H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11. (1999)

Pusztai Gabriella: Magyar orvosok Fekete-Afrikában

Másai házaspár Tanganyikában. Territori, volt Német-Kelet-Afrika (Mészáros-hagyaték, Magyar Földrajzi Múzeum) gyógyított. Boda János orvos az egyetlen magyar nevet adta a dél-sarki kontinensnek, a „Mount Bodá"-t. Jelentős befolyást gyakorolt a világ közvéleményére és az orvostársadalomra Albert Schweitzer afrikai munkája (1913-65). A világhírű doktor irányítása alatt dolgozni vonzó és kitüntető feladat volt. Goldschmidt László sebész az 1930-as években, Friedmann Richárd a 60-as években töltött hosszabb időt Lambarénében, Scweitzer kórházában. A század első két évtizede, az első és második világháború előkészítése a gyarmatok és az anyaországok gazdasági erőforrásainak nagyobb kiaknázását hozta magával. Bányák nyíltak, ültetvények létesültek, s óriási méretű vasútépítések indultak meg az afrikai földrészen is. A kalandorok, tudós utazók, hazájukból száműzöttek után megjelentek a mérnökök, s más szakemberek, kereskedelmi és banktársaságok képviselői, s az európai kolóniák száma megnőtt. A bennszülött munkások és az európaiak ellátására a különböző társaságok orvosokat, ápolókat alkal2 Ma: Nemzetközi Műszaki Tudományos Együttműködési Kereskedelmi Kft. Mészáros Kálmán oroszlánsörényes főnöki díszruhában (Mészáros hagyaték, Magyar Földrajzi Múzeum) máztak. Belga-Kongóban Thanhoffer Lajos, Kamerunban Fuszek Rudolf állt egy-egy vasútépítő társaság alkalmazásában. A második világháború alatt a szovjet csapatok elől nyugatra menekülők között sok száz magyar orvos is volt. Mivel orvosi diplomájukat külföldön többnyire nem fogadták el, az eddig periférián lévő földrajzi területek is vonzóvá váltak számukra. (Pápua Új-Guineában az 1950-es évek elején 15 magyar orvos is megfordult.) A szocialista rendszerben az ún. fejlődő országokkal szorosabbá váló diplomáciai, kereskedelmi kapcsolatok nyomán, főként a gyarmatok függetlenné válását követően, Magyarország jelentős segítséget nyújtott egyes afrikai országoknak az egészségügyi ellátás kiépítésében. Az WHO (Egészségügyi Világszervezet), a Magyar Külügyminisztérium és a TESCO szervezésében százával kerültek egészségügyi dolgozóink Afrika országaiba. A leg- ismertebbek közül — a hely szűke miatt Poczik Miklós (Etiópia), Dobi Sándor (Nigéria), Tóth György (Algéria) nevét emeltem ki. 326