Zángó Péter.™ Egy 1878-ban született Körösladányi ember így emlékezett a dudára: „ez is megvót még az én időmben is. De a dudás sohase járt bandába. Magyar ember vót". 17 Fennmaradt hírük alapján az Észak-Tiszántúl három leghíresebb dudása a múlt század közepén és második felében Hajrá Béni, Tulok Balogh Márton és Mérges Szabó Gábor volt. Hajrá Béni emlékével a fentebb leírt múlt század közepi karcagi verbuválásnál már találkoztunk. Az 1870-es évek vége felé megfáradt öregemberként még dudált a Deszkás csárdában - Pocsaj és IMagyléta /ma Létavértes/ között. A mulatozóknak gyakran mondogatta: „Vigadjatok csak, legények, Engedelemmel legyetek, Elfáradtam, öreg vagyok, A dudámnak békét hagyok. Fújtam, míg bírtam, eleget. Meguntam az életemet. " ,8 Hajrá Béni kutyadudás, mert kutyabőr tömlője volt hangszerének. Egyik kedvenc nótájában is erről van szó: „Hónom alatt van a kutya, A legényeket ugatja. Hely, be szép az ugatása, Mint angyalok kiálltása." 19 Hajrá Béni Hajdúböszörmény és Balmazújváros között a Tirimpó csárdában szeretett telelni. Betyároknak is dudált a meleg kemence mellől. Tavasszal aztán „Hajrá Béni! Mehetsz tovább!" Felkiálltással útra kelt más csárdák felé. 20 A Tirimpó csárda mellett még a Deszkás-, Putri-, Angyalházi-, Cifra-, Kucori csárda és a Bárány vendéglő nevével, s így főleg a Hajdúság és a Nagykunság területével kapcsolható össze Hajrá Béni emléke. 21 Sok érdekes esete volt útjain az öregnek. Egyszer Teke Binci bojtárlegény rávalott számadójára, s így börtönbejutatta. Amikor Binci a Cifra csárdában (Kuncsorba mellett) a „Huncut a számadóm" kezdetű nótát akarta elmuzsikáltatni, a vén Hajrá Béni haragra gerjedve mondta: „Ezért a nótáért nem nyú'vöm a dudám bőrét, nyűjjék érte a tiédet!" A csárdában levőket aztán nem kellett sokat bíztatni. 22 A népi emlékezet szerint varázslatos dudája volt a „kendergubás" Hajrá Béninek. Zsíros Banda Gerzson gazdag kupecet - amiért a „szegény vagyok, mint a templom egere, mégis irigykedik rám a vármegye" kezdetű dalt akarta ingyen játszatni - úgy megtáncoltatta, hogy kirázódtak bukszájából a bankók. 23 Ördöngös hírét erősítve gyakran dudálta kedves nótáját: „Aki dudás akar lenni, Pokolra kell annak menni. Ott kell neki megtanulni, Hogyan kell a dudát fújni. 16 Szűcs Sándor 1977a. 200. 17 Bereczki Imre 1948.75. 18 Szűcs Sándor 1969.150-151. 19 Szűcs Sándor 1954.26.; 1957.145.146.; 1977a.199. 20 Szűcs Sándor 1954.26.;1957.146.;1977a.199. 21 Szűcs Sándor 1969.149.;1977a.199.;1977b.286-287. 22 Szűcs Sándor 1969. 150. 23 Szűcs Sándor 1969.149-150.;1977b.286-287. 24 Szűcs Sándor 1977a. 199.; 1977b.286. 25 Szűcs Sándor 1954.27.; 1957.147.; 1969.149.; 1977a.199-200. 26 Szűcs Sándor 1954.23.; 1957.141.; 1969.147.; 1977a.200 27 Bereczki Imre 1947. 259-260.; Szűcs Sándor 1946.127.; 1954.24-25.; 1957.142-144.; 1977b.284-285. Onnan kell nagy kutyát hozni, Abból jó dudát csinálni." 