H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Lovas Lajos: Betyárok, tolvajok és a bűnözés egyéb formái a Jászkun Kerületben (1797-1802)

Jegyzőkönyvet a törvényszékek munkájáról is vezettek a XVIII. sz. közepétől a Jászkun Kerületben. így szerencsére nemcsak a periratok­ra kell hagyatkozni tevékenységük feltárása során. Ezekbe e köny­vekbe írták be a fontosabb büntetőperekhez tartozó kérvényeket, intézkedéseket. Azokat a hiányosságokat, és a megszüntetésükre ho­zott rendelkezéseket is megőrizték ezek a feljegyzések, amelyeket a bűnüldözés és feltárás hatékonyságának fokozása érdekében hoztak. Amikor például a félegyházi törvényszék tagjai azt tapasztalták, hogy sok az elferdített, nem használható tanúvallomás, rendelkezetek a tanúk kihallgatásának módjáról: „némely helyeken azon rabok ellen állított tanúknak vallomásai csak confrontátió (szembesítés) és be­nevolum examen formán adódnak elő, sőt némelyiknek a vallásában csak úgy tétetik a provocatio (megkérdezés), hogy a szerént vall, mint az első vagy második tanú, mely nagy rendetlenséget mutat. Ezért meghagyatik, hogy ezentúl a tanúknak vallásai formális inquisitioban, előre bocsátván a dologhoz alkalmazott kérdéseket, tétessenek fel és minden tanúnak vallása, amint a kérdéseknek rendire előadja, írat­tasson be, mely ekképpen végzendő inquisitioban a helybéli bírán kívül egy tanácsbéli, egy nótárius legyen jelen, kik a tanúkat előre meghiteltessék, mely rendelés az okáért currens által hírül tétetik". 21 A június 3-án Félegyházán hozott rendelkezést 1799. december 13-án Kunszentmártonban Steöszel József palatinális kapitány „elöl ülésével" (elnökletével) tartott törvényszék alkalmával is rögzítették és ki is egészítették. „Tapasztalván, hogy a Criminális dolgokban a tanúknak vallási benevolum examen formán vetődnék, azért a kiszabott rendelésnek egyenlő megtartására a helybeli bíráknak s nótáriusoknak meghagya­tik, hogy valamint civilis, úgy criminális dolgokban minden tanúbizony­ságoknak vallásait ezentúl formális incvisitióba foglalják, és azon vallások mellett bal oldalról annyi ürességet hagyjanak, hogy az authenticatiót (hitelesítést) oda lehessen írni, azonban főben járó dol­gokban megteendő inquisitiókat (tanúvallatás) helyben vagy közel lakó magistruális tiszt urak végezzék!" 22 Kerületi szinten a kihallgatásokat a commissáriusok (biztosok) végezték valamelyik esküdt részvételével, és persze jelen kellett len­nie egy jegyzőnek, a kérdésekre adott válaszok leírására. A kerületi kapitányok a két kerületi táblabíróval együtt ítélkeztek. Ebben az időszakban a főkapitányi törvényszék összetétele a következő volt. A Jászkunságban a sedria szerepét ők látta el. „1799. június 3-án, és a következő napokon a Félegyházán tartott rabokat ítélő törvényszék alkalmatosságával jelen" volt: Steöszel József palatinális (nádori) főkapitány, Komáromy Menyhárt palatinális vicekapitány (alkapitány), Horváth Péter nótárius (jegyző), Ifj. Illés János exactor (adószedő), Pethes Antal generális domesticus perceptor (jászkun háziadószedő), Bartaly Ferenc particuláris perceptor (kerületi adószedő), Paruczay István ordinális fiscalis (ügyész), Lacka János ordinális fiscalis, Fazekas András vicefiscalis (alügyész). 