H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11. (1999)

Cseh János: Üvegleletek a 4-6. századból Kengyel környéki településeken (Kutatástörténeti áttekintés)

Figure 4. kép. Kengyel-Kengyelpart I. 1993/H objektum. A két importedény-fragmentum előkerüési helye a telepjelenség földjében (4-5. századj. Spots of the pieces originating from import vessels in the earth of the settlement feature (4th-5th centuriesj. Figure 5. kép. Kengyek-Kengyelpart I. 1994/L objektum. Az importedény-darabok találásának pontja a verem kitöltésében (4-5. századi. The points of the pieces broken out of import wares in the fii/ing up of the pit (Laté Román Period). közötti ásatási kampányok mindegyike során fölszínre jutott ilyen importtárgy; 17 1992: Vl/H objektum, 1993: XXIII/U objektum két darabbal, 1994: XVII/L objektum ugyancsak két darabbal, 1995: V/D objektum. Zömük inkább késő római korinak, azaz 4-5. századinak látszik ill. az is. Csak föltételezhető, hogy egy-kettő a száz esztendővel későbbi periódusból származik (pl. Baghy-homok). Ezek a formájukban alig rekonstruálható, értékes asztali díszedények/ivóedények római provinciális - közelebb vagy távolabb gyártott - készítmények voltak, a kései császárkor termékei, portékái. Azután pedig szintén nyugati (Rajna-vidék és Észak Itália) vagy keleti (a Fekete-tenger északi partvidéke) műhelyek munkái. Tehát a germán vagy a bizánci világgal, közvetve az üveghutákkal fönnálló kereskedelmi kapcsolatok markáns bizonyítékai (6-7. kép). 1. Kengyel-Baghy-homok XIII. szelvény H objektum (1991. április 4.) 2. kép 1 Az üvegtöredék a földbe-mélyített kunyhóalap első ásónyomnyi laza, hamus rétegéből (0-20 cm) került napvilágra, a telepobjektum délnyugati negyedében, a nyugati oldalfaltól mérve kb. 50-60 cm-re. Leírása: világos árnyalatú zöldes(kék) színű, inkább mondhatni hogy áttetsző, mint átlátszó, irizáló és kifejezetten érdes felületű (éspedig mindkét oldalán) fragmentum. Találásánál összefüggő, kompakt, könnyen leválasztható, papírvékony, sötétesebb („barnás") réteg, korrózió? borította. Egyszerű, lágyan ívelődő oldalrész, egyik végén vastagabb, a másikon vékonyabb. Mérete: 2,3x1,1 cm. Falvastagsága: 1-2 mm. 2. Kengyel-Baghy-homok Szórványlelet a szántott felszínről (1991. április 8.) Az üvegedény-töredék az V. szelvény E objektumától (5-6. századi ház) délkeletre, tehát hozzávetőleg a XIII. szelvény H objektumának irányában, az előbbitől úgy 5 méter távolságra hevert a felszínen (esetleg ki nem ásott telepjelenség fölött?) Leírása: a fragmentum világos tónusú zöldes színű, csak kissé átlátszó, azaz áttetsző és irizáló (a szivárvány színeiben játszó). Belső oldala kimondottan sima felületű, a külső kevésbé. A legnagyobb valószínűség szerint szájrész, kifelé gömbölydeden duzzadt, de befelé is hajló peremmel. Többi leletünkhöz viszonyítva meglehetősen vastagfalú. (Lehetett pohár is, csésze is.) Mérete: 1,2x0,8 cm. Falvastagsága: 3-5 mm. 3. Kengyel-Kengyelpart I (Baghymajor) VI. szelvény H objektum (1992. április 1.) 2. kép 3 és 3. kép A szóban forgó üvegszerű anyagot a földbe-mélyített ház délkeleti sarka közelében, az oldalfalaktól 50 cm-nél nem távolabbra, egy paticsdarabokkal dús betöltődésfoltban találtam, éspedig fél ásónyomnyi sztrátumban (kb. 0-15 cm). 17 Cseh 1994 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom