H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Szabó László: Guzsalyok és guzsalytípusok Jász-Nagykun-Szolnok megye múzeumi gyűjteményeiben

motívum van (KHGY: 81.251.1., DMNGY: 61.117.1.a,b, 61.326.1., JMNGY: 54.42.1., 54.47.1., 72.62.1-2.). A rozmaring a felsorolt guzsalyokon stilizált, néha cserépből nő ki. Vannak naturálisabban megfogalmazott ábrázolások is, pl. a jászberényiek között (JMNGY: 54.53.1., 72.49.3.). A rozmaring mellett a tulipán a másik szerelmi szimbólumot kifejező virág. Néha rozmaringág tetejére illesztenek tulipánt (JMNGY: 54.42.1., 54.53.1., DMNGY: 65.285.1.). A tulipán helyett állhat más virág is a rozmaringág tetején (JMNGY: 54.38.1.), illetve előfordul a jászsági és más megyei településeken egyaránt, hogy a rozmaringág nem cserépből, hanem szívből nő ki, bizonyítva a rozmaring szerelmi jelentését (JMNGY: 72.49.3., az 1981-es leltározatlan guzsalytalp Jászberényből). A szerelmi szimbólumot már tréfásan és erotikusán képviseli ez utóbbi guzsaly azzal is, hogy talpának egyik oldalára két tyúkot (a nő jelét), s egy kakast (a férfi jelét) faragtak, illetve a kakas megtalálható abban a szívben is, amiből a szerelmet jelképező, kissé naturális ábrázolású rozmaringbokor kinő. A kakas motívum nem minden célzás nélkül került egy 1902-ben készített jászberényi guzsalyra, amely a Jász Múzeum állandó kiállításán szerepel. E guzsaly a két monogram (EM ER) mellett mindhárom oldalán egy-egy cserép rozmaringot is ábrázol, s fölöttük egy szívet. Nem kétséges, hogy az általánosan tulipán-rozmaring motívumot viselő tiszaszöllősi guzsalyok, más virágábrázolással televésett darabok megyeszerte a szerelmi szimbolikát testesítik meg. A virágok között feltűnő szívek, rozetták, forgórózsák ugyan felfoghatók geometrikus ábrázolásnak is, ám kétségtelen az, hogy elsősorban szerelmet kifejező virágok stilizált változatai inkább. Néha ez a mégoly geometrikus díszítésűnek ítélhető, rozettákkal zsúfolt darabokon is nyilvánvaló (DMNGY: 65.250.1.a,b, 65.119.1.a,b, JMNGY: 349., 64.42.1.1., 81.7.61.1.). A forgórózsát, rozettát tulipán vagy rozmaringszárú tulipán öleli át. Egy jászberényi stilizált, cserepes rozmaringot ábrázoló guzsaly egész kis jelenetet örökít meg szimbolikusan. Két ablak alá helyezi a cserép rozmaringot, illetve a talp másik részén a két rozmaring között van egy ablak, fölötte stilizált forgórózsaszerű, minden kétséget kizáróan szimbolikus jelentésű motívummal (JMNGY: 72.62.1-2.). A korábban említett kiállításon (Jászberényben) szereplő guzsalyon a kakas feje fölött csillag alakú (forgórózsa) motívum jelképezi ugyanezt. A rozmaring, a tulipán, a rózsa, s általában a virág (rozetta, forgórózsa, csillag alakú margarétaszerű virág), s más növényi és virágmotívumok a szerelmet idézik akár népdalaink, szólásaink, meséink, amelyek a fonóban állandóan jelen voltak. E szimbolika értelmezése nem belemagyarázás, csakúgy mint a tyúk és kakas, a szív, a virágbokorról kinövő szív alakú levél. Egy Jászberényből származó, 1874-ben készült guzsaly szárának négy oldalán pedig félreérthetetlen a szimbolika: egy pipázó, szűrös legény kalapban, s egy kötényes, leeresztett hajú lány szalaggal a hajában, kettőjük között egy forgórózsa és egy hulló csillag. Egész kis szerelmi dráma, amely