21 Sz. M. L. - Jászkun Kerület büntetőperek jegyzőkönyve 1799-1822. ­1799. június 3. 2. pont. 22 Sz. M. L. - Jászkun Kerület, büntetőperek jegyzőkönyve 1799-1822. ­Kunszentmárton, 1799. december 13. 2. pont. A Jász kerület részéről: Makó Lőrinc palatinális assessor (nádori táblabíró). Vágó Pál esküdt. A Nagykun kerület részéről: Bozóky András palatinális assessor. Dóka Márton esküdt. A Kiskun kerület részéről: Már András districtuális (kerületi) kapitány, Horváth Mihály palatinális assessor, Mihálkovics Márton esküdt, Már János esküdt, Péter Imre commissárius (biztos), Kármán Pál sedriális assessor (törvénybíró), Szűri Sándor sedriális assessor. 23 Három év múlva - 1802-ben -, mint látni fogjuk, többeket neve­zett ki a nádor és választottak meg a kerületek magasabb tiszt­ségébe. 1802. február 8-án a következő „rabokat ítélő törvényszék" bírás­kodott Félegyházán. „Kiskun megye részéről T(ekinte)tes palatinális vicekapitány Matkó Lőrinc előlülése alatt jelen lévén: Dósa Antal districtuális főnótárius, Már András districtuális kapitány, Horváth Mihály, Pethes Antal, Parúczai István, Péter Ferenc nádori táblabíró, Fazekas Mihály ordinárius fiscalis, Barcsik József vicefiscalis, Mihál­kovics Márton, Tóth Ferenc, Bató Ferenc, Péter Imre, Már János esküdtek, Szűri Sándor, Gózon Sándor, Gubó József, Illés István, Kármán Pál táblabírók." 24 A törvényszékeket többnyire a főkapitány vagy az alkapitány elnökletével tartották. A bíróság tagjainak nagy része jogi végzett­ségű volt. Tehát a kerületi és főkapitányi törvényszékek messze felet­te álltak a Kelé József által jellemzett helyi bíróságoknak szaktudás szempontjából. 25 Az áttanulmányozott perek során többször talál­koztunk Fazekas András nevével, akit a törvényszék a vádlott védel­mére kirendelt. Ebből arra következtetünk, hogy a vádlottak védelmét a vicefiscalis gyakorolta. Valamely ügy részleteinek kivizsgálására vagy lebonyolítására a bíróság tagjai közül küldtek ki bizottságokat il­letve egyes személyeket. Az I. Jászkun Statútum szerint ítélkezni az aratás idejének kivéte­lével mindig, ítéletet végrehajtani még aratáskor is lehetett. Ha végig­tekintünk a jegyzetekben felsorolt megítélések időpontján, láthatjuk, hogy a kerületek törvényszékei ezt a rendelkezést következetesen betartották. Egy-egy „rabokat ítélő" fórum általában egy-két, esetleg három napig tartott, ezen idő alatt a bírák testületének hol kevesebb, hol több ügyet kellett büntetés kiszabásával vagy felmentéssel lezárni. Pl. 1799-ben június 6-án Kunszentmártonban hat, február 11 -én Jászberényben kilenc, november 4-én Jászberényben 13,1800 november 13-án Jászberényben 15, 1802-ben február 8-án Félegy­házán 17, augusztus 4-én Kunszentmártonban hat, augusztus 24-én Félegyházán nyolc, november 13-án Félegyházán öt, december 29-én Jászberényben 11 pert folytattak le. 1802.február 8-án a Félegyházán összeült törvényszék 101 rabot ítélt el. 26 23 Sz. M. L. - Jászkun Kerület, büntetőperek jegyzőkönyve 1799-1822. ­Félegyháza, 1799. június 3.1. pont. 24 Sz. M. L. - Jászkun Kerületek, büntetőperek jegyzőkönyve 1899.1822. ­Félegyháza, 1802. február 8.1. pont. 25 Kelé 1903.-363-364. p. 341

Next

/
Oldalképek
Tartalom