H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11. (1999)
Zádorné Zsoldos Mária: Az 1831. évi kolerajárvány a Jászkunságban
Megnézte a temetőt is és megállapította, hogy a halottakat elég mélyre temetik. e) A betegeknek az orvosi szereket ingyen adták. Az Állandó Bizottságot is ellátták orvosságokkal, hogy ők is tudjanak a betegeknek osztani, ha később jutnának orvoshoz. Ezt a vizsgáló bizottság nagyszerűnek és dicséretesnek tartotta. f) A bizottság az ellenőrzés alatt meggyőződött arról, hogy mind a nagykun kapitány, mind az orvosok, mind az Állandó Bizottság mindent megtett a betegségben szenvedők érdekében 18 Összességében elmondhatjuk, hogy Kisújszálláson 1831. december 4-én tört ki a kolera és 1832. január 13-ig tartott. Lakosainak száma: Ebből megbetegedett Meggyógyult: Meghalt 8353 fő 496 fő 334 fő 162 fő A meghalt 162 főből 79 nő, 83 férfi, hivatalnok 2, polgár, kézműves 71, jobbágy zsellér 89 fő. 16 éves korig 16-40 évesig 39 fő 45 fő 78 fő 19 A kolera elleni küzdelem idején a Nagykun Kerületben elért jó eredmény hőseinek, az életüket naponta kockáztató és mégis a helyükön maradó orvosok és az Állandó Bizottsági tagok nevének felelevenítése és megörökítése is kötelességünk. Orvosok: Balogh József a megye főorvosa Mentzler Filep seborvos Zsengellér József seborvos Miskolczi Lajos seborvos Pap Sámuel seborvos Németh Benjámin seborvos Hutsék János seborvos Az Állandó Bizottságok tagjai: Karcagon Kisújszálláson: Kálmán Sándor, első tiszti alügyész Varró János főbíró, és táblabíró Csató Gergely főjegyző Katsó Benjámin aljegyző Benedek László aljegyző Varády István esküdt és előlülő Janó János főbíró Varádi Sámuel főjegyző Pályrohai József aljegyző Veres Gergely aljegyző T. Keviben Hajdú Mihály esküdt és előlülő Mihályi István főbíró Kenéz Mihály főjegyző Debreczeni András főjegyző Madarason Néhai Matóltsy Imre megyebeli orvos Helyette később elölülőnek Farkas Mihály főbíró Tunyogi József főjegyző Pólya János jegyző Kunhegyesen Néhai Vizy János esküdt halálával elölülőnek Józsa Mihály főbíró Nagy Ferenc főjegyző Újfalussi Sámuel aljegyző Kunszentmártonban Bozóky András esküdt s előlülő Bozóky István biztos Tóth András esküdt Nagy Antal főjegyző 20 Bozóki Lajos aljegyző A kolera elleni küzdelem pénzbe került. Az 1831. november 22-én tartott közgyűlés foglalkozott először a kerületek által benyújtott költségekkel. A betegség, járvány és terjedésének a halálozás fő okait az alábbiakban látjuk: 1. A szegénység, rosszultápláltság. 2. A tilalom ellenére nem megfelelő élelmiszerek, italok fogyasztása, (nyers gyümölcsök, hideg italok) 3. Tudati elmaradottság pl: az eleve elrendelésben való mély hit. Sokszor azért nem követték és tartották be az orvosi utasításokat. Úgy is az történik, amit Isten rendelt, minden egyéb hiábavaló. 4. Fegyelmezetlenség: az orvosi, hatósági intelmek, intézkedések be nem tartása. A kolera megfékezésére tett intézkedések: A felsőbb szervek különös gonddal foglalkoztak a betegséggel és az ellene folytatott védekezéssel. Az addig megszokott rendelkezések (őrvonal, elkülönítő házak, füstölés, a betegek szigorú elkülönítése) mellett részletekbe menő utasításokat is adtak (étkezésre, gyógyításra/. Új szervezeti formák létrehozásának elrendelésével. Ezzel céljuk a betegség terjedése elleni hatékonyabb küzdelem folytatása volt. A kolera ügyében a Magyar Királyi Helytartótanács és a nádor viszonylag sűrűn előforduló közvetlen levelezések a törvényhatóságokkal új jelenség. A levelek egy részében nemcsak utasításokat adnak, hanem a magatartásformákkal, a tennivalókkal kapcsolatos tanácsokkal, a bevált új gyógymódok írásos megküldésével és terjesztésének ajánlásával nem elhanyagolható segítséget adnak. Orvosokat küldenek. A helyi vezetés kérésére az addigi intézkedéseiket is enyhítő engedélyeket is adnak (őrvonal átlépés, kereskedés). 18 SZML Közig. ir. Fasc. 4. No. 140/1831. 19 SZML Közig. ir. Fasc. 4. No. 122/1831. 20 SZML Közig. ir. Fasc. 4. No. 1678/1831. 258
