H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Szurmay Ernó': Szolnoki közművelődés a város felszabadulásától a fordulat évéig

Néhány hét múlva megalakult viszont a szolnoki Művészeti Egyesület, amelynek kilenc tagú intézőbizottságában Zádori István, Udvari Dezső, Chiovini Ferenc, Benedek Jenő, Kovács Kálmán, Zsemlye Ferenc, Lévay Gyula, Baranyó Sándor, Vidor Győző kapott helyet. Pataky Joachim önkéntes adományok gyűjtésére vonatkozó indítványát figyelembe véve Kovács Kálmán főispán, Zsemlye Ferenc polgármester és Vidor Győző országgyűlési képviselő kezdeményezésére az állami támogatáson kívül gyűjtőíveket küldtek szét a művészet barátaihoz az alábbi felhívással: „Nagymúltú Művésztelepünket ... a háború elpusztította. A magyar kultúra megbecsülése és szeretete ösztönöz bennünket arra, hogy a telepet a romokból újjáépítsük, s ezért újból életre hívtuk a telepet fenntartó Szolnoki Művészeti Egyesületet." A város két alapító tagsággal kapcsolódott be az újjászervezett Művészeti Egyesületbe, s a közgyűlés újra állást foglalt a helyreállítás mellett, „mert - miként a jegyzőkönyv rögzíti - a Művésztelep nemcsak Szolnok városnak, de az egész magyar nemzetnek felbecsülhetetlen kulturális értéket jelent."

46 Az intézőbizottság felkérte Zsemlye Ferencet, hogy tegyen lépéseket Borbereki Kovács Zoltán, „Kubikus" szobrának hazaszállítására és természetesen a háború előtti nagy értékű képtár még fellelhető darabjainak visszaszerzésére. Mind a felhívás, mind az államsegély iránti többszöri kérelem eredményesnek bizonyult, Ortutay Gyula kultuszminiszter az állagmegóvásra 80 000 Ft-ot, Darvas József újjáépítési miniszter 50 000 Ft-ot juttatott. Darvas József arra is ígéretet tett szolnoki látogatása alkalmával, hogy 3 műtermes lakás újjáépítésének költségeit fedezi a minisztérium. Mindez annak is volt köszönhető, hogy közben 1947 áprilisában újjáalakult a Szolnoki Művészeti Egyesület, amelynek elnöke dr. Elek István főorvos, titkára Kőszegi Endre polgáriskolai tanár, pénztárosa Hauk Antal városi főszámvevő, műtárosa Korda Béla festőművész tanár, ügyésze dr. Lévay Gyula tisztifőügyész lett. A felügyelő bizottság tagjaiul Botond Györgyöt, dr. Halász Sándort, dr. Drexler Miklóst választották. A választmány tagjai a demokrácia szabályait is betartva pedig a következők lettek: Bárkány Antal, Szőke Antal, Vidor Győző, Földi István, Tenyéri János, Farkas Ödön, Csomor Barna, Pataky Joachim, dr. Rényi Pál, Szedő Antal, Járdány István, Bartos Imre, dr. Sebestyén Mihály, Polónyi Szűcs András, özv. Kovách Lászlóné, Gyarmati Lajos, Kemény László, Kemény György, Szele Béla. Az 1947. április 10-i ülés rögzítette a törzstagoknak nevét is a következőkben: Szlányi Lajos, Zádor István, Vidovszky Béla, Chiovini Ferenc, Hollósné Mattioni Eszter, Bernáth Aurél, Gáborjáni Szabó Kálmán, Basilides Barna festők és Borbereki Kovács Zoltán szobrász.

