H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)
Gócsáné Móró Csilla: A tápiószelei köznemesek társadalmi és gazdasági szerepvállalása a 18-19. században
erélyes és áldozatos tevékenységével, addigi vármegyei szereplésével alapozott meg. 1832. október 23-án, József nádor (Pest megye főispánja) elnöklete alatt összeülő tisztújító gyűlésen a főherceg az első alispáni hivatalra elsőként Dubraviczky Simont, majd Sárközy Imre, Mérey László, Madarassy István és Beniczky Ádám urakat jelölte. A rendek közülük Dubraviczky Simont első és Pöldváry Gábort másod alispánnak megválasztottak. 72 Még inkább kitűnt az iránta való általános bizalom és szeretet a november 10-én megtartott országgyűlési követválasztás alkalmával, ahol Pest törvényhatóságának egyik képviselőjének nevezték ki. 73 1832. december 16-án Pozsonyban végre összeült az a diéta, aminek feladata lett az ország elavult gazdasági, társadalmi rendjének, közigazgatásának és igazságszolgáltatásának megreformálása. 74 Követi minősége által ennek a munkának volt cselekvő részese Dubraviczky Simon, Pest megye első alispánja. Horváth Mihály e korszak első jeles feldolgozója az 1832-36-os országgyűlés olyan kitűnőbb egyéniségei közé sorolja Dubraviczkyt, mint Felsőbüki Nagy Pál, Deák Antal, Pázmándy Dénes, Bezerédy István, Bernáth Zsigmond, Niczky József, kik jeles szónoki tehetségük, közügyekben való jártasságuk, szabad ellenzéki szellemük, jellemszilárdságuk által különböztették meg magukat. 76 Ballagj Géza is „A nemzeti államalkotás kora" című munkájában a kitűnő ellenzéki követek között jegyzi: „A Pest megyei Dubraviczky Simon, ki mint a nádor megyéjének alispánja annyira feltalálja magát, hogy szilárd ellenzéki magatartásával sem haragítja magára a nádort." 76 Dubraviczky Simon már a reform országgyűlés elején barátságot köt az alsó tábla vezérévé vált Kölcsey Ferenccel. Nemcsak a kerületi és országos tanácskozásokon, de tárgyalásokon kívüli időben is sokat vannak együtt. Gyakran ebédeltek egymással, sétáltak a ligetben, összegyűltek a baráti társasághoz tartozók lakásán. Erről Kölcsey Ferenc naplójából és a bécsi titkosrendőrség jelentéseiből szerezhetünk tudomást. 77 Az alispán 1833 nyarán egy hónapra eltávozott Pozsonyból. Ekkor már az országgyűlési ifjúság előtt is népszerű. Jól példázza ezt Kossuth Lajosnak báró Wesselényi Miklóshoz írott levele: „Egy hónapi távollét után szép munkásságának körébe visszatért köztiszteletű Dubraviczkynk." 78 Dubraviczky Simon alispáni hivatala és követi tiszte mellett is talált időt családja ügyeinek intézésére. Édesanyja már 1816-ban teljhatalmú megbízottjának nevezte őt. Nagybátyja, Dubraviczky Antal halálakor (1834) már Simon a család legtekintélyesebb tagja, kihez rokonai bizalommal fordulnak tanácsért és pártfogásért. Hivatalos teendői mellett szívesen foglalkozott gazdaságával is. A szelei birtokrészt édesanyja beleegyezésével ő váltotta ki nagybátyjától, Antaltól, amit maga kezelt. Évről-évre nagyobbította örök-zálogosvagy bérbevétel során. Ha csak hivatalos ügyei engedik, kimegy Pestről Szelére, mivel édesanyja és rokonsága itt él. 79 1839. szeptember 24-i közgyűlésen Pest megye rendjei újból Dubraviczky Simon első alispánt jelölték országgyűlési képviselő72 JELENKOR 1832. október 21. 85. szám 73 PML IV—3. Prot. Cong. 1832.IV. 2233-2234. 74 BARTA 1963. 305-342. p. 75 HORVÁTH 1863. 282-284. p. 76 BALLAGI, MNT XI. k. 284-285. p. 77 KÖLCSEY 1883. TAKÁCS 1980. 150-229. p. 78 BARTA 1966. VI. k., 420. p. 79 G. MÓRÓ 1995. 