H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)
Szabó István: Egy besenyszögi család története az 1900-as évek elejétől idős Danyi István kéziratos önéletírása alapján
keverékének számító nem intézményesült „intézményt" teremtettek, kihasználva önkéntelenül is a munkavállalás szükségességét és a munkaadás hatalmi helyzetét. Az egyének itt is az egyes családok képviselői voltak, ám nem vérségi kötelékeken át vagy közvetlenül tagozódtak a közösségbe, hanem a gesellschaft típusú intézményeken át. A falu társadalmában sokkal inkább volt jelen a külső akarat (ha olykor normatív formájában is), mint a már említett és leírt típusú közösségekben. Besenyszög történeti adatai Besenyszög Szolnoktól északra fekvő, közvetlenül a megyeszékhely melletti település. Magja a Miller partján található. A Tisza és a Zagyva folyókat 138.06 négyzetkilométernyi területével érintő határa itt, a Miller mentén gyakran vízállásos, nádterületekkel foltos. 7 Történeti adatok ilyen nevű településről az 1771-1774 közötti időszakig nem szólnak. A név, Besenyszög csak ekkor tűnik fel hivatalosan, mikor is elpusztult középkori faluelőzményeiből, Szögből és Szentivánból új faluként megalakul. Innen számítható története. Alaplakosságáról - a középkorban regisztrált és emiatt tudott Szög, Szentiván, Fokorú és Szászberek - lakóiról azonban vannak ismereteink korábbról is. 8 Szög nevét 1395-ben, Szentivánt az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék említi először, Fokomról pedig 1322-ben rögzítik az első adatot. 9 A négy falu népesedési adatait pusztulásukig a következőkben adhatjuk meg. Szögön 1549-ben 5 jobbágy háztartást, 1550-ben 30 férfit írtak össze, s ugyanekkor 9 jobbágyportát tartottak számon. 1576-ban és 1583-ban 15 jobbágy háztartást regisztráltak, 1635., 1647., 1675. években pedig a kapuadó kivetéskor 4-8 jobbágyháztartást említenek. 1687-ben „desertum"-ként ismerik, s a minősítéshez hozzáfűzik, hogy „régente Szögön lakosok Jászladányra" szivárogtak át. 10 Szentivánon 1549-ben 19 dézsmát fizető jobbágyot írtak össze, 1550-ben 39 férfi lakost említenek. Ugyanekkor a jobbágyporták száma 18. 1575-ben és 1583-ban 26 dézsmafizető háztartásról tudnak ugyan, ám a XVII. századi kapuadó összeírások még nevét sem említik. 1672-ben bukkanunk csak újra rá, mikor is pusztának nevezik. 11 Fokorún 1549-ben 14 dézsmafizető háztartást tartanak nyilván, s 1550-ben 35 férfit írnak össze. Ugyanekkor 10 a jobbágyporták száma. 1576-ban 14,1583-ban 18 dézsmafizető háztartásról szólnak a feljegyzések, 1687-től viszont pusztaként szerepel. 12 7 Radó S. (szerk.): 1967.; - Szalay J„ 1896. 9. p.; - Szolnok Megye Néprajzi Atlasza (továbbiakban: SZMNA) I./2. térkép.; - Cseh G. 1998.435. p. 8 Tóth T. (szerk.): 1980. 108. p. 9 Országos Levéltár (továbbiakban: OL) D. 8036. sz. 10 Leskó J., 1908. IV. 512-514. p.; - Heves Megyei Levéltár (továbbiakban: HML) Közgyül Jkv. 1703. 1038-1046. p.; - Uo. Polgári perek, 194. sz 11 Szederkényi N. 1890. II. 450. p.; - Fekete L. 1968. 15 p.; Szederkényi N. 1890. II. 389-390.; - V.ö. még: Szederkényi N. III. 439-448. p., 448-458. p., 458-460. 12 Szederkényi N. 1890. II. 450. p.; - Fekete L. 1968.14. p.; - Szederkényi N. 1890. II. 389-390. p.; - Leskó J. 1908. 13 Szederkényi N. 1980. II. 450. p.; - Fekete L. 1968. 82. p.; - Szederkényi N. 1890. II. 389-390. p.; - Györffy L 1956. 22. p.; - Leskó J. 1908. IV. 512-514. p.; - HML. Közgyül. Jkv. 1703.1038-1046. p.; - Uo. Polgári perek, 194. sz. 444 Szászberken ugyanezen időmetszetekben az alábbi állapotot találjuk: 1549-ben 22 a dézsmafizető háztartások száma, 1550-ben 26 férfit írnak össze és 8 jobbágyportát, 1571-ben 20 férfit regisztrálnak, 1576-ban és 1583-ban 17 dézsmafizető háztartásról tudunk. 