H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Szurmay Ernó': Szolnoki közművelődés a város felszabadulásától a fordulat évéig

új szemlélet, gondolkodásmód kialakulásához. Ezt az elképzelést tükrözte a szokatlanul hosszú, héthónapos évad programja is. A megnyitó előadás Csárdáskirálynőjét követte a Luxemburg grófja, a Marica grófnő, a Mágnás Miska, majd az Egy bolond százat csinál, a Gólyaszanatórium, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül, az Eltörött a hegedűm, a Cigányprímás, a Fehérvári huszárok, az utolsó Verebélyi lány, majd az évad záródarabjaként március 28-án a Cirkuszhercegnő, s arányos elosztásban a szórakoztató operettek és vígjátékok közé iktatott prózai művek: Darvas József Szakadékja, Háy Gyula Tiszazugja, Gogol Revizorja, Rachmanov Viharos alkonyata, Zilahy Tűzmadara. A zenés darabok zenekari kíséretét az újjáalakult Szolnoki MÁV zenekar látta el. Esténként ismert fővárosi színészek - köztük Latabár Árpád - vendégjátéka színesítette az előadásokat. A szolnoki közönség méltányolta a színház törekvését és a nézőtér minden előadáson tele volt. Halasi Iván igazgató, Paulovits Tibor karnagy, s a vezető színészek, Darvas Győző, Hidvéghy Lajos, a szolnoki Herédy Gyula pedig készséggel működtek közre a különböző jótékonysági műsorokon. A társulat egésze pedig havonta egy előadás bevételét a Nemzeti Segély javára ajánlotta fel. A példa nélküli hosszúságú évad folyamatos sikerét a már említett lelki okokon kívül a részben kicserélődött „új" közönségnek, és a társulat közönséget szolgáló törekvésének köszönheti. Nem csoda, hogy a búcsúelőadás végén a közönség félórás tapssal búcsúztatta kedvenceit. Az egykori színikritikus így érzékeltette a közönség és a társulat kialakult kapcsolatát: „Mint egy kölcsönös szeretetben összeforrott nagy család búcsúzott egymástól a közönség és a színtársulat."'

1 Az 1947-es évadot február első napjaiban már Balogh Lászlónak, a szolnoki színikerület igazgatójának társulata kezdte Strauss Cigánybárójával. Nagy sikert hozott azután a Janika, a Paprikás csirke, a Diákszerelem, az új szereposztású Csárdáskirálynő, a Leányvásár, az Elcserélt ember, a Mágnás Miska. A prózai darabok közül Gáspár Margit Új isten Thébában, Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig és Gorkij Éjjeli menedékhely című darabjai nyerték el legjobban a közönség tetszését. A társulat színészei közül már ekkor kitűnt tehetségével Agárdy Gábor és Vértes Nelly. Barsy Béla rendezői munkáját, különösen pedig az Éjjeli menedékhely megrendezését s az egész előadást „ragyogódnak minősítette a kritika, bár ekkorára némileg megcsappant a prózai darabok látogatottsága. Március 30-án azután A legkisebbik Horváth lány előadásával bezárult a három hónapos tavaszi színi évad.

12 1947 őszén, szeptember 1-jén a Szalay Károly igazgató által irányított társulat Kálmán Imre Ördöglovasával nyitott. A rövid, mindössze október 30-ig tartó őszi évad műsorában a Kadétszerelem és a Lámpaláz bemutatásán kívül Shakespeare Szentivánéji atomjának és Madách Az ember tragédiájának látványos díszletezéssel megrendezett előadása érdemel említést. A Szalay-társulat próbálkozott gyermekszínházi előadásokkal is. A Hamupipőke és a Hófehérke és a 7 törpe valóban örömet jelentett Szolnok kisiskolásainak, óvodásainak és az őket kisérő szülőknek is.

13 Szalay Károly társulata tért vissza 1948 februárjában Simor Erzsi vendégszereplésével Az ígéret hölgye volt a nyitóelőadás, amelyet a Házasság hármasban, majd a Zsákbamacska, a Rigó Jancsi, a Mosoly országa, a Sybill és az elmaradhatatlan Csárdáskirálynő követett. A 11 Tiszavidék 1945. szept. 11; 1946. febr 23, 27; márc. 2., 6., 30. 12 Szolnokmegyei Népszava: 1947. febr. 6,17; márc. 9,13, 27; 13 Szolnokmegyei Népszava: szept. 1,17. 14 Tiszavidék: 1948. febr. 29; márc. 3, 28. komolyabb darabok közül az Egerek és emberek, A mi kis városunk, a Pacsirta emelkedett ki.'

