H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Buschmann Ferenc: Jászberény és környékének növényvilága. I. Természet- és növényföldrajzi viszonyok

/ /. ábra. A borsóhalmai rét jellemző őszi virágai közé tartozik az őszi kikerics talanul alkalmatlanok, illetőleg állattartási (legeltetési), vagy árvízvédelmi okok miatt maradhattak meg. Szerencsére egyben éppen ezek a területdarabkák is azok, amelyek mind a történeti eredetüket, mind a mai állapotukat tekintve zoológiailag-, botanikailag-, és nem utolsó sorban tájképi megjelenésükben is egyaránt a legértékesebbek. Ezek a területdarabkák közé tartozik a Hajta

, a Kerekudvar környéki Zagyva-ártér

, a Borsóhalma-Négyszállás térségi szikes legelő egy része, a jázsdózsai Pap-erdő

, az ettől kissé nyugatabbra elterülő Pap-fertő, [szépszámú fátyolos nőszirom (Iris spuria) állományaival], a Jásztelek melletti pusztamizsei idős morotvás-tölgyes (méteres derekú tölgyfa-matuzsálemeivel), a Jászalsószentgyörgy—Újszász közötti egykoron ártéri tölgyes

36 stb. Leszámítva a még többfelé is található aprócska természetes illetve természetközeli biotópokat és a mesterségesen létrejött élőhelyeket (horgásztavak és felhagyott kubikgödrök pl.), továbbá a szétszórtan, olykor csak szálanként előforduló növényzeti ritkaságokat [pl. tavaszi hérics (Adonis vernalis), szegfűfajok (Dianthus sp.-ekj, egykor vetővirág (Sternbergia colchiciflora) és egyebek; környékünkön 32 védett növényfaj

!], a fentebb felsorolt területrészek azok, amelyek úgy-ahogy még őrzik a Jászság hajdani színes élővilágának nyomait. 36 Az aláhúzott nevek természetvédelmi területek! 37 Ez természetesen nem írható egyértelműen a folyószabályozás-begátolások általi elvíztelenedés-kiszáradás számlájára! Az erőteljes, sok évtizedes túllegeltetési folyamat, a művelt területekről „kivándorló" virulens gyomfélék bete12. ábra. A löszpuszta-rétek ritkuló növénye az osztrák zsálya C) Jászberény és környéke természeti-tájképi értékeinek növényzeti és növényföldrajzi vázolása (növényföldrajzi alapvetése) Jászberény és környéke (1. térkép) ma már közel 90%-ban mezőgazdaságilag művelt terület. A hatalmas szántóföldek között fennmaradhatott viszonylag természetes állapotú, ám valósággal izolált reliktum élőhelyek növényvilága átalakulóban van.

37 Környékünk növényzetét ma ezeknek a lassú, de folyamatos, különböző irányú változásokon átmenő refugiumoknak a növénytársulásai alkotják. Az alábbiakban ezeket elsősorban növényföldrajzi vonatkozásaikban veszem sorra. 1. A ma Hajta néven ismert, részben Jászfelsőszentgyörgyhöz részben Jászberényhez, a további részeiben pedig már Pest megyéhez tartozó egykori ős-zagyvai árterület (Hajta-mocsár és Tápió-Hajtavölgyi természetvédelmi terület) az utolsó olyan színfoltja szűkebb pátriánknak, amely viszonylagos épséggel őrzi még a letűnt vízivilág emlékeit. A Hajta, mint a Tápió-Galga-Zagyva hordalékkúpsíkság tájrésze (esetünkben pontosabban az Ős-Zagyva egykori ártere), felszíni talajaiban részint lösz, nagyobb részében homok, illetőleg ezek lepedés-elszaporodása, és még sok egyéb tényező mellett a mindenféle értelemben gátak nélküli repülőgépes vegyszerpermetezésnek az érzékenyebb növényfajokra gyakorolt ritkító hatása stb. mind-mind része, egyben következménye is ennek a nagy változási folyamatnak. 41