H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Gulyás Éva: Adatok Gömör népi gyógyításához

3. Betegségek és gyógyításuk Először az irracionális, mágikus eljárásokat, majd a racionális gyógymódokat mutatom be, melyet nagyobb egységekre bontva fo­gok tárgyalni a népi szemléletmódot kifejező, a néprajzi szakirodalom­ban mások által is alkalmazott „külső" és „belső" betegségek meg­különböztetés szerint. 34 Mágikus gyógymódok: számos olyan betegség volt, melyet a mágia alkalmazásával orvosoltak. Ide tartoznak a ráolvasások, imák, átkok, szitkok, amikor a szó erejével próbáltak úrrá lenni a beteg­ségen. Többnyire nem tisztán, hanem más eljárásokkal, analógiás mozdulatokkal, köpködéssel, keresztvetéssel kísérve alkalmazták. Ráolvasással gyógyították az árpát, tyúksegget, és a finkő nevű betegséget. Ha valakinek árpa volt a szemén a másik szemközt köpte és mondta: „Szar az nem árpa!". (Trizs). Szuhafőn azt mondták az árpára, hogy „tapadjon rá, vesszen rá!" A Szuha völgy falvaiban analógiás mozdulattal lekaszálták, szembeköpték az illetőt és közben azt mondták: „ Az Atyának, Fiúnak, Szentléleknek nevében. Ámen." 35 A tyúksegget általában szemölcsnek mondják ezen a vidéken. Ignéczi Béla tanító 1939-ben egy visszafelé számláló ráolvasást jegyzett fel Susán: „egy asszony tud olyan módot, amivel a kézen található szemölcsöt elpusztítja: a szemölcsöt egy kis házi fonalból készített gombolyaggal megdörzsöljük háromszor, s közben ugyanannyiszor mondjuk: sem nem kilenc, sem nem nyolc, sem nem hét...stb., semmi­se voltál, semmi légy! Ezután a fonalat az eresz csurgója alá elássa, s mire az ott elrohad, a szemölcs is elmúlik a kézről." 36 A medvesalji Egyházasbáston azzal a különbséggel végezték, hogy először meg­számolták, hány tyúksegg van a beteg kezén és ezzel a számmal kezd­ve mondták el a visszafelé számláló ráolvasást, miközben szent György nap előtt fogott kiszáradt békával dörzsölgették a tyúk­segget. 37 A tyúksegg másik ismert gyógyítási módja, az újholdkor végzett ráolvasás. Ennek számos variánsát ismerik. Trizsben a beteg kiállt a ház végére és mondta: „Új hold, új király, / Engem hívnak vendégségbe, / de én oda nem megyek, / elküldöm a tyúkseggem. Aztán lesöpörte, megköpködte és elmúlt". Egy kaviccsal is meg­dörzsölhette a tyúksegget, utána a kavicsot megköpködte és a feje fölött hátra dobta, miközben mondta: „Amit látok újuljék, amit verek elmúljék!" vagy „No te tyúksegg, mostan összepisillek, de hogyha egy hónapra itt leszel, isten uccse, összeiprikollak!" 38 Ha a nyelven finkő nőtt, a következőt kellett mondani: „Finkő nőtt a nyelvemen, ha kőtt, ma kőtt, holnap olyan legyen, mint a szomszédasszony seggi!" Miután ezt elmondta, köpködnie kellett és mondani: „Tapadják rá!" 39 A katoli­kusok gyógyító eljárásaiban a keresztvetésnek, imának fontos szerep jutott. Trizsben a kelést „egy katolikus asszony háromszor megke­resztelte. Három nap jött a beteghez és minden nap háromszor megke­resztelte. Atyának, Fiúnak, Szentlélek Istennek nevében, ámen." 40 Néhány betegség gyógyításánál az analógiás mágia elve érvé­nyesült. A szent Antal tüzét - a Szuha völgyében folyosónak neve­zik -, a sárgaságot, a pokolhólyagot, a tyúksegget lehetett ilyen módon elmulasztani. A szent Antal tüze nagy pirossággal jár, ezért a gyógyításánál is előnyben részesítették a piros színű szereket. Medvesalján a karácsonyi morzsát a parázsra szórták, arra piros 34 Pócs É.-Hoppál M. 1970; Pócs É., 1964., Gulyás É. 1974. 35 Kertész J., 1989. 36 DobossyL, 1989.74. 37 KoticsJ., 1986. 91. 38 Orzsi Z., Barna G., Pap Mária, Szuhafő. DENIA:256., Zsadányi T.—Martin E., Trizs. GA 235. 278 4. kép. Rontás megelőzésére használt hólyagmogyoró, Kelemér, 1995. (Szabó László felvétele) szemű kukoricát tettek és a beteg testrészt megfüstölték vele. 4 ' Hidegkúton a füstölés után veres ruhával takarták be a beteg részt. A sárgaságban szenvedőnek sárgarépából csináltak ivópoharat, abba aranygyűrűt tettek és abból kellett innia. 42 A medvesalji Almágyon karácsonyi morzsát kötöttek egy kis zacskóban a beteg nyakába, mire az elöregedett, besárgult, addigra a betegről is elmúlt a sár­gaság. 43 A pokolhólyag sötét színű, fekete vagy kék seb volt. Gyógyításánál is sötét színű anyagokat használtak, a fekete selyem­kendő rojtját húzták bele, hogy kifakadjon, utána aszalt szilvát kima­goztak és ráborították a hólyagra. De gyógyították pokollapuval (Pa­ris quadrifolia) is. A tyúksegget a tyúk zúzájának visszájával kellett megkenegetni, utána az eresz csepegésébe tenni, mire elrothad, ad­digra a betegség is elmúlt.(Trizs) 44 A különböző kiütéses betegségeket (pl. kelések) az érintéses má­gia segítségével próbálják másra átruházni. A betegséget bedörzsölik babbal, pénzérmével, utána kiöntik a keresztútra és aki keresztül megy rajta, elkapja. „A kelést, azt meg lehetett babonázni. Az én ura­mat is így gyógyították meg. Meg kellett főzni a fehér babot. Annak a babnak a levével le kellett mosni, babjával pedig meg kellett nyomkod­ni. Ki kellett vinni a keresztútra, olyan helyre, ahol sokan járnak. Ha valaki belelépett, már vitte is." (Ragály) 45 39 Orzsi Z., Barna G., Pap M. Szuhafő. DENIA: 256. 40 Zsadányi T.—Martin E. Trizs. GA 235. 41 Pócs É., 1965.79. 42 Orzsi Z., Alsószuha, DENIA:458. 43 KoticsJ., 1986. 38. 44 Zsadányi T.-Martin E. Trizs. GA 235.

Next

/
Oldalképek
Tartalom