H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Makkay János: A Jászság-határ és az indoeurópai őstörténet: régészeti tények és nyelvtörténeti vonatkozásaik

2. térkép I. Karanovo-Körös-Starcevo III. A vonaldíszes kerámia II. A gödörsíros kultúrkör IV. A cardium-kerámia mm A korai Jászság-határ Mielőtt azonban részletesen belemennék a Jászság-határ mibenlétének elemzésébe, a folyamatok pontosabb megvilágításához, etnikai-nyelvi hátterük megértéséhez röviden vissza kell térnem a Balkán neolitizációjának kérdéseihez.

44 A neolitizáció és az etnikumok mozgásai; a kulturális határok A Thesszáliában folytatott intenzív kutatások egyik fontos eredménye az volt, hogy Görögország és a Dél-Balkán neolitizálódása elsősorban olyan területeken történt meg, amelyeken nem éltek bennszülött mezolitikus csoportok, viszont az elsőként neolitizált területektől tovább nyugatra és északra éltek ilyenek. (Lehet, hogy ez volt a helyzet az Alföldön is: a legelsőnek neolitizált dél-alföldi területek azok voltak, ahol nem éltek helyi mezolit népek, de tovább nyugatra [a Dunántúl északi felén] és északra [a Jászság-határtól északra] viszont éltek?) E jelenségnek az egyik magyarázata az, hogy a mezolit bennszülöttek által kedvelt talajok környezeti feltételei nagyon különböztek a korai földművelők által kedvelt és keresett jó • • A késői Jászság-határ vízháztartású homokos-iszapos könnyű talajokéitól. A mezolit csoportok ugyanis a pleisztocén teraszok és törmelékkúpok talajait szerették.

45 Ez a tény alapvető fontossággal bír abban, hogy dönthessünk a diffúziós-terjedési és az őshonos modell között. Tudniillik abban a kérdésben, hogy mi volt az őslakosság szerepe a neolitizációban (ha volt neki egyáltalában), és ha létezett őslakosság, hogyan zajlott le a neolitizációja. A terjedő, vagy éppen terjeszkedni kezdő déli, már neolitikus Körös kultúrájú, valamint a helyi, késő mezolitikus (később AVK-vá alakuló) népesség közötti viszony hasonló feltételek mellett alakulhatott, mint Thesszáliában. Az ismeretlen tényező mindkét esetben az, hogy a neolitizációt terjesztő népesség teljes mértékben újonnan jött-e (KisÁzsiából, illetve hozzánk a Balkánról), avagy teljes mértékben vagy zömében maga is őslakosság volt. Tehát a legkorábban földművelésre áttért alföldi területek őslakossága volt, (de etnikuma eltért a későbbi vonaldíszes térségek őslakosságától). Avagy a kettő valamilyen keveréke volt. Azaz őslakosság + bevándorlók csoportjai, vagy csak őslakosság + innovátorok. A mezőgazdaság kialakulása természetesen nem köthető egyetlen területhez,

46 de a nyugat-ázsiai mezőgazdaságé igen: a kitágított értelemben vett Termékeny Félholdhoz.

47 Ez a mezőgazdaság és járulékos vívmányai, a neolitikus invenciók terjedtek át az északnyugati 44 Lásd még Makkay 1996 részleteit. 45 Van Andel-Runnels 1995 64