24 Karcagon egy vasárnap úgy dudált Hajrá Béni, hogy köréje sereglettek a városbeli lányok és legények a templomba menés helyett. Hiába szólt a harang, hiába fenyegetőzött örök kárhozattál a tiszteletes. Csak az segített a dolgon, amikor Hajrá Bénit kikísértették a városból. Úgy tartották felőle, hogy dudája tömlőjét „az ördögök fújták tele széllel." 25 Tulok Balogh Márton volt az 1860-as és 1870-es évek egyik leghíresebb dudása. A Hortobágy, Nagykunság, Sárrét, Ecseg puszta vidékétől a kiskun pusztákig sok csárdát bejárt. 26 A Tulok Balogh Mártonnal kapcsolatos adatok Karcag, Ecseg, Túrkeve környékén a legsűrűbbek. 27 Dudája kecskeduda volt, mert kecskebőrből készült a tömlője. 28 „Ördöngös instrumentumának tartották. Amikor az öreg dudás felakasztotta a mestergerendára, magától játszotta a duda a különböző nótákat. Ezért mondták róla, hogy „roppant tudománya" volt. 29 Egyszer a Nyugszom csárda tájékán ezt a dudát egy hatökrös szekér nem tudta továbbvinni. Erre mondta Tulok Balogh: „Még a dudámat se bírják, hát még ha jómagam is feltelepedtem volna!" 30 Mindenki táncba kezdett a csodás duda szavára. A legények még bor mellett sem tudtak a helyükön ülni, összeölelkezve táncoltak a dudaszóra. „Szól a duda, nosza táncra, Izzadjon a gatyád ránca. Csengjen, pengjen a sarkantyú, Lássuk, ki a nagyobb fattyú!" 31 Még Tulok Balogh Márton is beállt táncolni. Köszvényes embert, kikapós főszolgabírónét, pandúrt és csendbiztost egyaránt megtáncoltatott a dudája. 32 Szükség esetén sárkányfarok formájú „forgószéllel vitette magát" a híres dudás. 33 Legalább is így mesélgették, így hitték a régi világ emberei. Tulok Balogh Márton állítólag a Duna - Tisza közén, a Kiskunmajsa és Kiskunhalas közötti bodoglári csárdánál látták utoljára. Mi lett vele, hol halt meg, nem tudni. 34 Mérges Szabó Gábor a néphagyományban sokat emlegetett vásározó énekes históriás, híres csárdai bőrdudás volt. 35 A múlt század derekán került Nádudvarra csikósnak, később napszámos lett. 36 Halálának időpontját 1875-85 körűire tehetjük, mert felesége Balázs Ágnes 1887-ben özvegyként halt meg, és mert 1860-ban született unokaöccse Rimóczi Lajos suttyólegény korába még sokat kísérgette a dudást útjain. 37 Mérges Szabó Gábor sokszor időzött a nádudvari Sulymos csárdában. Nem egyszer ott is telelt, s közben dudált a mulatozó pásztoroknak. 38 Bebarangolta a Hajdúság, Nagykunság, Sárrét tájait. Főleg a Hortobágy (Nádudvar, Tiszafüred, Margita) vidékén emlegették. 39 Minden nagyobb vásárra elment, és dudált az áldomást ivóknak. 28 Szűcs Sándor 1954.23.; 1957.141.; 1977a.200.;1977b.284. 29 Bereczki Imre 1947.259-260.; Szűcs Sándor 1946.127-128.; 1954.24.; 1957.143.; 1969.149.; 1977a.200-201.; 1977b.284. 30 Szűcs Sándor 1946.127-129.; 1969.148.; 1977a.201. 31 zűcs Sándor 1977b.285. 32 Szűcs Sándor 1946.128.; 1954.23-25.; 1957.141-145.; 1969.148.; 1977a.201. 33 Szűcs Sándor 1946.127.; 1954.25-26.; 1957.145. 34 Szűcs Sándor 1969.147. 35 Szűcs Sándor 1969.153-154.; 1977a.204. 36 Szűcs Sándor 1969.152-154. 37 Szűcs Sándor 1969.154.; 1977a.203-204. 38 Szűcs Sándor 1969.154-156. 258