118. p. 80 PML IV-3.a. Prot. Cong. 1839. III. k., 491 -492,495. 81 DUBRAVICZKY 1840. 1-83. p. nek. 80 Az 1840 májusában véget ért diétáról követtársával, Szentkirályi Móriccal terjedelmes nyomtatott jelentésben számolt be. 81 Az 1840-es évek fordulóján Dubraviczky politikai pályafutásának csúcsán állt. Nemcsak megyéjében, de országosan is köztisztelet övezte. Ott volt minden olyan bizottságban, amely korának leghaladóbb célkitűzéseit vállalta fel. Nem meglepő, hogy 1841-ben őt jelölték az alnádori tisztségre. 82 1841 a megyei tisztújítás éve volt. Általános többséggel az első alispáni hivatalt hosszú évek óta ellátó, a megye egészének közmegelégedését bíró Dubraviczky Simon választatott meg. 83 1841-től 1845-ig bár ő maradt Pest megye első hivatalnoka, de politikai vezető szerepét lassan elveszítette. Felnőtt mellette egy új nemzedék (Ráday Gedeon, Szentkirályi Móric), amely már a radikálisabb ellenzéki magatartás híve volt. 1845-ben megvált Pest vármegye élén 13 évig viselt felelősségteljes első alispáni hivatalától. 1845 márciusától a helytartótanács közlekedési bizottságában tevékenykedett (Széchenyi István is). E tanácsosi állásban érte 1848, a nagy fordulat éve. 84 Ekkor Deák Ferenc hívásának tett eleget, az igazságügyi minisztérium osztályigazgatójának nevezte ki a haza bölcse. Dubraviczky csak addig tartotta meg állását, míg Deák Ferenc állt a minisztérium élén (1848 június), azt követően lemondott hivataláról. 86 1849. április 24-én Pesten hunyt el. Dubraviczky Simon részese volt a nemzeti államalkotásnak. Ősi, tápiószelei birtokos köznemesi família sarjaként, családi hagyományokból táplálkozva a kor haladó politikus köreinek volt aktív tagja. Az ő politikai működése alatt vált Pest az ország vezérvármegyéjévé. Rákóczy János A 19. század közepén az országos politikai élet részese volt egy másik tápiószelei köznemesi család tagja, Rákóczy János is. 1821-ben Tápiószelén született, ügyvédi oklevelet szerzett, majd Pest megye aljegyzője lett. 86 1849. április 29-én a nádor a Pénzügyminisztériumban miniszteri titkárrá nevezte ki. A forradalom és szabadságharc idején mint Kossuth Lajos személyi titkára végzi felelősségteljes feladatát. Először Kossuth pénzügyminisztersége alatt, majd az Országos Honvédelmi Bizottmánynál (1848 november vége), végül a kormányzó elnökségi titkárságán (1849. április 15 után) dolgozik. Az OHB-nál hadnagy, majd honvéd százados, 1849 májustól őrnagyi rangot kap. 1849 május 9-től belügyminisztériumi közigazgatási osztálytanácsos. 1849 júliusától Pest és Csongrád megyék, a Kiskunság és Kecskemét kormánybiztosa. 87 Rákóczy János rokoni kapcsolat révén került Kossuth Lajos melletti bizalmi állásba. Rákóczy felesége, Ruttkay Terézia rokona volt, Kossuth Lajos legfiatalabb nővérének, Lujzának. Kossuth Lujza férje ugyanis Ruttkay József abonyi lakosú földbirtokos volt, 88 kinek Tápiószelén is volt földje. Ezért a tápiószelei evangélikus egyház keresztelési anyakönyvében is szerepel 1839. szeptember 10-i dátummal az a bejegyzés, mely szerint Ruttkay József, Pest megye tiszti ügyészének fia, a keresztségben a Lajos nevet kapta. Keresztszülő Kossuth Lajos és Ruttkay Carolina volt. 89 82 SZÉCHENY11982. 936. p., JELENKOR 1841. február 27.17. szám 83 PML IV-3-a. Prot. Cong. 1841. Il.k., 213. 84 G.MÓRÓ 1995. 85 F KISS 1987. 509. p. 86 SZINNYE11906. XI. k., 490. p. 87 F.KISS 1987. 586-87. p. 88 GRACZA1903.3.p. 89 A tápiószelei evangélikus egyház keresztelési anyakönyve 1834-1862. Evangélikus Lelkészi Hivatal, Tápiószele 393
