H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)
Törőcsik István: „Hallgasd Sybilla jövendölését..."-(Egy vallási ponyvatípus hatása a folklórban)
hiányzó bő két évszázadban is tovább élnek. Valószínűleg a császárlegenda Habsburg-lojalista változatára utal a Petrák-krónika „neupáliai írása"is, az 1836. esztendőnél („36 A legnagyobb vitéz ausztriaházból jelen meg"). Kálmány és Varga János nagyrészt az Antikrisztus-hagyományokra utal (utóbbi hivatkozik azon „baljóslatokra", miszerint az Antikrisztus egy nyolcvanéves török és egy kilencven éves zsidó asszonytól születik és vaskörmei lesznek; Kálmány gyűjtéseiben fényes hintón jár, kenyeret oszt, „lereggeti" a kutakat stb). 28 A harmadik részben olvashatjuk Prága pusztulását. A jelképek (kő kövön nem marad, állatok telepednek meg a romok között) 29 a Szentírásból származnak. Csehország fővárosára alkalmazásuk egy jellegzetes millió' morfológikus adaptáció. A magyar nyelvterületen is vannak példák a nagy csata hasonló lokalizálására. A Dél-Alföldön is ismert, hogy a hatalmas ütközet vértengerében a szürke/fehér ló szügyivel taszítja a vért a Rákos mezején, vagy a Vérmezőn (a helynév kézenfekvő asszociációs lehetőséget nyújt) 30 . Kissé meglepő, de ezt a moldvai csángók búcsús énekében is felfedezhetjük. 31 Ennek a folyamatnak a következő fázisa, az ismert (régió-, vásár- stb) központ megjelenése a jövendölésekben, így Csongrád megyében Szeged szerepel (szinonimájának tekinthetjük a Tisza és a Maros vérrel áradását) 32 . Az adaptációs folyamat végén ezt a szerepet a lakóhely, illetve a közvetlen környezet veszi át. 33 Vannak jelek amelyek a folklórgyűjtésekben felbukkannak, de nem találjuk meg Sibilla/Michalda jövendölései között, ilyen a „szégyenvirág" 34 , sőt a mindenhol ismert „Ezret éltünk, ezret már nem élünk" típusú szólássá vált jövendöléselem is. Csak utalást találunk a technikai fejlődésre (12/3. jelenség), amely azután a szóbeliségben bontakozott ki, az elmúlt évszázad találmányait ex eventu megjövendölve. A vasmadarak, ló nélküli (lőcsetlen) kocsik, villany, vasút, telefon elterjedését hirdették a hitetlenkedő népnek a Gagyi József adatközlői által megnevezett parasztpróféták és a Teknyőkaparó is. 35 Nyilvánvalóan interetnikus jelenségről van szó, a technikai fejlődés amely az egyszerű emberek számára követhetetlenné válik - minden modernizálódó társadalomban hasonló hatásokat vált ki. Németország délnyugati részén Philipp Mattháus Hahn plébánosról jegyezték fel, hogy szolgálati helyein megjövendölte a vasutat. 36 Az „urak" elleni háború szintén felbukkan az oralitásban, hiszen a végítéletet mindig a társadalom alsóbb osztályai várják és prófétálják (a hatalom és a vagyon képviselői a próféták leszerelésén munkálkodnak). Fordítva is igaz a dolog, nevezetesen a középkor és az újkor szociális népmozgalmaiban a szocialista-kommunista eszmék elterjedéséig fontos szerepe van a közeli vég érzésének. A Jezsuita könyvben benne volt, hogy akkor lesz „jó világ", ha minden nemzet megöli a maga urát 37 . Polner gyűjtései között olvashatjuk, hogy elcserélik majd az új kabátot a rosszra, akinek nem lesz kérges a tenyere azt büntetik. A „híd végén felakasztott bíró", vagy „az úr fut, de senki sem kegyelmez neki" tipusú jövendölés-képek is ide tartozhatnak. 