H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11. (1999)
Kertész Róbert-Sümegi Pál: Teóriák, kritika és egy modell: Miért állt meg a Körös-Starcevo kultúra terjedése a Kárpát-medence centrumában?
KERTÉSZ RÓBERT-SÜMEGI PÁL TEÓRIÁK, KRITIKA ÉS EGY MODELL: MIÉRT ÁLLT MEG A KÖRÖS-STARCEVO KULTÚRA TERJEDÉSE A KÁRPÁT-MEDENCE CENTRUMÁBAN? 1 „Tó vizébe követ dobtam, s három évszázadra rá összerezzent egy királylány Aldebarán csillagán." (Mária Quintana: Dalok, 1957) Bevezetés Az 1960-as évektől kezdődően a múlt eseményeinek feltárásában vezető szerepet játszó időtudományok egyik legfontosabb tudományfilozófiai alapelve a többszörös munkahipotézis lett. Ezen alapelv szerint a tudomány és a tudományos gondolkodás nem a valóságról tett megmásíthatatlan, torzítatlan és előítéletektől mentes kijelentéseknél kezdődik, hanem a valóság megismerésekor több alternatívában is gondolkodni képes feltáró munkánál. A többszörös munkahipotézis elve értelmében a lehető legtöbb, adatokon, modelleken nyugvó tudományos munkahipotézist kell megfogalmaznunk egy jelenségnek a magyarázatára, és ezeket a hipotéziseket egymással szemben kritikailag tesztelve a hibásakat progresszíven elhagyjuk. A cél az, hogy végül is egy olyan magyarázathoz jussunk el, amely közelebb áll a valósághoz, mintha csak egyetlen hipotézist vettünk volna fontolóra. Ez a metódus a kutatókat olyan alapadatok, bizonyítékok keresésére ösztönzi, amely egyetlen kivételével az összes többi elmélet elhagyását lehetővé teszi. A módszer alapvető filozófiai elvnek tekinthető az ember és környezet kapcsolatának feltárásában meghatározó jelentőségű negyedidőszaki őskörnyezeti munkák, a régészeti, geológiai, őslénytani adatokat és ismereteket szintetizáló környezetrégészeti vizsgálatok esetében, de igen fontos a paleomorfológiai, paleohidrológiai és paleoökológiai eredményeket magába foglaló geológiai vagy paleontológiái kutatásokban is. Általában a tudományos kutatás, de különösen a többszörös munkahipotézis alapelve megköveteli, hogy az új adatok felhalmozódását, alternatív elméletek kialakítását követően a korábbi tudományos modelleket, gondolatokat újraértékeljük. Ez az újraértékelési, modellalkotás! folyamat kiemelkedően fontos a régészetet, geológiát és őslénytant egyaránt magába foglaló időtudományok területén, hiszen egy új régészeti lelőhely felfedezése, feltárása, vagy egy geológiai szelvény, fúrás feldolgozása a különböző munkahipotézisek között szelektív hatású lehet, és a korábban megfogalmazott modellek helyett az újabbaknak, pontosabbaknak, átgondoltabbaknak nyújthat kibontakozási lehetőséget. A munkahipotézisek közötti szelekciós folyamat meggátolja, hogy egy-egy abszolútnak kikiáltott, de alapjaiban kétséges eredmény vagy modell évtizedeken keresztül lelassítsa a tudomány fejlődését, behatárolja a tudományos gondolkodást; viszont serkentőleg hat a fejlődés legfontosabb motorjára, az érdemi vitára. Általában - de nem szükségszerűen — az egyes generációk váltásakor erősödik fel a tudományos vita a különböző munkahipotéziseket képviselő kutatók között, és ezek a polémiák a tudományos generációk konfliktusainak forrásai lehetnek. Véleményünk szerint ez utóbbi elkerülhető vagy minimális mértékűre csökkenthető abban az esetben, ha a különböző generációkhoz tartozó, eltérő életkorú kutatók: 1 A tanulmány az OTKA FŰI8058 sz., F023129 sz., az MHB „A Magyar Tudományért" Alapítvány 65/95/1. sz. és az FKFP-502. sz. pályázatainak támogatásával készült. Kutatásainkhoz az anyagi feltételeket „A Jászság ősrégészeti kutatásáért" Alapítvány (MOL Rt., Szolnok; Alföld Program, Kecskemét; Tisza Klub, Szolnok; OTP Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága, Szolnok; „Topán" Műanyagfeldolgozó és Szolgáltató Kft., Budapest; Jászberény Város Önkormányzata; LEHEL—Elektrolux, Jászberény; Profext Kft., Jászberény; Jászsági ÁFÉSZ, Jászberény; „Jászságért" Alapítvány, Budapest, Kasza Csaba, Szolnok és a Csiki Kft., Jászboldogházai, valamint A Magyar Vidékért Alapítvány biztosította. Támogatásukat köszönjük. 2 Sümegi 1998, 367; Sümegi-Kertész 1998a 3 Chamberlin 1965, 756-757 4 Bell-Walker 1992, 11-12 5 Birks—Birks 1980, 6-7; Butzer 1982, 6-8, 14-16 6 Watson 1969, 489-492 7 Butzer 1982, 3 9
