H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11. (1999)

Vadász István: A civil szervezetek területi eloszlása Csongrád megyében

Az egyesületalapítás az 1990-es évek közepén is tovább folytatódott. Általában évi 200-250 bejegyzési kérelemmel számolhatunk, így a Csongrád megyében napjainkig nyilvántartásba vett egyesületek, társadalmi szervezetek száma eléri az 1467-et. Az egyesületi szférában zajló átalakulás egyik sajátossága, hogy még mindig a sport és szabadidő tevékenységi csoportba tartozó szervezetek száma a legmagasabb, ám igen dinamikusan növekszik a szakmai, gazdasági érdekvédelemmel kapcsolatos szerveződések száma és súlya. A kulturális és a szociális ellátással foglalkozó egyesületek száma ugyan elmarad az előbbiektől, ám Csongrád megyében ezek aránya magasabb, mint az ország más régióiban, s ez arra utal, hogy ezeken a területeken a civil szervezetek erőteljesebben érzékelik a problémákat. A polgárvédelemmel kapcsolatos szerveződések aránya országos viszonylatban a 3-5. helyen áll, s ez ugyancsak figyelmet érdemel. 1994-ig gazdaságfejlesztéssel, illetve a településfejlesztéssel nagyon kevés szerveződés foglalkozott, ám ezen a téren az utóbbi években a különböző kistérségfejlesztési szerveződések megalakulása már (pl. Homokháti Önkormányzatok Kistérségi Társulása, Kistelek Környéki Települések Területfejlesztési Társulása, Árpád Kistérségfejlesztő Egyesület, DélAlföldi Térségfejlesztő Társulások Szövetsége) lényeges változást eredményezett. Csongrád megyében az egyesületekhez hasonlóan az alapítványi világban is robbanásszerű változások következtek be. 1987-től 1991 végéig a megyében 253 alapítvány jött létre. Ezt követően évente meintegy 100-150 új szervezet bejegyzésével számolhatunk, melynek következtében 1994 végén már több mint 500, napjainkban pedig több mint 1000 helyi alapítvány tevékenykedik Csongrád megyében, ki alapítványok tevékenységi csoportok szerinti besorolását áttekintve megállapíthatjuk, hogy ezek a társadalmi szervezetek elsősorban a szociális ellátás, az egészségügy és az oktatás területén jöttek létre, jelezvén, hogy ezeken a területeken itt is komoly gondok vannak, azaz a kormányzati szféra nem tud kellő figyelmet fordítani ezekre a kérdésekre. Jellemző, hogy 1992 végéig 19 középiskolai, több mint 30 általános iskolai, 4-5 zeneiskolai, óvodai alapítványt hoztak létre a megyében az intézmények társadalmi környeztében tevékenykedő magánszemélyek. Sok esetben maguk a pedagógusok, azzal a céllal, hogy az oktatási, nevelési tárgyi és személyi feltételeket jobbá tegyék. Ezen szervezetek jelentékeny része igen szerény alapítói vagyonnal (pl. Kiművelt Emberfőkért Alapítvány, Mindszent: 36.000 Ft) látott hozzá céljainak megvalósításához, s csak elvétve találunk nagyobb összegű induló vagyonnal rendelkező szervezetet (pl. Tanua in Mundum /Kapu a világra/ Alapítvány, Szeged, 6,060 millió Ft). Az alapítói vagyon hasonlóan alacsony volta jellemzi az egészségügy, a szociális ellátás vagy a tudomány és a kultúra terén létrehozott szervezeteket is, hisz itt a legtekintélyesebb bejegyzett forrással rendelkező alapítványok is 1-1,5 milllió Ft-os vagyonnal rendelkeztek az alakuláskor (pl. Véradókért-Életünkért Allapítvány, Szentes: 1,5 millió, a szegedi Bartók kórus támogatására 9 Magyar Alapítványi Adattár, 1992. létrehozott Kardos Pál Alapítvány: mintegy 1,5 millió Ft). Mindezek ugyanakkor igen fontos jelzésnek tekinthetők, mivel az adott tevékenység köré tömörülő állampolgári akarat tevőleges kifejezőinek megnyilvánulásai. Arra is utalnak, hogy ezen szervezetek létrehozói közhasznú, hosszútávú kötelezettséget vállaltak, s nyilvánvalóan számolnak azzal is, hogy munkájuk gyümölcse csak hosszú távon érlelődik. Az alapítványok közül feltétlenül ki kell még emelnünk a településfejlesztéssel, illetve a helyi társadalmak-közösségek fejlesztésével kapcsolatos kezdeményezéseket. Ezek nemcsak a városokra (pl. Csongrádra, Hódmezővásárhelyre, Szentesre vagy Szegedre) váltak jelllemzővé, hanem néhány falu is korán létrehozta az ilyen jellegű szervezeteit (pl. Fábiánsebestyén, Földeák, Ópusztaszer, Szatymaz, Kiszombor, Algyő, Sándorfalva, Oomaszék, Szőreg, Kiskundorozsma). Elsősorban a helyi önazonosságtudat erősítésére, sőt - mint Szeged városrészeinek esetében (Kiskundorozsma, Szőreg) is látható - a lakóhelyi sajátosságok hangsúlyozása, a hagyományok ápolása érdekében. 3. Az öntevékeny társadalmi szervezetek térbeli, településenkénti megoszlásának néhány jellemzője Az egyesületek, alapítványok időbeli és térbeli megoszlására Csongrád megyében is az ú.n. hierarchikus diffúzió jellemző. 1989 előtt Csongrád megyében 61 csoportos településen (57 közigazgatásilag önálló, vagy részben önálló településen, illetve 4 egyéb helységben - Szikáncson, Kiskundorozsmán, Tápén és Szőregen) működött valamilyen egyesület. A legtöbb Szegeden (53), Hódmezővásárhelyen (20), Szentesen (12) és Csongrádon (11). Tizennégy településen 3, a további településeken 1-2 egyesület tevékenyedett: általában sport-, tűzoltó-, illetve horgászegyesület, vagy vadásztársulat. Az alapítványi világ térbeli elterjedése viszont az induláskor jóval koncentráltabb képet mutatott. 1991 végéig mindössze 25 olyan települése volt Csongrád megyének, ahol alapítványt jegyeztek be. Szeged (158 alapítvány) és Hódmezővásárhely (41 alapítvány) viszont már ekkor is kiemelkedett a települések mezőnyéből, hisz ezekre - Szentes (14), Makó (6), Fábiánsebestyén (5), Csongrád (3), Ópusztaszer (3) kivételével a településekre az 1-2 alapítvány léte volt a jellemző. Az évtized közepére, illetve második felére a civil szervezetek területi elhelyezkedésében számottevő változások következtek be azáltal, hogy az alapítványok, egyesületek Csongrád megye szinte minden jelentősebb csoportos településén - nem egy esetben az ún. egyéb belterületeken - is elterjedtek. Az egyesületek településenkénti elterjedését vizsgálva azt látjuk, hogy magasan kiemelkedik Csongrád megye székhelye, Szeged mintegy 670 egyesületével. Ez az érték a regionális központok mezőnyében is jelentős, jelenlegi becsléseink alapján 342