H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11. (1999)

Kaposvári Gyöngyi: „... Melly hatalmas a' mi nemzeti magyar nyelvünk" Egy Jászladányi születésű reformkori nyelvész: Antal Mihály

KAPOSVÁRI GYÖNGYI „... MELLY HATALMAS A' Ml NEMZETI MAGYAR NYELVÜNK" 1 Egy jászladányi születésű reformkori nyelvész: Antal Mihály 1852. május 15-én a Magyar Tudományos Akadémia nyelvés széptudományi osztálya kis gyűlést tartott gróf Teleki József elnökletével. Jelen voltak „az illető osztályokból: Czuczor, Vörösmarty, — Hunfalvy, Mátray, Repicky. Egyéb osztályokból: Bajza, Gebhardt, Győry, Horváth, Jerney, Kiss - Bertha, Brassai, Csorba, Pauler, Wenzel. Toldy Ferencz titoknok. Helmeczy Mih. pénztárnok.' Az összejövetel kezdetén Toldy Ferenc „beszéddel üllötte Antal Mihály elhunyt osztálybeli tag' emlékezetét: ... vannak lelkek, kik egy vagy más nemes ügyért léledzve, mindenütt hol szólni, felvilágosítani, kérni, buzdítani, segíteni és áldozni kell, ott vannak, szólnak, munkálkodnak, és áldoznak: de hatások, mellynek öszvege sokszor meghaladja ollyakét, kik önálló 's közvetlenül eléhozó munkálkodásuk által figyelmet gerjesztenek, sőt nevöknek némi maradandóságot is vívónak ki, hatások, mondom, még is elvegyül névtelenül azon eredmények' egyetemében, mellyeket senki nem bonczol részekre: hasonlók a' kötél' szálaihoz, mellyek csak egymássali összeköttetésökben fejtik ki bámulandó erejöket. Egy illy egyes erő volt nemzeti emeltyűink, a' nemzeti írók' sorában azon osztálytárs, kinek emlékezetét ma kívánom Önök előtt megújítani: Antal Mihály; kinek neve, homályban míg élt, 's feledékben mióta elhalt, megérdemli mégis, hogy ez osztályban elismeréssel neveztessék, 's hogy ez academia' történetlapjain, mellynek munkás tagja volt, a' vég enyészettől megóvassék.' Ki volt Antal Mihály, akit Toldy Ferenc, a neves kritikus és irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia akkori főtitkára emlékbeszédében ekképp méltatott? 1792. április 10-én született Jászladányban, ahol édesapja a község jegyzője volt, amint erről a levéltári iratok tanúskodnak. Jászladány útmutató könyvében 1788-as dátummal a következő feljegyzéseket találjuk: „Antal Mihály Úr ... meg fogadtatik ... az notariussi hivatalra fel esküttetik.' Fia az egri papneveldében tanult, majd*1811 körül Pestre ment, és ott „orvosi tudományokat hallgatott'. Ezen tanulmányait azonban félbe kellett hagynia, mert a szigorlatok letételéhez szükséges pénz nem állt rendelkezésére, így tanulmányait a jogi karon folytatta. Miután végzett, „több úri háznál nevelősködött". Első ismert munkája 1822-ben jelent meg a Tudományos Gyűjteményben. A folyóirat jelentős szerepet játszott a polgári nemzetté válás eszméinek megvitatásában. A hazai valóság megismertetésére rendszeresen közölt helyismereti, úgynevezett népleírásokat, topográfiai-statisztikai cikkeket. A műfaj egyik ismert képviselője Csaplovics János volt. Csaplovics Magyarország etnográfiájáról szóló tanulmányára reagálva jelentette meg Antal Mihály Megtzáfolások és Igazitások címmel írását. „T. Csaplovics Úrnak Hazánk' Ethnographiája mellett eddig tett, 's közlött fáradságos szorgalmát minden jó lelkű Magyar becsüli; a' ki pedig még többet óhajt, azt is reményű, hogy szorgalmát csüggedni nem engedi, hanem törekedéseit folytatván, szép munkáját az el érhető tökélletességre sietteti. De a' mező, mellyen Cs. Úr el indult igen tágas, darabos, sok akadállyal ijesztő a' megjárása. Ha tehát itt ott botlásra akad az Olvasó, legyen igazságos; mentse a' nehezet, 's ha tőle kitelik, igazítson. Érzette ezt maga Cs. Úr is önnön jegyzékeiről önmaga ezen szókra fakadván: „Mind ezekről a' hol elegendő tudósítást nem adhattam, bizonyosabb Dátumokat óhajtok azoktól, kik az Hlyen hibásan előadott környékeket jobban ismerik".... Hlyen szerény kinyílástól, de még inkább az igazság szeretetétől indítva, megenged Cs. Úr, ha az épen most említett könyvben előforduló néhány botlásait útba igazítom, némelly gondolataira pedig a' magamét, másokra kétségeimet illendően kimondom. Antal Mihály Csaplovics művének oldalszámai szerint haladva közli adatait, megjegyzéseit. Bírálatában többször hivatkozik szülőföldje szokásaira: A tanulmány az OTKA T025770 kutatási szerződése keretében jött létre. Toldy Ferencz: Antal Mihály' emlékezete. Kis gyűlés, máj. 15. 1852. (A' nyelv- és széptudd. osztálya' számára). - A' magyar tudományos intézetek hivatalos közlönye. Magyar academia. = Új Magyar Múzeum. Kiadják a Magyar Academia több tagjai. Felelős szerkesztő: Toldy Ferenc. Harmadik folyam. Második kötet. Pest, 1853. 7. p. idézett mű: 7. p. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár. Jászladány. Útmutató könyv az 1736-ik évtől kezdve 1803-ik évig. 5. p. Csaplovics János: Ethnographiai Értekezés Magyar Országról. - Tudományos Gyűjtemény 1822. IV. kötet. 3-50. p. Tudományos Gyűjtemény 1822. V. kötet. Pest, 1822. 116-122. p. Antal Mihály: idézett mű 116. p. 349