H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Szabó László: Guzsalyok és guzsalytípusok Jász-Nagykun-Szolnok megye múzeumi gyűjteményeiben

31. kép. Szolnok Megye Néprajzi Atlasza 51. Kendermunkák A guzsaly neve D guzsaly # gyalogrokka O rofka te - miskolci és mezőkövesdi stílus egyik változatát képviselő bútorok színvilágával egyezik, mutatja az asztalosmesterség hatását, vagy éppen azt, hogy e guzsalyt is ők készíthették. Ez a típusú guzsaly sem az egri, sem a miskolci múzeum gyűjteményében nem lelhető fel, a szomszédos nyírségi és hajdúsági területekről pedig a Déri Múzeum is csak egyszárnyú guzsalyokat őriz, s ez mindenképpen behatárolja a készítési körzetet. A harmadik, megyéhez köthető önálló stílust csak néhány darab képviseli Kunszentmártonból és Tiszasasról. Ez az alul lapos, fűrészelt díszítésű oldallal ellátott, felül fonásszerűre vagy egyenesre kiképzett forma a Tiszazugot és Kunszentmártont képviseli. 1886-ból ismeretes az első ilyen darab. Párhuzamait eddig nem közölték, emlékezet szerint a Tiszazugban azonban voltak ilyenek. A propeller alakú talppal rendelkező, festetlen és esztergált guzsalyokat felvidékieknek mondják, s ez a típus a Jászságban, Szolnok környékén, Tiszafüred vidékén és a Tiszazugban is felbukkan. Készítésének helyét nem tudjuk pontosan, ugyanis a Lajos Árpád által közölt cserépfalusi esztergált guzsalyok egészen más rúdformát mutatnak, a Hermán Ottó Múzeum és a Dobó István Múzeum sem rendelkezik hasonló darabokkal. Elgondolkoztató azonban az, hogy hasonló típusú guzsalyt Jászapátiból helyi bognár munkájaként adatoltak ugyanúgy kiképezve, s ugyanolyan faanyagból. Kunszentmártonból és a Jászságból más faanyaggal és más talppal, minden bizonnyal helyi mester munkájaként. Esztergálási technikája közel áll a pipaszárakéhoz, a jászságiak anyaga is meggyfa. Az esztergált, mesterek által készített guzsaly tehát megvolt itt is. Nem igazolható tárgyakkal a cserépfalusi, bükkségi meszesek guzsalyárulása sem, noha ezt gyűjtéseink során többen említették. A mindenhová szállító mezőkövesdiek guzsalyai is elkerülték Tiszafüred környékét, s minden bizonnyal azért, mert helyben megfelelő számú és minőségi, a rendelési igényt közvetlenül kielégítő guzsalykészítők voltak. Befejezésül még annyit tennénk hozzá: a guzsaly munkaeszköz, amelyet a már ismertetett okok emeltek ki a használati tárgyak közül, s tettek műalkotássá. A guzsaly formája, ha részleteit is nézzük, valójában esetlen tárgy, csakúgy, mint egy kasza, amely önmagában, ha nem munka közben szemléljük, szinte érthetetlen, átláthatatlan szerkezetű. Ám ahogyan kézbe veszik, suhintanak vele, azonnal szépnek is tűnik. A guzsaly is hasonló munkaeszköz. Igazodik a test méreteihez, szinte fél keretbe foglalja az embert és vele alkot egy esztétikailag is figyelemre méltó egységet. Mint tárgy, mint munka eszköz kiforrott alakú, formájú, a munkafolyamat e szépséget - ame lyet primer esztétikai értéknek tekinthetünk - tükrözni tudja. E kifor rótt formára, e primer esztétikai értékre, amelyben a szép és jó (hasz nos) még együtt jelentkezik, rakódott rá a díszekben kifejezésre jutó 245