H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)
Törőcsik István: „Hallgasd Sybilla jövendölését..."-(Egy vallási ponyvatípus hatása a folklórban)
A történet legtöbb motívuma szerepel a szóbeliségben. Mielőtt azonban ennek tényét alaposabban megvizsgálnám, a ponyva egy XVII. századi előzményére!?) szeretnék kitérni. 22 1649-ben Bréver Lőrinc lőcsei nyomdájából került ki az a vers, amely a „AZ SYBILLANAK JÖVENDÖLÉSÉRŐL, Es Salamon KIRÁLYNAK BÖLTSESEGERŐL címet viseli. Szerzője egy bizonyos Gyirwa Wentzel, aki a szöveg eredetijét németből fordította magyarra. A vers csonka, a hiányzó rész német párhuzamokból rekonstruálható. Témánk szempontjából különösen négy motívum miatt érdekes. Már a nyomtatvány címében is megjelenik 'Sybilla', de mint Sába királynője, aki Salamon bölcsességét akarja próbára tenni. Pausaniasnál szerepel Sabbe, aki eredetileg egy lybiai, vagy kaldeoni Sibylla lehetett, és hasonló hangzású neve a tévedés alapjául szolgált. 23 Sába királynőjének Sibyllával való azonosítása először Georgios Monachos 866-ban lezárt világkrónikájában szerepel, de bizonyos, hogy ezt ő is korábbi művekből meríti. A Szentírás nem sokat ír a látogatásról, csak utal a király bölcsességének próbájára, felcsigázva ezzel a későbbi korok emberének fantáziáját. A másik jellemző motívuma a műnek az ún. császárjóslat 24 . Előzménye a keleti eredetű messianisztikus várakozás, valamint Vergilius IV. eclogája, mely Róma közelgő aranykorát hirdette. A III. századból maradt fenn egy jövendölés, miszerint Tacitus császár (275—276) családjából egy világuralkodó születik, aki 120 évig él, hatalmát halála előtt visszaadja a szenátusnak. A birodalom felbomlása után Bizáncban jövendölték, hogy Konstans (641-688) hatalmi jelvényeit a Golgotára (az abdicio keresztény helyszíne) teszi le. A legenda újjászületése a frank birodalom létrejöttéhez köthető. Az arab előrenyomulás miatt a Szentföld visszahódítása és a pogányok megtérítése is, - mint egyetemes óhaj - bekerült a hagyományba. A XIII. század keresztény illúzióiban a már említett II. Frigyes és a valós személynek hitt János pap(király) két tűz közé szorítják a mohamedánokat és legyőzve őket Jeruzsálemben találkoznak, mikor is a kiszáradt fa kivirágzik. Utóbbi lassan összemosódott a hatalom visszadásának - szintén jeruzsálemi - helyszínével. A békecsászár alakja a középkor folyamán „nemzeti" színeket öltött (bizánci, német és francia). A magyar fordítás alapjául szolgáló német nyelvű Sibyllák meglehetősen negatív képet festenek a XIV. századi viszonyokról, főként az uralkodók jelleméről. Megjósolják viszont egy Frigyes nevű nagy király trónra léptét, aki majd elfoglalja a Szentsírt a pogányoktól és pajzsát az ott álló elszáradt fára akasztja, mely ekkor kizöldül. A politikai hangulatkeltésre is alkalmas császárlegenda a késő középkortól Frigyesben egyre inkább a visszatérő Barbarossa Frigyest láttatja. A harmadik ilyen elem a keresztlegenda 25 , melyről már a II. században élt Justinus vértanú is megemlékezik. Salamon püspök Liber Apisában Ádám letör egy botnak való ágat a tudás fájáról, mely nemzedékeken keresztül öröklődve Mózeshez kerül, erre függeszti a pusztában a rézkígyót, azután elrejti, de az Egyiptomba való meneküléskor Szent József megtalálja. A bot végül Júdáshoz kerül, és Jézus keresztfája lesz. A keresztény hatású Sybilla-könyvek keresztfát dicsőítő szakaszai hozzájárultak a Sibylla-keresztlegenda kialakulásához, amely a XII. század kedvelt története volt, ezt számos redakciója bizonyítja (például a Müncheni Kódexben, vagy Viterbói Gottfried Pantheonjában). A versben szereplő változatban a tudás 22 A verset György Lajos egy példás elemzés keretében publikálta 1929-ben, a középkori eló'zményeket vizsgálva végig e tanulmányt használom. 