H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11. (1999)

Kókai Magdolna: A víz szerepe Körösszegapáti hiedelemvilágában

templomi harangszóval indul. A tiszteletes úr jön kereszttel és bazsajikommal a kezébe, a harangozó szenteltvizet visz egy kehelybe. Velük megy 3-4 gyermek, csengő' van a kezekbe. Mikor kilépnek egy háztól, már csengetnek, jeleznek a következő családnak. A házigazda gyertyát gyújt, úgy fogadja őket. Bekíséri a szobába, majd énekelnek. A pap odamegyen mindenkihez, viszi a keresztet, megcsókolja, bemártja a bazsajikomot a szenteltvízbe, és mindenkit megszentel vele. Ezután megkínálja a gazda borral, és pénzt tesz az asztalra, melyet eltesz a pap. A gyerekek filléreket kapnak, ezután elmennek. Mielőtt belépnek egy házba, a házat is megszenteli a pap a négy égtáj felé vetett kereszttel, melyet a bazsajikomba mártott szenteltvízzel végez." Ilyenkor a kútba is cseppent a szenteltvízből, s ha kérik az állatok lakhelyét is megszenteli pl. a birkahodályt, hogy azok egészségesek és szaporák legyenek. Valaha nemcsak vízkeresztkor, hanem búzaszentelés alkalmával is szentelt vizet a pap. Amikor a búza kihányta a kalászát búzaszentelés volt a görögkeleti egyházban. Ekkor a búzatáblához egy nagy dézsa vizet, valamint három új, és három előző évi búzakalászból font koszorút vittek. A pap egy csokorba kötött szent növénnyel, a bazsalikommal — románul buszujoggal — megszentelte a három új koszorút, a régiből pedig vihettek haza a hívek egy-egy darabot. Ezen a szentelésen nemcsak görögkeletiek vettek részt, hanem reformátusok is. Bartha Elek 1999. Görög katolikus ünnepeink szokásvilága. Debrecen. Bálint Sándor 1976. Karácsony, húsvét, pünkösd. Budapest. Borovszky Samu é. n. Bihar vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Budapest. Fényes Elek 1851. Magyarország geographiai szótára. III. Pest. Kapczár Róza 1978. A víz szerepe a paraszti háztartásban és a faluközösség szokásaiban. In: Néprajzi tanulmányok. Mátraderecske. Eger. 5 Összegzés i !Í '•• Mint fentebb is említettem, a falu vegyes nemzetiségű, így '' felekezetileg sem egységes. A románok görögkeletiek, a magyarok * reformátusok — nagyrészt —, a harmadik vallási felekezet a '» baptista, melynek román és magyar hívői egyaránt vannak. Vallási '' szokásaikban, hiedelemvilágukban különbözik a három felekezet. 3 Bővebben a két meghatározót hasonlítottam össze e szempontból. t A vízszentelésnek a görögkeleti vallásban hagyománya van, a s reformátusoknál nincs. Hiedelemviláguk is gazdagabb. A 1 reformátusoktól alig hallottam olyan vízzel kapcsolatos hiedelmet, mely az ő hitvilágukból származott volna. Ez talán azzal 3 magyarázható, hogy a református vallás puritánabb, mint bármely más vallás, pl. a görögkeleti. Ennek ellenére nem húzható éles * határ a két nagy felekezet között. Ugyanis a szenteltvíz, a 3 nagypéntek hajnalán a „Körözsről" hozott víz, a parazsas víz j gyógyító, betegségelhárító erejében éppúgy hittek, - a szenteltvíz gyógyító hatásában még mindig hisznek - mint a görögkeletiek. 1 Mindez a két nemzetiségi csoport együttélésének következménye. Magyar Néprajzi Lexikon. 4. kötet. 1981. Magyar Néprajzi Lexikon. 5. Kötet. 1982. Manga János 1962. A hasznosi tömegpszichózis. Ethnographia. LXXIII. 355. Szendrey Ákos 1940. A magyar népszokások ősi elemei. Ethnographia Ll. 393. Vályi András 1796. Magyar Országnak leírása. III. Buda. Irodalom 15 Pap Sándor, görögkeleti, 69 éves, Körösszegapáti. 85