H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11. (1999)

The Chronicler of our Century? The Moral Way of István Danyi's Life

választmányi közgyűlés beválasztotta a politikai választmány tag'\a\ közé. „Ekkor kezdtem a politikai harcot felvenni mindazokkal, akik az agrár kisparasztnak a kerékkötői voltak." „...ennek a politikai választmánynak az volt a hivatása, hogy képviselje a Kisgazda Pártot és járjon a megyei gyűlésekre. Az elnökkel és a titkárral több ilyen küldetésben részem volt, mivel jól ismertem Szolnok városát és több hivatalát. 1942-ben egy nagy választáson kineveztek titkárhelyettessé, majd 1945-ben a Kis- gazda Párt főtitkárává. Ez utóbbi azért vált szükségessé, mert a pártnak volt jobb-, és baloldali szervezete, de a koalícióba csak baloldaliak kerülhettek. Mivel mi a baloldaliak közé tartoztunk, mint a Kisgazda Párt tikára, bekerültem a községi koalíciós pártba. Volt egy-egy tag még a Szocialista Pártból, a Paraszt Pártból és a Kommunista Pártból is. 1950-51 -ben összehívtak egy országos és egy megyei pártgyűlést. Itt nem tudtunk megegyezni. Ezért a Kisgazda Párt országos elnökségére azt kiabálták, hogy forradalmasítani akar. És mivel ez a vád egyre erősebb lett, az országos elnökség értesített bennünket, hogy az egész párt oszoljon fel, nehogy valaki áldozatul essen. Az elnökség is feloszlott. Dobi, mint az országos elnöke a Kisgazda Pártnak, fuzionált a Kommunista Párttal, egy része meg disszidált. Ekkor oszlatták fel a Katolikus Kör szervezetet is. " Danyi a Sebaj társaság révén rájött a társulás ízére, a kisparasztok közös gépbérlési, szállítási, értékesítési szövetkezésének előnyeire. Fontos lépés volt életében a Tejcsarnok megalakítása. „1939. március 10-én ötödmagammal megalakítottuk a Tejcsarnokot. Rövid idő alatt már százötven tagja volt. 1939. október 1-én már TejszövetkezetXé alakult, majd kétszáz taggal. Az első vezetőséggel az átalakulás azért vált szükségesé, mert így tagjai lehettünk a szolnoki központnak és így tartósan stabilizálódott a tej árfolyama. Szavazás alapján a közgyűlésen pénztárossá választottak. Végtéig én voltam a pénztáros. 1945-ben mivel közület volt, a rendelkezések szerint átvette a párt." 1940. február 20-án a Hite/szövetkezet és a Fogyasztási Szövetkezet közgyűlésén titkos választással bekerült a közös vezetőségbe. A Hitelszövetkezetet 1945-ben feloszlatták, de a Fogyasztási Szövetkezet megmaradt. Danyi István 1960-ig választmányi tag volt. Ám nem nézte tétlenül a jól működő Hitelszövetkezet feloszlatását, a jövőt illetően elképzelése is volt, az éjszakába nyúló közgyűlésen sikerült meggyőznie néhány társát és a központi vezetőséget is. „Hárman kértük a központi vezetőket, hogy adjanak egy negyedórás megbeszélésre időt. Ez éjjel tizenegy órakor volt. És mi, a helyiek öten kivonultunk egy másik szobába és megbeszéltük a dolgot. A többiek nem akartak bennünket megérteni, hogy miért hányjuk a lábunkat. Ekkor egy alsószentgyörgyi fiú volt az ügyvezető. Megmagyaráztuk, hogy azt terveztük: hárman újból megalakítjuk a Hitelszövetkezetet és csinálunk a szövetkezetnek egy hizlaldát. Akkor még a mi társaink is ellenezték ezt a tervet, de mink álltuk a sarat és végülis belementek. A központiak is. A helybelieknek is megoszlott a véleményük, de végülis velünk együtt 12 taggal megalakult a Hitelszövetkezet is." Az eredeti tőkével, valamint az alapító tagok 150,- Forintos részvényével újraalakult a régi Hitelszövetkezet, s a korábbiakhoz hasonlóan, egy vezetőséggel működött évtizedekig. Az alapító tagok bekerültek a vezetőségbe, Danyi Istvánt pedig megválasztották ügyvezető elnökhelyettesnek. 