H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Törőcsik István: „Hallgasd Sybilla jövendölését..."-(Egy vallási ponyvatípus hatása a folklórban)

egyes megjövendölt események dátumával és sorrendiségével bánnak nagyvonalúan. A történet maga egyébként igen érdekes, egy párhuzamát láthatjuk a Mircea Eli a de által idézett eleusziszi esetben.™ A főszöveg első fejezete {A Jövendölés kezdete) Michalda, Szabini királynéja Salamonhoz való megérkezését mondja el. A következetesség hiánya már itt tapasztalható; Michalda később Sibilla lesz, ugyanakkor a „jós asszony" is Sibilla volt. A titulusa „Szabini" (majd Szabin) királynő, de Szaba varosából érkezik, „mely Jeruzsálemtől 241 mértföldnyire van,,. Ennél a résznél néhány soros - szinte tudományos igényű - hivatkozást olvashatunk a különféle forrásokra, melyek tanúsítják, hogy a nevezett területen abban az időben valóban királynők uralkodtak. Az Ószövetség vonatkozó részének magyarázata (Sába királynője Salamon bölcsességének hírére, annak megtapasztalására érkezett Jeruzsálembe)

14 helyett itt már az áll, hogy Sibilla/Michalda kifejezetten a jövő dolgokat elmondani érkezett, melyet Salamon az ő bölcsességénél fogva leíratott és eltetetett. „Ezen jövendölést tartalmazó könyvet a különféle iratok között Krisztus fel feszítése után 174 évvel megtalálták és Teler János által napfényre hozatott." Ez a megfogalmazás a „szent helyen találtatott írás" hitelesítéseihez hasonlít, de ez már a második nyilvánosságra hozatal (a római után). Sibilla Jeruzsálemhez érve „alkalmazkodott Mózes írásához képest" és mezítláb ment a Cedron folyóig, melynek fatörzs-hídjában felismerte a későbbi keresztfát, és - nem akarván rálépni - átgázolt a folyón. Ez a középkorban virágkorát élő, számos változatban lejegyzett ún. keresztlegenda, melyről még lesz szó. A királynő találkozik Salamonnal, átadja a hozott ajándékokat és kilenc hónapig marad Jeruzsálemben. Ezen időszak három napján kerül sor a már említett jövendőmondásra. Ennek első képei elég sötétek: a királyság felbomlása, a babiloni fogság, a templom pusztulása, majd a római uralom. Felbukkan azonban a reménysugár is, a Messiás (újbóli utalás hangzik el a keresztfára), és „dióhéjban" a világvége. Ez a tömör eszkatológia mindazon eseményeket tartalmazza, mint a Máté evangéliumának ún. Kis Apokalipszise. Salamon megkérdezi, hogy vajon a Messiás halála egybeesik e az utolsó ítélettel. Természetesen Sibilla folytatja a prófétálást Jeruzsálem pusztulásával, a kereszténység elterjedésével. Salamon ismét kérdez, mire Sibilla összefoglalja a világtörténelmet, „míg a Megváltó halála után 2000 évvel napnyugat felöljön egy király, ki a pogányokat az igaz hitre téríti, kinek ideje alatt napfényre jön mindazon kincs és földijavak, melyek addig födve lesznek." Halála után a nép ismét elromlik (ez a periódusosság ótestamentumi jellegzetesség; a fáraó szivét is újból és újból megkeményíti Jahve, de más példákat is találhatunk az általános bűnbeesés motívumaival

15

) majd Illés (Éliás) és Hénoch (Énók) térítik meg, „úgy hogy egy nyáj és egy pásztor lesz", ezután következik be Jézus második eljövetele. Ámen. - fejeződik be az első nap jövendölése és sejthető, hogy a történelem „rezüméjét" majd a következő két nap alkalmával fejti ki a királynő, aki közben „elment a Salamon által neki kijelölt lakosztályba nyugodni". Az elhangzottak közül a napnyugati király különösen érdekes. Legendás alakja több mint kétezer éves, hiszen Izrael már Jézus fellépésének idején is politikai Messiást várt, egy uralkodót, aki visszaállítja az ország szuverenitását, a középkorban pedig a békecsászár eljövetelének várása formájában él tovább. Ennyit mond el Sibilla az első napon, mely beszéd Salamon (és a kedves olvasó) kíváncsiságát érthetőleg nem elégíti ki. 13 M. Eliade, 1995. 327-328. Egy öregasszony száll fel az Athén—Korinthosz autóbuszra, de leszállítják, mert nincs jegye. Erre - önzőségük miatt - megfenyegeti az utasokat („...még füvetek, vizetek se lesz!"), majd eltűnik. Az eset a Teknyőkaparóhoz hasonló, természetfeletti képességekkel is rendelkező prófétáló személy - mint hiedelemalak - szempontjából is érdekes. A második rész igen sajátosan kezdődik. „Éljsokáig királyom, mert a te uralkodásod alatt jól megyén sorsa a népnek, míg halálod után, midőn az utolsó, vagyis a 7-ik Trakwin fog uralomra jutni, ismét gonosszá lesz a nép és Róma sokat fog szenvedni." Rejtély, hogy milyen logika alapján jelenik meg Róma hirtelen a képben (valószínűleg olyan fokú szövegromlásról van szó, amely miatt ez a részlet már nem értelmezhető). Egy hirtelen ugrás: 1220. évben „a királyok és papok egymás ellen fognak támadni,,. Lehetséges, hogy az itt szereplő évszám csupán a véletlen műve, de én úgy gondolom, hogy konkrét utalás az invesztitúra-háború azon szakaszára, amikor II. (Hohenstaufen) Frigyes vetélkedett a pápával az európai főhatalomért.