1687-től Szászberket is lakatlan pusztának ismerik. 13 A négy elpusztult középkori falu közül Fokorú és Szentiván a Rákóczi-szabadságharc után kezdett benépesedni. Erre utal többek között az az 1712-ben kelt okmány is, amelyet Csomortányi alesperes felmérése alapján készítettek az egri püspök megbízásából, s amelynek rendeltetése a törökszentmiklósi Tiszamellék falvainak és egyházainak az egyházi élet újjászervezését célzó felmérése volt. A jelentés a térség hat településéről szól, melyek közül Fokorút, Szentiványt és Tiszaszeget elhagyottnak nevezi. 14 1715-16-ban azonban Fokorún néhány kisbirtokos nemest említenek, s Szentivánt is kisnemesek szállják meg jobbágyaikkal. Akik a szabadságharc eseményei során elfutottak ugyan falujukból, ám 1715-ben már újból szerepelnek a nyilvántartásokban mégpedig mint Jászladányon anyakönyvezett lakosok. 15 Bél Mátyás 1731-ben nemesek lakta településként ír Szentivánról, amit 1771-ben egy telkes gazda és 12 házas zsellér lakik. 16 Fokorú népesedése viszont Szászberekkel együtt elakad, s a továbbiakban mindkettő pusztaként szerepel. Szögöt Esterházy püspök 1764-től, majd 1771-től kezdi jobbágyokkal betelepíteni, s míg Fokorú és Szászberek puszta köznemeseké maradt, Szögből és Szentivánból 1771-1774 között új település jön létre: Besenyszög.' 7 Neve kettős összetételű. Első tagja, Beseny eredetileg Bessen-nek hangzott az itt folyó Bessen nevű vízfolyás után. A második tag, szög, eredetileg a Szög (Szeg) nevű középkori falu neve, amely „sarok, kiszögellés" jelentésű finnugor eredetű szavunk és minden bizonnyal két folyó, a Tisza, Miller vagy Tisza, Zagyva összetalálkozását jelöli ebben a térségben. 18 Besenyszög egyetlen műemlék jellegű épülete az az 1783-86 között épült, későbarokk stílusú római katolikus templom, amely Esterházy Károly püspök megbízásából, Francz József építőmester tervei alapján készült el. A barokk főoltárt Steinhauser Antal egri szobrász készítette 1785-ben, míg az oltárképet Huszár Károly egri festő 1787-ben. 19 1804-ben a nagykiterjedésű Egri Püspökséget a katolicizmus eredményesebb terjesztése érdekében I. Ferenc pápai hozzájárulással feloszlatta, kihasítottak belőle két új püspökséget, a kassait és a szatmárit, a megmaradt területen pedig kialakították az Egri Érseki Egyházmegyét. A királyi alapító okmány Tiszapüspökiről, Besenyszögről és Tiszaszegről úgy rendelkezett, hogy „...ezen Káptalan (vagyis a szatmári) részére, ezelőtt az Egri Püspökséghez tartozó javakból az egyaránt Heves megyébe tartozó Besenyszög és Tisza-Püspöki községeket, továbbá Tiszaszeg pusztát összes tartozékaikkal együtt átírandónak és átadandónak rendeljük." 20 Szentiván, Fokorú és Szászberek továbbra is köznemesek bir14 Benedek Gy. 1970. 61. p. 15 Benedek Gy. 1974. 126. p.; - HML. Közgyül. Jkv. 1703. 1038-1046. p.; Uo. Polgári perek, 194. sz.; - Szolnok Megyei Levéltár (a továbbiakban: SZML.) Községi Adattár (kézírat) Soós I. 1976. Besenyszög. 1. p. 16 BélM. 1968.82. p. 17 1775-ben szerepel első' ízben az Egri Érsekség összeírásában faluként: Egri Érseki Levéltár (továbbiakban: Eél.) Gazd. Lt. Liber 143/1. Protocolla Contractuum 152. Besenyszög összeírása. 18 Scheftsik Gy. 1935. 378. p.; - Eél. Gazd. Lt. Liber 152. Besenyszög összeírása.; - A Bessen nevű vízfolyás és az 1910 tájáig Bessenszögnek írott alakot; - Kálmán B. 1968. 156. p. 19 Cseh G. 1998.437. p. 20 Benedek Gy. 1970. 96. p.