1942-től pedig először póttagként, majd egyházképviselőként, a későbbiekben pedig számvizsgáló bizottsági tagként működött a római katolikus egyház besenyszögi gyülekezeténél. Ezek a tisztségek több ízben komoly harcot jelentettek számára az igazságért, választói érdekeinek tisztességes képviseletéért. Danyi sosem vállalt többet, mint amivel munkája mellett elbírt, s amit tisztességesen el is tudott látni. Ezek a társadalmi tisztségek anyagi haszonnal nem jártak, általuk viszont a közösség érdekeinek védelme biztosítható volt. S azért választották meg minden esetben őt, tartották meg posztján hosszú évekig, mert megbíztak benne, sosem csalódtak sem megbízhatóságában, sem életvitelében. A közvetlen háború utáni években még nem mutatkozott meg az új rendszer igazi arcával, a drámai fordulat csak néhány év múlva következett be. Sőt a földnélküliek, a kisparasztok számára 1945 jóirányú változást hozott. „1945 márciusában jött egy értesítés, hogy községi gyűlést kell tartani és meg kell választani a Földosztó Bizottságot. Minden ezer holdra egy választottat és egy öt tagú intéző bizottságot az ossz létszámból. Mivel a besenyszögi határ 32 ezer kataszteri hold volt, 32 embert kellett a gyűlésnek választani, ebből pedig az öttagú intézőbizottságot. Én is beleestem a 30 választottba, onnét pedig az ötös ügyintéző bizottságba. Ez az ötös bizottság intézte az egész földosztást. Csak ha valami probléma volt, akkor hívtunk össze 32 személyes gyűlést. Ekkor úgy szólt a földtörvény, hogy minden olyan földbirtokot, amit elhagytak, vagy akinek nem élethivatása a föld, igénybe lehet venni, 50 holdon felül pedig minden birtokot. A törpe birtokot, ami az agrár kisparasztság nagy részét jelentette, 15-20 holdig ki kell egészíteni. Minden mezőgazdasági cseléd benyújtott igénye szerint. Hozzáfogtunk a nagy munkához. Mivel én már akkor a postát hordtam és minden héten kétszer Szolnokra kellett menni, négy napon át meg a földosztásban résztvenni, ez igen nagy munka volt. Az orosz hadnagy mindennap megjelent, kérdezte, hogy halad a munka. És miden nap azzal ment el, hogy davaj, davaj... Több helyre ki lettem rendelve földosztásra. Nagyon sok embert láttam boldognak. Mikor arra került a sor, hogy ez a tiéd, üsd le a karót, akkor úgy éreztem, hogy nem vagyok fáradt a sok éjszakai munka után, ami éveken keresztül végeztünk. Mert ezeknek a megbeszélései mindig éjszakákba kerültek... " Danyi István a törvény szerint 9 holdjához igényelt és kapott még 11 holdat. 3 holdat a korábban is bérelt tanító földből, 8 hold szántót és egy holdas porta helyet a székes káptalan területéből. „Ezen a területen 29-en kaptunk földet. Volt itt egy lakóház is, amit átalakítottunk... Külterületi Olvasó Körnek. 45 tagja volt. Tagonként 150 kg búza esett érte, mert a megváltási ára 67,50 kilomázsa búza volt." Megkapta hát a paraszt a vágyott földet, akinek nem volt korábban semmije az most jutott egyszerre 20 kataszteri holdhoz ha művelni akarta, akinek pedig kevesebb volt, mint ahogy Danyi Istvánnak is korábban, annak 20 holdig kiegészítették. Alig indultak be az új kisparaszti gazdaságok, kezdtek a műveléshez, ért be az első termés, megindult a beszolgáltatási törvénykezés. Néhány év múlva úgy tűnt, azért osztották ki a földet, hogy legyen 308