16 Az emberiség újból elromlik, ami törvényszerű büntetést von maga után, ez szárazságban, tűzvészekben, földrengésekben fog realizálódni. A „nép" mindezek ellenére nem tér vissza a helyes útra, hanem dacol a haragvó Istennel. Megjegyzem, külön tanulmányt érdemelne az égi csapások között szereplő elsüllyedő falvak és városok képzete is. Továbblépve a történelemben, az 1400-as év következik. Ez a dátum azért jeles, mivel az égen ún. pávaszemű csillag (üstökös) jelenik meg, „mely égi jelenség után négy évre a keresztényeket sok sanyarúság, vízöntés, tüzek, háborúk tengeren és szárazon, lopások és gyilkolások érik, olyannyira, hogy az apa a fia ellen, fiú az apa ellen, testvér testvér ellen, a papok a világiak ellen kelnek és az erősebb a gyöngén fog uralmat gyakorolni." Az aprólékos leírás a továbbiakban kitér a nők kihívó öltözékeire, az egyháziak bűneire, melyek büntetése most sem maradhat el. A számarányok egyszer irreálisak „nem marad meg hetedrészük sem,,, másutt viszont hihetőbbek „harmadrészét az emberiségnek ismét eltörli különféle nyavalyák által J''. Itt következik öt jelenség felsorolása, melyek a fenti történéseket megelőzik: 300 ölnél is mélyebbre fognak ásni, az ásványkincsek miatt a nép vásározni és uzsoráskodni fog a pénz fontosabb, mint az Isten „Negyedik és legnagyobb jelenség lesz, ha a római császárság nagy átalakuláson fog átmenni, mely változás az egész világot bámulatba ejti." Napnyugatról jön egy király „ki az Istennek választotta lesz, ki által lesz a nép büntetve". Ekkoriban korrupt bírók fognak tevékenykedni, a páncélba öltözött seregek pedig óriási háborúkat vívnak. „Főleg egy sokáig tartó háború lesz Krisztus halála után 1970 év körül, amikor nagy vértenger lesz." Az ítélet napja csak az egész emberiség megtérése után lesz. Eddig tart a második rész. A harmadik napon - mielőtt belekezdene - Sibilla maga kéri a jövendölés lejegyzését. A királynő „átszellemül", arca a naphoz válik hasonlóvá, amint az Jézus színeváltozásánál le van írva és Salmon ugyanúgy megijed, mint az apostolok. Ez is azt kell bizonyítsa, hogy az „Úr lelke" adta meg neki ma jövendőmondás képességét, bár sokan nem hiszik majd el és kinevetik, ezért fontos a leírása és a megőrzése. Salamon után lesz még 9 császár és 56 király, de mindegyiknek „más hite és törvényei lesznek", ez nagyban hozzájárul a nép megromlásához. Csehország „kerletén" új főváros épül (Prága), de vallásukban ennek lakói is megromlanak, ezért királyaik sanyargatni fogják őket. „Négy napot az uraságnak, és csak két napot lesz szabad a maguk számára dolgozniok. Fog ez pedig történni 1929 év körül. Ez időbeli királyuk nem lesz vallásos, ennélfogva sok szerzetet és templo14 2 Krón 9.1-12.; 1 Kir 1-13. 15 Vö. az aranyborjú a pusztában, Illés és Ninive, Szodoma és Gomorra stb. 16 II. Frigyes a középkori Antikrisztus legendáknak is gyakori szereplője Id. B. McGinn, 1995.165-170. 17 A „harmadrész" emberiség elpusztítása bibliai eredetű, (pl. Jel 8.7.) 305