4 Rendkívül gazdag repertoárral kezdte az őszi évadot Radó László társulata. A társulat sikerét olyan neves színészek biztosították, mint Hidvéghy Lajos, Balázs Samu, Szabó Sándor, Anday Györgyi, Bárczy Kató. A színház műsorában valóban az operettek és zenés vígjátékok javát láthatta a közönség, amely továbbra is hű maradt a színházhoz. Huszka Jenő zenéje teltházat vonzott az Erzsébet és a Gül Baba előadására. A folytatás sem volt akármilyen. Egy boldog pesti nyár, a Sztambul rózsája, az Én és a kisöcsém, a Sulamith, a Vadvirág, a Luxemburg grófja, a Cirkuszhercegnő, a Drótostót sikeres bemutatói bizonyítják ezt. De a prózai darabok is vonzották a közönséget. így többek között a Mélyek a gyökerek, Vitézek és hősök, a Fösvény, a Tanítónő, a Viharos alkonyat, a Ludas Matyi, az Ida regénye, a Warrenné mestersége jelentettek maradandó élményt Szolnok színházlátogató közönsége számára.

15 A színház tehát teljesítette azt a feladatot, amelyet a kor szelleme reá rótt. Szórakoztatva gyógyított sebeket, vigasztalt, nevelt, világnézetet formált és nem utolsó sorban új közönséget teremtett. Ének-zene Szolnok nagy hagyománnyal rendelkező énekkari mozgalma a háború után viszonylag hamar magára talált. Az újjászervezés munkáját Kóbor Antal, a kitűnő karmester és énektanár kezdeményezte, így már 1945. május 1-jén be is mutatkozhatott a szakszervezeti dalárda, amely a nyár folyamán új tagokkal bővült.

16 A vasutaszenekar is újjáalakult, bár a hangszerállomány erősen megsínylette a háborút. Az összefogás és a társadalmi segítség mégis lehetővé tette, hogy a Boross Sándor karnagy vezette együttes már szeptemberben segíthette a Halasi-féle színtársulatot és biztosíthatta a héthónapos évad zenei kíséretét.

17 1946. június 22-től a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság Városi Színházban rendezett hangversenyétől számíthatjuk Szolnok ének-zenei életének megújulását. Ceglédi Márta, Ürmössy Lilla, Mezriczky Lajos, Szirmay Reginald és a MÁV fúvószenekar jószerével állandó közreműködői maradnak a következő években is a nagy művészi gonddal összeállított műsoroknak. A Városi Zeneiskola tanárai voltak ebben az időben a szolnoki zenei élet zászlóvivői. Egymást követték a növendékhangversenyek és a zeneiskolai tanárok koncertjei. így volt ez október 9-én Szirmay Reginald vármegyeházi ária- és dalosestjén is, ahol Leoncavallo, Gounod, Erkel, Schumann, Liszt, Mendelssohn műveiben gyönyörködhettek a szolnokiak.

18 Október 31-én már egész hetet átfogó jótékony célú zenei sorozat indult. Ezen a Budapesti Vasúti Hangversenyzenekar a vármegyeházán a Nemzeti Segély, a Budapesti Operaház pedig a Művésztelep újjáépítésének javára tartott nagysikerű koncertet. A katolikus kultúrházban a Ferences Énekkar hangversenyén Liszt, Handel, Schubert művek szerepeltek Kóbor Antal karnagy vezetésével, Bajor Józsefné, Chioviny Márta, Lengyel Dezső és a Tátray Vonósnégyes közreműködésével.

19 15 Tiszavidék: 1948. szept. 18., 25; okt. 9,16,30; nov. 1 3. 16 Tiszavidék: 1945. szept. 30. 17 Tiszavidék: 1945. aug. 7. 18 Szolnokmegyei Népszava: 1946. jún. 19; okt. 3. 19 Szolnokmegyei Népszava: 1946. okt. 31. 465