23 Uő. 20. 24 Uő. 22. 25 Uő. 41. fájáról szakított ágat Ádám sírjára ültetik, a már terebélyes fát kivágják és Salamon próbálja beépíteni a templomba, ez azonban nem sikerül, mire félrevetteti, s ezután hídként szolgál a templomhoz. Rendeltetését a királyhoz érkező Sibylla ismeri fel, dicsőítéssel hódol előtte és nem lép rá, hanem a patakon kel át. Itt szerepel egy motívum, mely csak svéd és dán változatban ismert (Dániában és nálunk népmese formájában is). Sibyllának születésétől fogva „libalába" volt, mely - cselekedete jutalmául - meggyógyult, mikor a vizén átgázolt. 26 A 15 csodajel ősforrása az apokrif Ezsdrás IV. könyve, mely az első század végén keletkezett. Szent Ágoston De civitate Dei-jében szerepel egy 27 soros vers, mely állítólag Jeromostól származik és a VIII. Sibylla-könyvben maradt fenn. Beda Venerabilis köti a tizenöt jelet tizenöt naphoz. Magyarul először Temesvári Pelbártnál szerepel, innen kerül be az Érdy-kódexbe. A XVI. században ez is népszerű. Általában önállóan, mint Hieronimus által hagyományozott jövendölés kerül be a különféle verses és prózai művekbe. Kissé népies vers formájában 1793-ban és 1840-ben is kinyomtatják. Gyirwa művében a következők szerepelnek: 1. A tenger negyven ölnyire felemelkedik. 2. Hirtelen leapad, vize alig látható. 3. A tengeri állatok szörnyű hangon ordítanak. 4. A vizek égni kezdenek. 5. A növényekből vér folyik. 6. Az épületek összeomlanak. 7. Kősziklák meghasadnak. 8. Földindulás. 9. „Mindenben romlás." 10. Az elrejtezettek előjönnek. 11. Halottak feltámadnak. 12. Csillagok lehullanak. 13. Az állatok elpusztulnak. 14. Minden ég. 15. A föld és az ég megújítása. A középkori Sibylla—versünk összehasonlítva a múlt századi ponyvával szembetűnő egyezéseket mutat. Sibilla és Salamon találkozása, mint kerettörténet, a három főbb - apokrif - motívummal együtt mindkettőben megtalálható. Az egyetlen jelentékeny eltérés, hogy a vers első 182 sora (amely a teremtést, a bűnbeesést és a fa történetét mondja el) a ponyvából hiányzik. A 15 jelenség helyett Sibilla 5 + 12+7 jelet említ, de csak az utolsó hét vonatkozik közvetlenül a világvégére. A vizek égése (15/4: 7/4) és a vérző növények (15/5: 7/1) egyeznek pontosan, de a ponyvákban különböző helyeken elszórva szinte az összes többi megtalálható. 27 Ezenkívül kisebb részletek vannak átemelve (Salamon kérdései, az 1400 év, a bűnök ostorozása, az új divatú öltözetek kárhoztatása stb). Van olyan részlet, melyet éppen a XVII. századi szöveg ismeretében nyer értelmet, így például a pávaszemű (a kéziratos változatban pápaszemű!) csillag. Valójában az üstökös csóvája miatt - „Páva farkú tsillag láttatik az égen." Világos hogy Sibilla-jövendöléseink cseh ( esetleg német) fordítások. Semmi nem zárja ki azonban, egy magyar nyelvű szöveghagyomány középkortól tartó kontinuitását, hiszen az egyes elemek, motívumok a 26 Kalotaszegi népmeseként olvasható: Ethn. 1894. V. 141. 27 Már a Gyirwa által említett és a Lépes Bálint művében (AZ HALANDÓ ES ÍTÉLETRE MENENDŐ TELLYES EMBERI NEMZETNEK Fényes TVKORO. Prága MDCXVI. MÁSODIK KEONYV AZ ITELETROEL. V. 60-62.I.) szereplő jelek között is van különbség, pedig a két kiadás között csupán 33 év volt. 307