47 A Budapesten élő törzstagok élni szerettek volna korábban megszerzett jogaikkal, de a körülmények 1948 nyarán arra késztették a polgármestert, hogy a négy műtermes lakásból hármat Chiovini Ferencnek, Benedek Jenőnek és Patay Mihálynak juttassa, míg a negyedik műtermet egy-egy idényre szólóan a budapestieknek tartson fenn, akik 2-2 hétre a Tisza Szállóban ingyenes szállást kaphatnak. A tervezet gyakorlati megvalósítását az egyesületek feloszlatása vette le napirendről. 1947 májusában a többször emlegetett Szolnoki Kultúrnapok egyik kiemelkedő eseménye volt a Zádor István és dr. Elek István által rendezett gyűjteményes kiállítás a vármegyeháza nagytermében, 46 SzML. Szolnok város közgyűlési jegyzőkönyvei 1984/1947 47 Szolnokmegyei Népszava: 1947. ápr. 17; jún. 5. 48 Szolnokmegyei Népszava: 1947. aug. 28. 49 Szolnokmegyei Népszava: 1947. nov. 6. amelyet Bóka László kultuszállamtitkár nyitott meg. A 12 napig tartó kiállítást 2716-an látták, köztük 1236 iskolai tanuló. A tárlat sikerét - amelyhez a Szépművészeti Múzeum és a Fővárosi Képtár is kölcsönzött műveket - az is bizonyítja, hogy a kiállított képek közül 10-et meg is vásároltak. Ebből hatot Szolnok városa szerzett meg 7000 Ft értékben. Nem tartozik szorosan a Művésztelep sorsához, de a témához igen, hogy 1947 augusztusában már sikeres kiállítást rendeztek az első munkás-képzőművészeti szakosztály rajzaiból. A szakosztályt az Életünk későbbi munkatársa, Debreczeni Zoltán vezette, míg a művészeti vezető a fogságból nemrég hazatért Patay Mihály festőművész és grafikus volt. Ezen a kiállításon tűnt fel először portréival és más képeivel Donáth Gyula is.

48 Az 1948-as centenáriumi esztendő utolsó képzőművészeti kiállítása novemberben a Vármegyeházán volt. Baranyó Sándor tárlatvezetésével azok is megismerkedhettek a szolnoki művészek képeivel, akik az előző év tavaszán a reprezentatív kiállítást nem láthatták. Ezzel az eseménnyel le is zárult a szolnoki művésztelepnek a háború befejezését követő első korszaka, amelynek legnagyobb eredménye a sokat szenvedett Művésztelep helyreállításának tényleges megindulása volt.

49 Ismeretterjesztés Az ismeretterjesztő tevékenység a városban 1945. év végén indult el döntően az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság szervezése.

50 A háborús események alakulása meg a bombázások, a zsidó vallású polgárok deportálása, majd a felszabadulást követő egyéb gondok miatt a hagyományos népművelési tevékenység 1944-ben és 1945 első hónapjaiban szünetelt. A szolnoki népművelés gondját-baját majd egy évtizeden át hallatlan lelkesedéssel és nem kisebb hozzáértéssel társadalmi munkában intéző Kemény László ügyvezető elnök 1944. augusztusában lemondott.

5

' A 1945-től a folytonosságot az addig titkári teendőket ellátó Soós József állami iskolaigazgató képviselte. A hivatal a Szapáry u. 2. sz. házban 1945 májusában kezdte meg működését,

52 s alig kapta meg a VKM erre vonatkozó utasítását már június 7-én szétküldte a „Népművelési tájékoztatót", amelyet dr. Fodor alispán elnök, Vidor Győző tanügyi vezető, ügyvezető elnök és Soós József megyei népművelési titkár írt alá. A tájékoztató - amelyet a VKM július 26-án tudomásul vesz -, a következőkben határozza meg az újjáinduló népművelés feladatát: „...tudományt, műveltséget terjeszteni fiatalnak, öregnek, gazdának, testi és szellemi munkásnak egyaránt, aki a korral haladni akar. Haladni pedig kell!" A város népművelésének szervezését a polgármester elnökletével a helyi népművelési bizottság végzi, amelynek tagjai a vallásfelekezetek papjaiból, az iskolák igazgatóiból, a helyi értelmiség, iparosság, gazdák, pártok képviselőiből állt össze.

53 A „Szabadoktatási Tanács" 1945. november 23-án alakult meg. Elnöke Horváth Pál alispán, ügyvezető elnöke dr. Horváth Ferenc tanfelügyelő lett, míg az előadói feladatot Soós József népművelési vezető látta el. Az ott elhangzott beszámolóból idézünk: „Az új nép50 SzML. Alispáni iratok 2059611945 51 SzML Szabadművelődési Tanács iratai 66/1945 52 SzML Szabadművelődési Tanács iratai 7/1945 53 SzML. Szabadművelődési Tanács iratai 54/1945 468