H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11. (1999)

Nagy Molnár Miklós: A bereki hőforrás, strandfürdő története

határát, ahol egy nagyobb méretű páncélos ütközetre is sor került. A háborút követően Berekfürdőn 1945. szeptemberében megkezdődött az iskolai oktatás is. A fürdő a II. világháborút követően szintén lassan tért vissza a régi kerékvágásba, a korábbi szerződésnek megfelelően Pap Elek működtette. 1946. május 15-től október 15-ig a kunhegyesi Grómusz Gyula kapta meg a strandon álló vendéglő működtetésének bérleti jogát. Bérleti díjként 1946. szeptember 20-án 20 q terményt fizetett. Ebben az időben a bereki fürdőt a Karcag városi Képviselőtestület által létrehozott Strand- és gőzfürdő bizottság tagjai felügyelték. A bizottság július 13-án tartott ülésén javasolta, hogy augusztus 1-jével az ikermedencében a fürdést szüneteltessék a tisztántartás nehézségei miatt. Ugyanezen az ülésen foglalkoztak továbbá a közlekedési problémák megoldásával is: „A bizottság kívánatosnak tartaná, ha a személyeket szállító teherautó tulajdonos retúrjegyet bocsájtana ki, mert tűrhetetlen állapot az, hogy a vissza jövetelnél már kétszeres, sőt háromszoros jegyet kér az autó tulajdonos a fürdőző közönségtől." Az 1946. évi infláció a bereki strand működését is megzavarta. Június 9-től július végéig négyszer emelték a belépőjegyek árát. Összehasonlításképpen álljanak itt a június 9-én, illetve a július 30-án érvényes árak: június 9-július 30. Felnőttjegy 10.000 AP 50.000.000 AP Gyermekjegy 5.000 AP 20.000.000 AP Kádasfürdő jegy 20.000 AP 100.000.000 AP Kerékpár- és értékőrzés 3.000 AP 10.000.000 AP Havi felnőttjegy 160.000 AP 1.300.000.000 AP Havi gyermekjegy 100.000 AP 750.000.000 AP Tizes felnőttjegy 60.000 AP 350.000.000 AP Tizes gyermekjegy 40.000 AP 300.000.000 AP 1 ágyas szoba 12.000 AP 200.000.000 AP 2 ágyas szoba 20.000 AP 300.000.000 AP Az országban tapasztalható egyre fokozódó infláció és az áremelkedések elengedhetetlenné tették az új pénz megszületését, s ennek köszönhetően ősszel már az alábbiak szerint alakultak a bereki strandon az árak : Felnőttjegy 1 Ft 20 fillér Gyermekjegy 6 fillér Kádasfürdőjegy 2 Ft Kerékpár- és értékőrzés 30 fillér Havi felnőttjegy 30 Ft Havi gyermekjegy 15 Ft Tizes felnőttjegy 10 Ft Tizes gyermekjegy 5 Ft 1 ágyas szoba 4 Ft 2 ágyas szoba 6 Ft A viszonylag gyér forgalom miatt a szobaárakat augusztus 11-től 1 forinttal mérsékelték, így az 1 ágyas szoba ára 3 Ft, a 2 ágyas szoba ára pedig 5 Ft lett. Az ötvenes évek a fürdő életében is változást hoztak. 1953. május 4-től a bereki fürdő kezelését átvette a Karcagi Városgazdálkodási Vállalat, később a Vízmű Vállalat, amely gyakorlatilag Berekfürdő önálló településsé válásáig működtette a strandot, illetve a gyógyfürdőt. 1953. júniusában olyan határozat született, hogy a fürdő nagy tavának vizét le kell csapolni. A strandfürdő az ötvenes, illetve a hatvanas években a látogatók számának növekedésével egyre nagyobb kihívásnak volt kitéve. Az igények kielégítése számos fejlesztést is szükségessé tett. Ilyen volt például a fürdőbe vezető víz zárt betoncsövekben való vezetése, illetve a főbejárati kapu elkészítése. A 60-as években a fürdő parkosítása, járdák építése mellett évről-évre növelték a kabinok számát. 1968-ban a fürdő területét 12.000 m területtel bővítették, amelyen a kemping kapott helyet. A fürdővendégek jobb ellátása érdekében 1961-ben vendéglőt építettek, a már korábban meglévő földművesszövetkezeti italbolt mellett. A nyolcvanas évek végén, illetve a kilencvenes évek elején Berekfürdőn is, amint az egész országban jelentős társadalmi és gazdasági változások következtek be. Ebben az időszakban a település állandó lakóinak száma elérte az 1100 főt. Egyre erősebbé váltak Berekfürdő elszakadási törekvései, amelyek végül 1992-ben lehetővé és szükségessé tették, egy új önálló település létrejöttét. A település mai életét szintén alapvetően határozza meg a strand, illetve a fürdő, amelynek meleg vize ma már hivatalosan is gyógyvíznek minősül. Kiválóan alkalmas a reumatikus és mozgásszervi megbetegedések gyógyítására. A gyógyulni, pihenni vágyókat a fürdőben egész évben 6 medencés strand és 2 medencés fedett termálfürdő várja. 19 A Strand- és gőzfürdő bizottság ülésének 1946. július 13. jegyzőkönyve. A berekfürdői strandfürdő iratai. JNSzML 1565. 20 Az ötvenes évektől a melegvizet már nemcsak a fürdő területén hasznosították, hanem más célokra is felhasználták. Egy jelentésből tudjuk például, hogy 1953-ban a Béke Tsz csibetelepét ezzel a melegvízzel fűtötték. A későbbiek során pedig — ez különösen a hatvanas évekre volt jellemző — az ott működő termelőszövetkezet üvegházaiban primőr termékeket termeltek, s az üvegházak fűtését szintén a melegvíz biztosította. 301