38 Sok egyéb - a XX. század csodáira és szörnyűségeire vonatkozó - „visszadatált" dolgot említhetnénk. Egy szerteágazó téma kicsiny szeletét kívántam „elnagyolt ecsetvonásokkal" felvázolni. Legfőképpen az eszkhatológikus hagyományok egységességét, rendszerjellegét hangsúlyoznám. Ez az egységesség mindazonáltal nem jelent homogenitást, sem térben, sem időben. Regionális különbségek az elemek variabilitásában, a hagyományozódás folyamatában ugyanúgy kimutathatók, mint a történeti rétegek az írott próféciákban. Célszerű lenne egy motívum-katalógus létrehozása, és az európai keresztény kultúrkör párhuzamos hiedelmeinek vizsgálata. Hiszen világvégehagyományaink is a magyar folklór értékes - bár még kevéssé ismert- részei. Irodalom BAUSINGER, Hermann Népi kultúra a technika korszakában. Budapest CLIFFORD, Paula 1999 A végidők rövid története. Budapest DOBOS Ilona 1986 Paraszti szájhagyomány, városi szóbeliség. Budapest ELIADE, Mircea 1995 Vallási hiedelmek és eszmék története II.köt. Budapest GAGYI József 1998b Jelek égen és földön. Csíkszereda GALUSKA Imre 1992 Kesznyéteni népi elbeszélések, in: Folklór és etnográfia 67. Debrecen GYÖRGY Lajos 1929 Egy középkori Sibylla-vers régi magyar irodalmunkban. Pécs JUNG Károly 1983 „Mire a kétezer betellik...,, Magyar Szó, augusztus 13. 1984 A kisebbedő virágokról Magyar Szó, szeptember 15. 1990 Hiedelemmondák és hiedelmek. Újvidék 1991 Köznapok és legendák. Újvidék KÁLMÁNY Lajos 1893 Világunk alakulásai nyelvhagyományainkban. Szeged 28 Varga J. i.m. 201.; Kálmány L. 1893. 70-73. Hasonló próféciákat idéz Lammel A.-Nagyl. 1986. 523-524. 29 A Máté 24.2. Jeruzsálemre, a Jel. 18.2. a „nagy Babilonra"(Rómára) vonatkozik 30 Polner Z. i.m. 40., 46., 49. Rákos (és a Duna) szerepel egy dunapentelei nazarénus, a „félszemű Rekenye"jövendölésében is.Veress É. 1956. 572. 31 Tánczos V. 2000. 206. A csíksomlyói búcsú alkalmával, a hajnali napváráson énekelték a „Hallgassatok csak énrám jól, csuda történetet mondok..."kezdettel: „ Budapestnek nagy térsége /híres Rákosnak mezeje /lesz a vérpatak tengere I bűnös nép nagy veszedelmére II Piros vérek kiontatnak, I testből nagy halmokat raknak, I hitetlenek mind jajgatnak, I de oltalmat nem kaphatnak." 32 Polner Z. i.m. 46-48. 33 „Almád vize" (szegvári, mindszenti, óföldeáki adatközlő), „Sümek-hídja" (Makó) Polner Z. i.m. 40, 48-49., Gyergyóditrón és Gyergyószentmiklóson a templomhoz „bejön a szarvas, s nem lesz, aki elhajtsa". Gagyi J. i.m. 45. 34 „Az a Teknyőkaparó azt mondta, majd méglátjátok, lányaim, mikor ez a pirosság kimúlik ennek a répának a közepibű, akkor a lányoknak se lesz szégyene. De úgyis van." Polner Z. i.m. 66-67. ; Kálmány L. i.m. 67. Jung Károly többször is foglalkozott a témával Id. Jung K. 1983, 1984, 1990. 182-186.; 1992.124. Gyűjtőmunkám során csak Jánohidán találtam erre vonatkozó adatot. 35 Gagyi J. i.m. 40-45.; Polner Z. i.m. 59-63. 36 H. Bausinger, 1995. 28-29. Ahogy a magyarországi prófétáknak, úgy neki is természetfeletti képességeket (jóslás.csodatévő gyógyítás) tulajdonítottak. 37 Báthor Pálné Miklós Borbála sz. 1925, Jászapáti 38 Gagyi J. i.m. 43., illetve Polner Z. i.m. 70. 308