talán előre jelezte a fiú vagy lány sorsát, talán éppen a szülői döntés miatt létre nem jött kapcsolatot (JMNGY: 81.81.1.). Ezek a motívumok rendszerint a guzsaly talpát, illetve a szögletes guzsalyok szárának négy lapján egy-egy szakaszt díszítenek. A guzsalyok más részei főként szimbolika nélküli díszítőelemeket, vonalakat, s botfaragás közben kialakított díszítőmotívumokat tartalmaznak. Az esztergált guzsalyok meg éppen nem mutatnak szimbolikus jelentést, csakúgy, mint ezek festése sem, bár a piros szín - a vér, a szerelem színe népdalainkban - minden festett guzsalyon fellelhető. A guzsalyok csúcsa a Jászságban, lévén a Jászság katolikus vallású, gyakran végződik egyes vagy kettős keresztben. (JMNGY: 54.165.2., 54.35.1., 54.37.1.). A guzsalyok pálcája vagy szára ahol több részre szedhető, s nem szögletes, hanem henger alakú gyakran ólomberakással erősített. Az ólomberakás is hordozhat szimbólumot, pl. keresztet. Ilyen a jászberényi régi anyagban a 12.283. számú guzsaly. Az esztergált guzsalyszárak formájuk, gondos megmunkálásuk miatt figyelemre méltók, s itt maga az esztétikum, a kivitel az, amely hat, amely kifejezi a szerelmi kapcsolatot. Vannak azonban ezek között is olyanok, amelyeknek a talpát faragással is díszítették, s ez már szimbolikus jelentésű. A tiszaszöllősi és Tiszafüred környéki színes esztergált guzsalyok mind ilyenek. A Jászságban azonban a bognármunkaként számontartott egyszínű vagy festetlen guzsalyok között csak néhány faragott talpú található. Ezeket tekinthetjük jászsági eredetűeknek (DMNGY: 62.337.1-2.), illetve azokat, amelyeknek talpa vonala ezzel a formával rokon. Ugyanakkor azokat az esztergált guzsalyokat, amelyeket a Jászságtól délre, Nagykörű, Kőtelek környékén díszítetlen, de szépen faragott hosszú talppal találtunk, már felvidékiként adatoltuk (DMNGY: 62.337.1., 68.260.1-2.). A megyében fellelhető talpas guzsalyok két alapvető típusra oszthatók. Egyik a félszárnyú, azaz aszimmetrikus talpú guzsaly, amelyből gyűjteményünkben mindössze kettő van: 63.258.1. - Tiszaderzs - díszítetlen 69.67.1. - Tiszaszentimre - gyermekguzsaly A másik típus a kétszárnyú vagy szimmetrikus talpú guzsaly, amelynek nagyon sok formaváltozata lehetséges. Ezeket a guzsalyokat talpuk formája, száruk alakja, díszítésük technikája, s egyéb megkülönböztető jegyei alapján csoportokba osztjuk. A) Téglalap alakú szimmetrikus talpú guzsalyok: 1. Díszítetlenek: DMNGY: 61.433.1.-Tiszaderzs DMNGY: 62.363.1.-Nagykörű DMNGY: 63.144.1. - Tiszaszentimre 2. Díszített: DMNGY: 69.68.1. - Tiszaszentimre E típusnak a szára egy darab hántolt, természetes fából vagy faragott fenyőlécből van, festetlen, minden dísz nélküli. E típus és a trapéz alakú talp között lévőnek kell megítélnünk két, igen kezdetleges díszítésű guzsalyt: DMNGY: 61.419.1.-Tiszasas DMNGY: 62.306.1.-Kunmadaras B) Trapéz alakú, szimmetrikus talpú guzsalyok: 1. Díszítetlen talp, hengeres szár: DMNGY: 62.300.1.a -Kunmadaras JMNGY: 54.7.1.-Jászberény DMNGY: 69.69.1. - Jászjákóhalma 2. díszített talp, díszítetlen szár: DMNGY: 62.337.1.-Jászapáti 3. Díszített talp, egybeszárú: DMNGY: 63.248.1.-Kenderes DMNGY: 72.49.3. - Jászalsószentgyörgy JMNGY: 211.21.-Jászberény JMNGY: 54.51.1.-Jászberény JMNGY: 54.53.1.-Jászberény 241